Hogyan lehet elérni, hogy teljesen kihaljon egy vallás?

Szerintem ennek az lenne az egyetlen módja, ha minden írásos emléket megszüntetnénk a vallással kapcsolatban, és

\A minden ismerőjét a vallásnak eltennénk láb alól

\B bizonyítanánk, hogy nem igaz, amit állít és ezt el is hinnék az emberek.

De a jelenlegi világban egyik sem lehetséges, mert ugye szabad vallásgyakorlás van, és ha valaki fanatikus, annak nem lehet megmagyarázni, hogy nem úgy van. (egyébként ezt az egyik legundorítóbb dolognak tartom, hogy már fiatal kortól kezdve beleverik a gyerekekbe a hitüket a magabiztos szülők, így semmi egyéni világnézet nem tud kialakulni az illetőben)

Valamint ha marad fent írásos emlék, akkor később valakinek biztos megtetszik és követni kezdi.

Erre példa a most (szerintem) egyre terjedő északi vallás, az ásatrú, amit én elég nagyra tartok, tetszenek az elvei stb., de elhinni nem fogom, hogy valóban Thor vágtat át az égbolton és azért villámlik :)

Most (éppen újra) vannak követői az antik hitvilágnak. De ez nem egy töretlenül fennmaradt hagyomány, csak rekonstrukció, egy hosszú ideig halott eszmerendszer újraélesztése a fennmaradt források alapján. Több, mint ezer évre ténylegesen kiirtották őket, szóval ideig-óráig lehetséges egy konkrét vallást kiirtani. (A legtöbb olyanj vallást, ami mostanra kihalt, éppen azért nem ismerjük, mert... izé... mert kihaltak, azért. Pl. az etruszkok vallását nem ismeri senki. Néhány istennevet, azt igen, de hogy melyik mit csinált, és hogyan kellett őket imádni, azt már nem tudja senki. És még egy csomó ilyen nép van.)

Egyébként ez elméleti probléma számodra, vagy van egy konkrét jelölted, amelyiktől meg szeretnél szabadulni?

Még ha ateista szempontból nézzük is: a vallás haszna az, hogy rengeteg ember cselekvését és gondolkodásmódját összehangolja, és így lehetővé válik az, hogy erúőfeszítéseik egy közös cél irányába áramoljanak, méghozzá nagyjából függetlenül a követett hitvallás tényleges tartamától! (A voltaire-i és a marxista eredetű történelemkritika szerint ez a közös cél általában a hatalmasok meg az egyházi elit jóléte, illetve a status quot felforgató gondolatok elfojtása. A vallásosak szerint pedig a transzcendens lénnyel vagy lényekkel való kedvező kapcsolat fenntartása.) Akárhogy nézzük is, ez nem "semmi", hanem a rendszer (és nem feltétlenül az egyének!) szempontjából egy evolúciósan hasznos viselkedésmód. Állandóságot biztosít, akadályozza a forradalmakat, és növeli a termelési hatékonyságot. Ha voltak vallástalan társadalmak, azok minden bizonnyal kihaltak, mert nem bírták a versenyt a vallásosakkal. A modern vallástalan ideológia (ami ugyanezt a társadalmi összehangolást istenek nélkül próbálja megvalósítani; egyelőre még nem biztos, hogy ugyanolyan sikert ér el) csak az elmúlt kétszáz évben jelent meg széles körben, mert az ember hajlamos arra, hogy a körülötte lévő környezet elemeinek személyességet tulajdonítson, és jobban tud viszonyulni a személyekhez, mint a tárgyakhoz. A gyerekek és a bennszülöttek szándékot tulajdonítanak a köveknek, a használati tárgyaknak is; ezek élettelen tárgy voltának felismerése már absztrakt fogalmi gondolkodást kíván. Érzelmi síkon még ma is úgy reagálunk a tárgyakra is, mint ha személyek volnának, sőt, egyáltalán érzelmek ébrednek bennünk a tárgyak iránt - biztosan te is szidtad már a számítógéped k**va anyját, ha rosszkor fagyott be.

A kereszténység meg sokak számára nem volt elegendő (és ez ma is így van), de az 1700-as évekig azok, akik így jártak, azok jobban tették, ha befogják a szájukat, ha nem akarták a testi épségüket kockáztatni. Miután a kereszténység elvesztette a politikai hatalomban való részesedését - és vele a fegyverekhez meg a bíróságokhoz való hozzáférését-, elkezdődhetett az alternatívák terjedése. De az 1950-es évekig kellett várni, amíg a görög vallás feltámadása lehetségessé vált. Kellett hozzá közoktatás, ami az átlagemberrel megismertette a görög mítoszokat, sőt, kitermelt néhány klasszika-filológust is, aki görög mítoszok szövegeit fordítja le, és nagy példányszámú könyvekben terjeszti. Kellett hozzá olyan társadalmi közeg, ami bátorítja, hogy az átlagember valamiről önálló véleményt formáljon (mondjuk arról, hogy Zeusz tényleg létezik, és nem csak egy mítosz; lehet, hogy régen is sokaknak eszébe jutott ez, csak addig senki nem mert a nagyközönség elé állni), és olyan gazdasági helyzet, ami a Zeusz-hívő átlagember kezébe elég erőforrást helyezett arra, hogy a véleményét terjeszthesse (könyvet írjon Zeusz létezéséről, vagy kibéreljen egy termet, előadást tarthasson, a hallgatóság - többnyire elégedetlen, érdeklődő fiatalok - pedig megfizethesse a belépődíjakat.)

"Eddig mindegyik vallás megújult, részekre szakadt, modernebb formában élt tovább, max. egy része veszett oda, az egész nem. "

Jól látod a működését.

Pont olyan,mint a vírus.

Az influenzát se lehet kiírtani pusztán védőoltásokkal.

A probléma akkor szűnik meg végleg,mikor az utolsó gazdatesnek alkalmas egyed is kihal.Addig csak próbálkozni lehet a védekezéssel.