Hogyhogy a keresztények emlékeznek meg az aprószentekről, és nem az izraeliták?
Ugye az idősebbik Heródes az összes Jézussal egyidős kisgyermeket megölette, viszont ezek nem keresztények voltak hanem zsidó vallású csecsemők.
A zsidó liturgiákban mégsem hallani róluk, viszont a keresztény tanítások szerint ők lettek az aprószentek úgy, hogy meg sem voltak keresztelve.
Aprószentek és szentek nem léteznek abban a formában, amit te gondolsz. Max a katolikusok fejében.
A keresztelkedés csak egy szertartás. Semmi több.
Nem értem.. Miért kéne őket a zsidóknak ünnepelniük, mikor épp a zsidók ölték meg őket. Jézust sem ünneplik a zsidók (na vajon miért?), pedig ő is zsidó volt.
Az aprószenteket azért tiszteli az Egyház, mert teljesen ártatlanul haltak meg, és igazából ők az elsők, akiket Jézus nevéért gyilkoltak meg. Nyilván nem voltak megkeresztelve, mivel a keresztség szentségét Jézus alapítja meg később. De van olyan teológiai fogalom is, hogy "vérkeresztség". Ez azt takarja, hogy ha valaki Krisztus tanításába vetett hitben szenved vértanúságot, de még nem keresztelték meg. Az Egyház az ilyen vértanúkat ugyanúgy tiszteli, mint a megkeresztelt vértanúkat.
1) Amikor Izrael kivonult Egyiptomból, Amálék megtámadta azkat, akik elmaradtak a többiektõl, az öregeket, betegeket, gyerekeket és sokat megölt közülük.
Ennek sincs külön emlékünnepe. Minden évben végegolvassuk a Tórát, abban ezt is és ennyi az emlékezés.
2) Talán nézzük végig a zsidó ünnepeket:
Tórai ünnepek, vagyis amelyket maga az ÚR parancsolt meg, saját szavaival:
Pesach ( zsidó Húsvét ), az Egyiptomból kivonulás ( a nép fizikai felszabadulása ) ünnepe
Savuot ( zsidó Pünkösd ), a Tóraadás ( szellemi felszabadulás ) ünnepe
Ros Hasono ( az "Év Feje", zsidó újév ), ilyenkor írja be az ÚR az embereket a következõ ( jó, vagy sem ) évre
Engesztelõ Nap: ( 25 órás teljes bõjt ) ekkor bocsátja meg az ÚR az év során elkövetett bûneinket és véglegesen lepecsételi a beírást.
Szukot, a Sátrak Ünnepe, annak emlékére, hogy a pusztai vándorlás során sátrakban laktunk. Ez egyébbként vidám ünnep, Tórai parancs a vidámság. ( Õsszel van, betkarítás, szüret után. )
Ezeket az ünnepeket parancsolta az ÚR saját szavaival.
Izrael késõbbi történelme során még két emlékünnepet rendeltek el, de ezeket már emberek:
Purim ( "sorsvetés" ), zsidó farsang, annak emlékére, hogy a zsidó nép a Perzsa Birodalomban megmenekült a gonosz fõminiszter által tervezett elpusztítástól.
Chanukah ( felszentelés ), "a fény ünnepe", a Második Templom felszabadulásával és újraszentelésével kapcsolatos csodák emlékünnepe.
Isz. 70-ben a zsidók szabadságharcának vérbefolytása után a rómaiak lerombolták a Templomot, kitiltották a zsidókat Jeruzsálembõl, emiatt bölcseink egy gyászünnepet iktattak be, ez nyáron, július vagy augusztusban és ez is 25 órás teljes bõjt.
Megfigyelhetted, hogy valamennyi a nép számára sorsdöntõ eseménnyel kapcsolatos.
Hogyan illeszkednék ezeknek az ünnepeknek a sorába az aprószentek emléke?
"épp a zsidók ölték meg őket"
Bocsika, de ez nagy butaság: Heródes parancsára, de római katonák gyilkoltak.
Heródesrõl pedig nem árt tudni, hogy közgyûlöletnek örvendett, épp, mert véreskezû zsarnok volt. Tetejébe Rómában nevelkedett, amikor trónra került, egy kukkot sem értett héberül, se arameusul.
Sz´val, ha lehet, a gyûlölt zsarnok Heródesnek és pribékjeinek rémtetteit ne varjátok a zsidók nyakába.
1., a sztori az Újszö9vetségben van, az pedig ugyanúgy nem része a zsidó vallásnak, mint a Korán.
2., a zsidó vallásban nincsenek szentek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!