Mi az a napéjforduló szertartás?

Több száz évvel Jézus halála után választották ki december 25-ét a születése dátumául. Miért? Sok történész gondolja úgy, hogy az évnek az az időszaka, amely a karácsony ünnepe lett, történetesen az az időszak volt, amikor pogány ünnepeket tartottak.

Az Encyclopædia Britannica például ezt írja: „E dátum eredetének egyik széles körben elterjedt magyarázata az, hogy december 25-ét fogadták el a dies solis invicti nati (a legyőzhetetlen nap születésének napja) ünnep keresztény ünnepeként. Ez népszerű ünnep volt a római birodalomban, ahol a téli napfordulót a nap feltámadásának jelképeként ünnepelték, száműzve a telet, és ünnepélyesen kikiáltva a tavasz és a nyár újjászületését.”

A The Encyclopedia Americana erről tájékoztat: „Annak oka, hogy miért december 25-ét tették meg karácsonynak, némiképp tisztázatlan. Az általános vélemény szerint azonban azért választották ezt a napot, hogy egybeessen a téli napforduló idején tartott pogány ünnepekkel – amikor hosszabbodni kezdtek a napok –, vagyis azért, hogy megünnepeljék a »nap újjászületését« . . . A római saturnalia (Saturnusnak, a földművelés istenének tiszteletére, valamint az erejét visszanyert nap tiszteletére tartott ünnep) is ebben az időben zajlott.” Az ilyen ünnepeken a résztvevőkre rendszerint a buja viselkedés volt jellemző, féktelenül és lármázva mulatoztak. Nem mellékes, hogy sok karácsonyi ünnepet ma is ilyen viselkedés jellemez.