Miben térnek el egymástól ezek a vallások?

Először csak 1 keresztény vallás létezett , majd elsőnek kivált belőle a katolikus , a katolikusból pedig a protestáns.

A protestáns a katolikus reform változata , mondjuk hogy felvilágosultabb , modernabb.Pl:Nincs cölibátus , a papnak lehet felesége , a nők is lehetnek papok.

Ezt elég nehéz röviden leírni.

Egymáshoz legközelebb ezek közül a római és a görög katolikus áll. Itt nagyjából csak a liturgiában van eltérés, illetve a görögöknél a cölibátus választható, viszont a püspöknek itt is nőtlennek kell lennie. A görög katolikusok igazából a görögkeleti kereszténységből (ortodox) váltak ki. Elfogadták a pápai primátust, de a liturgiában megtartották a keleti rítust. Tényleg nincs sok különbség, éppen ezért egy római katolikus ugyanúgy gyónhat gr. kat. papnál, illetve áldozhat is, és fordítva. Az általad felsorolt felekezetek közül a gr. kat-ok vannak itt Magyarországon a legkevesebben.

A református és az evangélikus felekezetek a reformáció során szakadtak el a Katolikus Egyháztól, először Luther Márton, követői az evangélikusok lettek, majd kicsit később Svájcban Kálvin János, őt a reformátusok követik. Alapvetően a hitvallásban nincsenek eltérések, viszont:

-nem ismerik el a pápa főségét

-a püspököket választják (tehát alulról szerveződik a felekezet)

-a lelkészek nősülhetnek, nők is lehetnek lelkészek

-szentségek száma nem 7, hanem 2: a keresztség és az Úrvacsora

-nem vallják az Eucharisztiát

-Sola Scriptura-elv: tehát egyedül a Szentírás a mérvadó

-egyedül a hit által lehet üdvözülni

-a szentek tisztelete háttérbe szorul

-a templomokban mellőzik a képek, szobrok állítását, ezeket nem is tisztelik

-korábban áttértek a népnyelvi liturgiára (de ma már a katolikus liturgia is népnyelvi)

-külsőség még, hogy nem szoktak keresztet vetni

Biztos még kihagytam valamit a felsorolásból, de most ennyi jutott eszembe.

A kettő közül az evangélikusok állnak közelebb a római katolikushoz, akár a templom küllemében is, nem egy helyen állítanak oltárképet a katolikus templomokhoz hasonlóan. Ezzel szemben a református templomban az Úr asztala van a középpontban, illetve a szószék. Ezen kívül úgy tudom, hogy vannak kisebb különbségek a predestinatio és a megigazulás-tan között, de ezt majd egy református vagy egy evangélikus bővebben kifejti.

Szia!

A két katolikus közti különbség jól le lett írva, a kérdésed második feléra adott választ szeretném kigészíteni. A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok. Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt búzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az(evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban

továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés,

amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl

katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a

formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos

tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus

Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a

templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik. Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs. Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő.

A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal

jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és

Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még

testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük

egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai

során. Hát röviden ennyi jutott eszembe...

Üdv. Péter