A zsidó fiúgyerekeket miért metélik körül?

Jó,ok,de egy európai,vagy egy USA-ban élő mai zsidó család a vallása miatt teszi.Az hogy a vallásba hogyan került bele azon már lehet vitatkozni.Egy világi ember mondhatja,hogy higiénia,egy zsidó vallásos pedig ,hogy Isten parancsa.

Végülis, igen

körülmetélés (lat. circumcisio): a hímtag makkot fedő előbőrének körkörös eltávolítása. - Ősi beavatási szertartás, a serdülők rítusa, a férfivá érés kinyilvánításának formája. Egyszerűbb változata az incisio, az előbőr egyszerű bevágása. Egyes népeknél a lányokat is körülmetélték. Izr. fiai körében csak a fiúkra korlátozódott, körkörös formában. Vsz. az egyiptomiaktól vették át, akiknél már az Óbirod-ban élt (mumifikálás); a filiszteusok körében ismeretlen volt (1Sám 14,6). Az indoeurópaiak és a mongolok nem ismerték, ugyanakkor Afrika, Amerika és Ausztrália primitív törzsei körében elterjedt. A babilóniaiakat és az asszírokat illetően nincsenek megbízható adatok (Jer 9,25 és Ez 32,22-32 említ néhány népet). Izr-ben a szokás ősiségére utal, hogy éles követ használtak a körülmetéléshez (Kiv 4,25; Józs 5,2). - A szokást orvosi v. higiéniai szempontok nem magyarázzák kielégítően, ha belejátszottak is elterjedésébe. Hogy Izr-ben eredetileg mi volt a körülmetélés értelme, arról a hagyomány nem nyújt világos képet, de korán a szövetség (ApCsel 7,8), a Jahvéhoz (már Kiv 4,25 is így értelmezi) v. az izr. kultikus közösséghez tartozás (12,48; Róm 4,11: a hitbéli megigazulás pecsétje) jele; s emlékeztető jel a szövetségből adódó kötelezettségekre (Ter 17,23-27; Kiv 4,25: vérvőlegény; MTörv 30,6; Józs 5,2-10; Jer 4,4; Ez 44,7); ugyanakkor a többi népektől, elsősorban a filiszteusoktól való elkülönülésnek is a jele (Bír 14,3; 1Sám 14,6; 2Sám 1,20 stb.). Innen érthető, hogy a szokás bevezetését Ábrahámnak (Róm 4,9: a körülmetélt) tulajdonították (Ter 17,9-14). - Az ÓSz azon sorai, melyeknél számolni lehet a papi törv-hozás hatásával (Ter 17,12; Lev 12,3), a körülmetélést a születés utáni 8. napra teszik (vö. Fil 3,5). Jn 7,22 szerint szombaton is el lehetett végezni. Az ÓSz és az ÚSz szavaiból arra lehet következtetni, hogy a körülmetélést a családapa végezte (később az ún. mohel feladata lett); s legalább az úsz-i időben a körülmetéléshez hozzátartozott a névadás is (Lk 1,59); az előírásokat aprólékosan igyekeztek megtartani. - IV. Antiokhosz Epiphanész halálbüntetés terhe alatt megtiltotta a körülmetélést (1Mak 1,48.60; 2Mak 6,10); hellénista zsidók ez időben művi úton pótoltatták előbőrüket (vö. 1Mak 1,15; vö. 1Kor 7,18). - Az ÚSz a lélek körülmetéléséről beszél (Róm 2,29). A hit által a lélek Krisztusban van körülmetélve, nem kézzel, hanem „az érzékies test levetésével, krisztusi körülmetéléssel” (Kol 2,11). A Krisztusban való hit által a körülmetélés értelmét vesztette (Gal 5,6; 6,15; Kol 2,11). Pál ap. szembeszállt azokkal, akik a pogányságból megtért ker-ekre rá akarták kényszeríteni a körülmetélést (Róm 4,12; Gal 2,3; 5,6; 6,15; Kol 2,11). Az apostoli zsinat elfogadta nézeteit (ApCsel 15,1-20; Gal 22; Róm 4,12). - Jézus körülmetélése a templomban való bemutatásakor történt (vö. Lk 2,22-38; Gyertyaszentelő Boldogasszony). Jézus ekkor ontotta vérét először az emberért, ezért Mária 7 fájdalma között a körülmetélés az első.

Szerintem igy nem turosodik a penisz.