A Káin és Ábel témában, ha én lennék Káin védőügyvédje, akkor mien okokkal tudnám megmagyarázni a tettét?

Érvelés, hm. Ez jó sulis feladat, mi is kaptunk ilyeneket anno, üdvözlöm a tanárodat! :-)

Káin úgy érezhette, hogy feleslegesen dolgozott jól, Ábelnek protekciója volt, és így Káinnak esélye se volt megkapni a jussát. Dühös volt, és dühét Ábelen vezette le.

Kedves Kérdésfelvető!

Kain és Ábel történetét mindaddig nem érthetjük meg igazán, amíg nem látjuk tisztán az áldozat, ill. a különféle áldozati formák tartalmát, jelképes jelentését. Ezek összefoglalását Mózes 3. könyvének 1-7. fejezeteiben találjuk. A történet szempontjából ugyanis a bűnért való áldozat és a hálaáldozat bír jelentőséggel. Ezek indítékuk és formájuk tekintetében egyaránt eltértek egymástól. A bűnért való áldozat a bűn felismerésén, a bűntudat kialakulásán és a bűnösség nyilvános elismerésén alapult. Akinek a lelkében mindez meggyőződéssé érett, annak egy ép, hím állatot (rendszerint bárányt) kellett áldozatként bemutatnia. Ezzel jelképesen kifejezte az "Istennek ama Bárányába"(Ján 1,29) vetett hitét, aki mint Megváltó, helyettes áldozatával és halálával megmentheti a bűnbánó bűnöst a bűn jogos büntetésének hatálya alól. A hálaáldozat - az előbbitől eltérően - az Isten sokféle földi áldása fölött érzett öröm és hála kifejeződési formája volt, és elsősorban termények, élelmiszerek formájában került bemutatásra, mint amelyek az isteni gondviseléstől rendelt termő erők gyümölcsei.

A történet szerint Ábel az előbbi, Kain az utóbbi formában mutatott be áldozatot.

A megváltás lényegét, a helyettesítés eszméjét magukban hordozó áldozatok kezdettől fogva ismertek voltak, akkor is, ha rendszerezett formában csak jóval később, Mózes korában kerültek lejegyzésre. Isten egyetlen nemzedéket sem hagyott bizonytalanságban az üdvösség útja felől!

Kain és öccse, Ábel minden jel szerint eltérő indíttatásból követték szüleik hitét. Ábel áldozata - hite és őszintesége miatt - Isten szemében becsesebb volt Kainénál (Zsid 11,4), amit az idősebb testvér féltékenyen vett tudomásul (1Móz 4,5). Míg tehát Ábel áldozata a bűnösség, a megváltásra szorultság tudatát fejezte ki, addig Kain lelkében csupán hála élt - ha élt egyáltalán -, de hiányzott a bűnfelismerés és a bűnbánat. Ha Isten mindezzel együtt elfogadta volna az elsőszülött fiú áldozatát, akkor ebben a végzetes tévedésében erősítette volna meg. Így tehát elsősorban éppen Kain érdekét szolgálta az az elutasítás, amit ő nem tudott sem megérteni, sem feldolgozni.

Isten látta a torz, helytelen reakciókat, amelyek az elutasítás nyomán ébredtek Kain lelkében, és megpróbálta megakadályozni azok kibontakozását: "És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra, és miért csüggesztéd le fejedet? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta." (1Móz 4,6-7)

Ezek a szavak a figyelmeztetésen túl az élet egyik legfőbb értékére irányítják a figyelmet: "emelt fővel járni". Ez a becsületes, igaz élet legfőbb jutalma, amit rendszerint csak akkor becsülünk valódi értéke szerint, amikor már elveszítettük. Ugyanakkor a kísértés természetét is érzékletesen fejezik ki ezek a szavak: "az ajtó előtt leselkedik", hogy az első adandó alkalommal besurranjon az életünkbe, és megfertőzze, tönkretegye azt. Sátán nem nyíltan támad, mert akkor könnyebb lenne elutasítani. Isten látta, hogy a belső békétlenség, a harag, amivel Kain is küzdött a lelkében, kifejezetten melegágya a rossz, helytelen döntéseknek. Erre kívánta figyelmeztetni Ádám és Éva első gyermekét, de hasztalan. Isten óvása, figyelmeztetése ellenére is bekövetkezett az újabb bűn, méghozzá a legkirívóbb formában - gyilkosság, testvérgyilkosság formájában. Milyen megrázkódtatás lehetett Ádámnak és Évának látni, hogy egyik fiuk meghal a másik kezétől! Ekkor érthették meg azt, amit máig is sokan hitetlenkedve fogadnak: látszólag jelentéktelen volt az első engedetlenség, mégis alkalmas volt arra, hogy megnyissa a zsilipeket a rossz áradata előtt, ami egyre rohamosabban burjánzott el, mint egy "gazdag lombozatú vadfa" (Zsolt 37,35). Nem kellett hozzá sok idő, csupán egyetlen emberöltő, és máris a legsúlyosabb formában jelent meg a bűn!

Miért ölte meg Kain Ábelt? Mi az, ami az ő számára is igazolhatott egy ilyen súlyos tettet? A Biblia válasza leleplezi a bűn irracionális, értelmetlen és méltánytalan voltát: "Mivel az ő cselekedetei gonoszok voltak, a testvérééi pedig igazak." (1Ján 3,12) Azaz nincs válasz, nincs logikus magyarázat. A rossz egyszerűen nem tudja elviselni a jó jelenlétét (vö. 2Tim 3,12). Isten következetes, a körülményektől és az adott személy "érdemeitől" független mentő szándékát bizonyítja, hogy Kaint nem csupán előzetesen figyelmeztette és próbálta visszatartani, hanem a tett elkövetése után sem hagyta magára. Az első emberpárhoz hasonlóan őt is tapintatos kérdéssel kereste meg, olyan kérdéssel, amivel gondolkodtatni és a lelkiismeretét ébresztgetni kívánta: "És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel, a te atyádfia?" (1Móz 4,9/a) Kain azonban nem tört meg, hanem pimasz, cinikus, hazug, elutasító választ adott: "Ő pedig mondta: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának?" (1Móz 4,9/b ) Csak akkor mutatott némi sajnálkozást, amikor bűnbánat hiányában elhangzott fölötte a számkivetés ítélete: "Akkor mondta Kain az Úrnak: Nagyobb az én büntetésem, hogysem elhordozhatnám." (1Móz 4,13) Ez a sajnálkozás azonban egyértelműen nem a tettének, hanem a tette következményének szólt. Nem az elkövetett és jóvátehetetlen bűnt, testvére halálát fájlalta, hanem saját magát sajnálta a büntetés hallatán.

Kain tettére tehát nincs racionális magyarázat, szerintem ne vállald el a védőügyvédséget!

Üdvözlettel: Péter

Bibliaház Gödöllő

[link]

Talán az ok ott van a fogantatásnál is.Isten megmondta Ádámnak ,hogy bármit tehet csak a tiltott almát nem.Éva volt a tiltott alma,és a kély győzött.Így viszont Isten nem volt ott a fogantatás pillanatában,és nem adott rá áldást sem.Káin áldás nélkül született és így mellőzöttnek érezte magát öccsével szemben aki áldottan fogant meg.Valahol itt gyökeredzik az egész.

Káin véres áldozatot mutat be,és szép kövér állatokat vág le áldozatul.Mégis érzi ,hogy Isten nem kedveli őt az átka miatt,mert arra emlék amikor Ádám megszegte Isten akaratát.Ábel viszont áldott és tiszta.Ő terményekből csinál áldozatot,és Isten szívesebben fogadja,őt akarja támogatni mint apát,mert az ő fiai is áldottabbak lesznek mint Káiné.

Káin borzalmas féltékenységgel küzd és tehetetlennek érzi magát,pedig ő az elsőszülött.Szinte érzem a feszültséget ami köztük létrejön.

Minden áldozat tétel közelebb hozza a végkifejletet.Végül Káin agyában valami megpattan és megöli a testvérét,végig sem gondolva mit tesz.Hirtenen felindulásból elkövetett emberölés.

Ádám és Éva hibás mert Káin átokban született,és ezzel nem versenyezhetett testvérével szemben.

Káin hibás,mertnem viselkedett alázatosan a fennálló helyzetben.Féltékeny tipusú volt.

Isten hibája,hogy Ábellel kivételezett,de okkal tette.

Ábel pedig nem próbálta meg feloldani a konkfriktust,azzal hogy valami módon megoldást keres erre a problémára.Vagy nem sikerült neki.

Kedves Válaszadók!

Azzal, hogy Kain nem a bűnért való áldozatot mutatta be, egyértelmű volt, hogy elutasította Isten megváltási munkáját. Ezután értelemszerű volt, hogy Isten is visszautasította a "hálaáldozatot", hiszen hogyan lehet hálás az, aki elutasítja az élet egyedüli lehetőségét?

Ezért nincs mentség Kain dühére, és gyilkosságára.

Remélem ezzel a kiegészítéseel már érthetőbb volt az előbbi részletes magyarázatom.

Üdvözlettel: Péter

Bibliaház Gödöllő

[link]