Valóságos esemény volt-e az Exodus, vagy vallási mítosz?

"Az Ószövetség az ókori kelet történeti kutatásának egyik legfontosabb írott emléke, kellő forráskritikával (mivel emberek írták) el lehet fogadni azt, ami benne van."

Én ezt máshogy látom. Szerintem az i.e. 445-re elkészült Tórát, Ezsdrás a Babilonban elsajátított ismeretek bírtokában alkotta meg. A Tórában olvasható vallási mítoszok valóban történelmi eseményekkel lettek párosítva, kivéve az egyiptomi tartózkodást, az Exodust, az egyiptomi sereg pusztulását és a 40 év sivatagi vándorlást, melyeknem semmilyen nyoma nincsen tudtommal a Tórában leírtakon kívül...

"Szamomra ez minden elsopro bizonyitek, hogy az Exodus egy valosagos esemeny volt!"

-- [link]

Der Papyrus wurde von John Van Seters[1] in die Zeit der Hyksos-Invasion während des späteren Mittleren Reiches datiert (ca. 1674 v. Chr.). Neuere Untersuchungen unterstützen eine Datierung in das späte Mittlere Reich (nach Sesostris III., aber vor der Hyksosherrschaft). --

-- [link]

Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem

Bó

A tudósok tudni vélik hogy napfogyatkozás volt a térségben, még a pontos időpontját is lejegyezték, időszámítás előtt 1335. március 13.-án csütörtöki nap történt az esemény. Ugyanez a vélekedés szerint a leírt három napot úgy kell értelmezni, hogy a napfogyatkozás egy napig tartott, de dermesztő, bénító hatása három napot is kitett. --

A feltételezett Exodus nem az i.e. XVII. századra tehető, hanem az i.e. 1336. évre, aminek október 15. napján egy olyan kozmikus kereszt alakult ki a Zodiákusban, amire Ezsdrás utólagosan a Ószövetség misztériumát felépítette (Sínai szövetségkötés). Ugyanilyen felépítésű kereszt realizálódott i.e. 1811.02.23-án (Ábramám emberáldozatának kísérlete); a Tóra megalkotása idején, i.e. 451.05.18-án; és 1999.08.11-én is, ami a Jelenések könyvében (12,1-13) olvasható Napbaöltözött Asszonnyal volt kapcsolatos.

I.e. 1811 és i.sz. 1999 között összesen 14 alkalommal alakult ki ez a fajta kozmikus kereszt, amire az illuminátus piramis 14 szintje is utal:

[link]

Illuminátus piramis:

[link]

Shem ha-Mephorash:

[link]

"Egy masik nagyszeru archeologiai bizonyitek az el-Arish siremlek, amit Egyiptom es Izrael hataranak kozeleben talaltak. A rajta allo iras arrol szamol be, hogy a farao uldozobe vette a menekulo rabszolgakat."

Ha egy forrást megadnál ezzel kapcsolatosan, hálás lennék...

"Ha valakinek van hatso celja a dologgal, akkor az CSAK AZ lehet, aki tagadni probalja az exodust, nem az, aki elismeri."

Mózes történelmi személyiségében kételkedett már Julius Wellhausen (1844-1918), világhírű bibliakutató-orientalista tudós is; a későbbiekben pedig például William Dever, a tucsoni (Arizona) egyetem régész és antropológia professzora; David Ussishkin (1935 -) professzor, a tel-avivi egyetem régésze; Baruch Halpern professzor, - Pennsylvania Egyetem közel-keleti történész szakértője.

Israel Finkelstein professzor, a Tel-avivi Egyetem régészeti intézetének igazgatója, és Neil A. Silberman amerikai történész, régészprofesszor, aki a jeruzsálemi Héber Egyetemen régészettel is foglalkozik, a "Keine Posaunen vor Jericho, Die archäologische Wahrheit über die Bibel" ( [link] ) című könyvben egyértelműen igazoltnak látják, hogy a Tórában részletezett egyiptomi tartózkodás és az onnan "történt" kivonulás nem egyeztethető össze a realitással.

Dr. Visi Tamás filozófus, hebraisztika és középkorkutató a 2000. márciusában az I. Eötvös Konferencián megtartott "Olyan rég volt, hogy sohasem volt" előadásában a korabeli emlékek, utalások teljes hiányában, és a Bibliában olvasható ellentmondásokra való tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy semmi nem igazolja azt, hogy a babiloni száműzetést megelőzően létezett volna izraeli etnikai tudat:

[link]

"En egyebkent nem bibliai vagy regeszeti okokbol mondom, hogy az Exodus letezett, azokhoz nem ertek jobban, mint barmaly mas entellektuell. En SZOCIOLOGIAI okokbol mondom, hogy leteznie KELLETT. Es epp azert, mert rabszolganak mondjak magukat, es nem uralkodonak."

A Tóra feltétlenül alkalmas a benne hívők összefogására, hiszen a babiloni száműzetés után kialakult nemzeti öntudat vallási alapokra lett felépítve, egy, a távoli jövőben megvalósulásra váró földi gazdagság és hatalom reményében. De ez még természetesen nem igazolja sem az egyiptomi fogságnak, sem pedig az Ószövetségben részletezett későbbi dicső múltnak (Dávid, Salamo) a történelmi hitelességét.

A kutató az Arvisura magyarázatait, vagy a Jézus feltámadásával kapcsolatos vallási mítoszt sem kezelheti történelmi tényként...

"Egy masik fontos szociologiai teny, hogy a biblia NAGYON PONTOSAN irja le a kornak megfelelo Egyiptomot.

700 ev alatt Egyiptom is valtozott, a babiloni fogsag idejenek Egyiptoma mas volt, mint az i.e. 1200."

Egyiptom részletes történelme gondolom ismert volt Babilonban is, ahol szerintem Ezsdrás megismerkedett azzal. Ezen kívül érdemes azt is megemlíteni, hogy Ezsdrás a Tórában található teremtés történetéhez a babilóni Enuma elis-t vette forrásnak, a Noé-féle legendához pedig a Gilgames eposzt, amiben Um-napisti szerepét Noé vette át.

A kabbalát a nyolcszázas évek közepe felé Aharon Ben Shmuel HaNassi juttatta el Bagdadból Európába, de ez nem azt jelenti, hogy korábban az Ószövetség beavatottjainak ne lett volna birtokában ez a hermetikus ismeret is.

A héber naptár szintén babiloni gyökerekkel rendelkezik, ugyanis a hónapoknak babiloni eredetű nevei Ezsdrás idejéből származnak.

Mózes neve tudtommal az ószövetségi könyveken kívül csak i.e. 300 körül lett megemlítve, tehát ~150 évvel a Tórának a néppel történt megismertetését követően.