Mi történik az emberrel halálakor?

Szia!

Nem, egyáltalán nem helyes így. Ez csupán néhány félreértett újszövetségi mondat eredménye, melyeket Jézus Péterrel kapcsolatosan mondott.

A halálban az ember megszűnik létezni. Bekövetkezik annak az "élettőkének" az elfogyása, amelyet Isten a bűneset után is ad az embernek, hogy alkalmat teremtsen számára a bűnből való megszabadulásra. Ez történhet természetes úton, az életerő fokozatos elkopásával, vagy hirtelen: betegség, baleset, vagy erőszakos cselekmény által.

Elvész, vagy visszavonatik az "élet lehelete", ajándéka. Ennek következtében az "élő lélek" azonnal eltűnik, megszűnik létezni. A test pedig felbomlik, porrá lesz. Így jelentette ki Isten a halál valóságát az embernek mindjárt a bűneset után: "Por vagy te, és ismét porrá leszel." (I.Mózes 3:19) Az Istentől nyert "élet lehelete" nélkül nincs élő lélek, emberi személyiség, hanem csak por, holt anyag. Figyeld meg: nem azt mondja a fenti ige, hogy a test lesz porrá a halálban, hanem hogy "te magad vagy por" és "leszel ismét porrá", mert nem is létezel önmagadban, Isten nélkül.

A Biblia szerint nincs a testtől különválasztható és a halál után tovább élő, halhatatlan lélek. Sokan fő keresztény hittételnek tekintik a lélek halhatatlanságát, vagyis a lélek azonnali továbbélését, illetve túlvilági életét a halál után. A középkori keresztény egyházban lett uralkodóvá ez a nézet, és a XVI. századi reformáció nyomán született protestáns egyházakban is nagyrészt megmaradt ez a felfogás, főleg az egyháztagok tömegei szintjén. Teológiai szinten azonban mind a katolikus, mind a protestáns egyházakban egyértelmű a megállapítás, hogy a lélek halhatatlanságának gondolata idegen, pogány forrásból jött be a kereszténységbe, főként egy ókori filozófiai irányzat, az ún. újplatonizmus közvetítésével.

Az a halál amit mi ismerünk még nem a személyiség végleges megsemmisülése a Biblia szerint. Isten igazsága, erkölcsi világrendje azt kívánja, hogy minden ember elszámoljon az élet ajándékával és az Isten által neki felkínált kegyelmi lehetőségekkel, akár jól, akár rosszul használta fel ezeket. Az összes ember megítélése és az egész földi, emberi történelem kiértékelése csak a történelem végén, egyszerre történik meg minden emberre nézve, Jézus visszajövetelekor, illetve az ún. utolsó ítéletkor. Erre az ítéletre – amely azonban nem egy pillanat, hanem egész folyamat – minden ember feltámad a Biblia tanítása szerint. Maga Jézus Krisztus mondta egyértelműen:

"Eljön az az óra, amikor mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az Ő szavát, és kijönnek. Akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, és akik a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására." (János 5:28–29)

Akik az élet jogának örök elveszítésére ítéltetnek ekkor, azokat sújtja az ún. második halál, vagy a kárhozat halála. Ez a végleges megsemmisülés, az örök halál.

Üdv. Péter

Na Péter is ugyan azt írta, csak szebben, szervusz Péter.

hogy nem gondolkodnak el az emberek azon, ha egy Isten van nem gondolkodhat 500 módon az emberek nézete szerint.

Hát ezért tartunk itt, ha ilyen vallású vagy ez van ha olyan akkor meg az.. Hát milyen buta emberi gondolkodás módja ez az Istenről az emberekkel kapcsolatban.

Nem baj, majd mindenki megtudja, hamarosan, miért jó ez egyeseknek, ne tudom?

T.Kérdező!

Ha a keresztény vallást veszzük alapul, az a Szentirásra épül. De nézzük meg mit mond erről a Biblia.

Világosan közli az Ezékiel 18:4,-es versében: "Ime, minden lélek enyém, sugy az atyának lelke, mint a fiunak lelke enyém, amely lélek vétkezik, annak kell meghalni!"

A halál büntetésként jött be az emberiség életébe, miután az első emberpár vétkezett. A Biblia sehol nem ir arról, hogy az embernek különálló lelke lenne, amely a halál után felmegy a tisztitótüzbe, és ott eldöntik hogy a pokolba kerül vagy a mennybe.

De nézzük meg mit ir erről a Biblia a továbbiakban: A Prédikátor 3:19-21 verse ezt irja: "Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlő végük van azoknak. Amint meghal az egyik, ugy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben, és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. Mindenik ugyanazon egy helyre megy, mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz. Vajjon kicsoda vette eszébe az ember lelkét, hogy felmegy-e, és az oktalan állat lelkét, hogy a föld alá smegy-e?"

Szintén a Prédikátor9:7,8,12 verse ezt mondja: "Mert az élők tudják hogy meghalnak, de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmuk nincs többé, mivelhogy emlékezetük elfelejtetett. Mind szeretetük, mind gyülöletük, mind gerjedezésük immár elveszett, és többé semmi részük nincs semmi dologban, amely a nap alatt történik. Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed, mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendő vagy."

Látható, hogy a Biblia tisztán érthetően megfogalmazza azt, hogy a halottak milyen állapotban vannak. Azt mondja, "kicsoda vette eszébe, hogy az ember lelke felmegy, az oktalan állat lelke pedig a föld alá"? Egyazon helyre kerül mindegyik, a sirba.

A halottak semmit nem tudnak, nem éreznek, nem érzékelnek. Egyszerüen megszüntek létezni.

Ennél világosabb megfogalmazást nem lehet találni.

Az tévtanitás, hogy az ember lelke tovább él. Ez a tan az első századokban került be a keresztény vallás hitvilágába, méghozzá görög filozófikusok megállapitása szerint. Jézus és az apostolok soha nem tanitottak olyant, hogy az ember lelke tovább élne.

Viszont Isten megigérte, hogy lesz feltámadás. Hogy ebben hihetünk-e? Jézus mig élt, halottakat támasztott fel. Akkor "kicsiben" mutatta be, hogy neki hatalma van a halál felett is. Nemsokára azonban "nagyban" fogja ezt megtenni, amikor mindenki feltámad aki már meghalt.

Ha kérdésed lenne, szivesen válaszolok, de akkor irj privátba. Üdvözlettel: Judit!

Lemaradtam valamiről.Nekem ilyet nem tanítottak.Nem hogy Szt. Péterről,de még a lélekről se.

Tanulmányaim alapján a vérkeringés végleges leállása után nem sokkal már halottnak tekintik az embert,legkésőbb a gravitációnak engedelmeskedő vér által okozott "hulla foltok" megjelenését követően.

A "jobbra-balra" manőverről semmit nem mondtak.

Direkt elhallgatták a szemetek........

"A halálban az ember megszűnik létezni."

HAZUGSÁG!

Ezt Jézus mondta több száz évvel korábban meghalt személyekről:

"Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene." Mt 22:32

Jézus szerint ők nem szűntek meg, hanem élnek!

Üdv.