Mi a különbség a Tóra és a Talmud között? Igaz, hogy a keresztény Biblia Ószövetség része zsidó eredetű?

A Tóra Mózes 5 könyve, az Ószövetség része, ezért a keresztények és a zsidók számára is szent irat.

A Talmud későbbi iromány, a középkorban keletkezett, csak a zsidók fogadják el, a keresztények nem, mivel erősen Krisztus-ellenes.

A Tóra Mózes öt könyvét jelenti, vagyis az Ószövetség első öt könyvét. Igen az Ószövetség zsidó eredetű, az izraeliták is szent könyvnek tartják.

A Talmud a Tórát és a törvényeket magyarázó, kifejtő, a szóbeli hagyományt írásba foglaló mű.

Tóra = Mózes öt könyve. Ezt az Ószövetségben is megtalálod. A zsidóknak ez a szent könyve.

Talmud = kb. i.e 500 és i. sz. 500 között élt rabbik Tóra-értelmezéseit, vitáit, példázatait, tanításait tartalmazó terjedelmes mű (amihez még további magyarázatokat, toldalékokat csatoltak a középkorban).

Kb. úgy képzeld el, mint a vatikáni könyvtárat, amiben ott vannak a Biblia-értelmezések, teológiai és erkölcsi tanítások, példázatok, pápai rendeletek feljegyzései, a zsinatok jegyzőkönyvei, stb.

A zsidóságban a mindezeknek megfelelő dolgok a Talmudban lett összefoglalva, és még más is (a Talmud összetettségére elég jó példa, hogy ha az angol fordítás köteteit egymás után leraknák egy polcra, az több, mint egy méter széles lenne - és akkor az még mindig nem minden szempontból teljes)

nem szemrehányásból, hanem tényleg csak kíváncsiságból, érdeklődésből:

akik lepontozták az előző válaszomat, azok megindokolnák, hogy mégis miért? Mi az, ami szerintük nem stimmel benne?

"akik lepontozták az előző válaszomat, azok megindokolnák, hogy mégis miért?"

Túlzottan értesz hozzá, azt gondolják, biztos zsidó vagy! :-D

Szia!

A lényeg már le lett írva, csak kicsit pontosítani szeretném az információkat. A Tóra, a Biblia első öt könyve, melyeket Mózes írt (az utolsó fejezeteket Józsué) ie. A XV. században. A Bibliakritika későbbre teszi a keletkezését szerintük a fogság idején állt össze egységes írássá.

A Talmud (דּומלַּת héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett") a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza. Magába foglalja a Misnát és annak magyarázatát, a Gemárát, mely mindkettő az úgynevezett szóbeli Tannak rendszerbe foglalt, összegző, írott változata – azaz az

úgynevezett írott Tan (a Tóra, Mózes öt könyve) értelmezése körül kialakult Szentírás- magyarázó és a vallási törvényeket (halácha) részleteiben is megállapító hagyomány

végleges rögzítése.

A Misna a hagyomány szerint Jehuda Hanászi szerkesztésében, Kr. u. 189. körül nyerte

el végleges formáját, míg a Gemára a 2. és 6. század között. (A Talmud mintegy 800 rabbira, tanítóra hivatkozik név szerint is). A Gemára a Misna sokkal rövidebb és

tömörebb szövegére reflektál, azt kommentálja, a különféle értelmezési

hagyományokat egymással ütközteti, alternatív véleményeket ismertet,

szájhagyomány útján örökített tantételeket rögzít.

Természetes, hogy a hagyományból, amelyet évezredeken át az ingatag emlékezésre bíztak, idővel sok elpusztult, a körülményekhez módosulva változott és új elemekkel bővült. Azért, hogy a bibliai értelmezés eredményeit és a szóbeli hagyomány elemeit az önkényes vagy akaratlan megváltoztatástól vagy éppen a feledéstől megmentsék, összegyűjtötték a fellelhető anyagot, és az előmunkálatokat felhasználva megszerkesztették a szóbeli Tan első írott változatát, a Misnát. A Szentírás-értelmezésnek a betű szerinti, szoros olvasaton túllépő hagyománya (midrás) két ágra oszlik kezdettől: a midrás halácha logikai- hermeneutikai alapú törvényértelmezés, a midrás haggáda moralizáló-anekdotikus prédikációs irodalom. A Talmudban mindkét irány bőséggel képviselteti magát.

A Misnában név szerint említett tekintélyek a tannák vagy tannaiták, a Kr. u. 10. és

200. között élt és működött rabbik és írástudók.

Üdv. Péter

A Biblia ezt írja

(2Timóteusz 3:16) 16 A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos . . .

Vagy is a Biblia Istentől származik akár Ó akár új szövetségről beszélünk, igazából nem lehet a kettőt szét választani, mert így alkot egészet, hogy mi miért történt, és mi történik

Az, hogy többnyire Zsidó származásúak írták le igazából annyit nyom a latban, hogy akkor Ők voltak Isten népe.

De már nem a nemzetiség számít...

Péter válaszát összefoglalva: a Misna és a Gemara is a Bibliából, elsõ sorban a Tórábából VEZETI LE az élet k¨lönbözõ területeire vonatkozó vallási törvényeket ( halachákat ).

( Tehát butaság azt állítani, hogy "a Talmud felülírja a Bibliát". )

++++++++++++

A Biblia valóban I-tentõl származik: a Tórában Mózes I-ten szavaitt írta le, a próféták pedig szintén azokat a szavkat mondták el, amelyeket I-ten "a szájukba tett".

A zsidók ma is I-ten népe.

Ez azt jelenti, hogy rájuk nem csak a Noénak adott 7 parancs illteve a Szinájról kinyilatkoztatott 10 parancsolat vonatkozik, hanem mind a 613.

Pl: ha egy zsidó disznósajtot eszik, vagy szombaton cigarettára gyújt, bûnt követ el, ha nem zsidó teszi ezeket, nem tett semmi rosszat.

Valóban nem a nemzetiség számít, soha nem az számított. A zsidók, mint nép, mint nemzet a Szináj alatt lettek I-ten SAJÁT népe akkor, amikor azt mondták: "megtesszük és meghallgatjuk".

Csakhogy már ott is voltak, akik nem Ábrahám, Izsák, Jákob leszármazottai voltak, hanem egyiptomiak, "nagy gyülevész nép", akik a zsidókkal együtt kijöttek Egyiptomból.

A hagyomány szerint a kinyilatkoztatás 70 nyelven hangzott el ( akkor ennyit ismertek ), vagyis a tízparancsolat MINDENKINEK szól.

És mindig is voltak emberek, ma is vannak, akik nem születtek zsidónak, de egyszercsak úgy érzik, azt kell mondaniuk, hogy "megteszem és meghallgatom", és õk attól fogva zsidók, I-ten népe. ( Ezt nevezik betérésnek, azért ennél kicsit bonyolultabb, de a lényeg ez. )