Miért mondják a "Hiszek egy Istenben" című imában, hogy Jézus "alászállt a poklokra"? Mit csinált ott a Biblia szerint?

"Sok ige van"

Másolná át néhányat? Köszi

>> A hitvallás a "Jézus alászállt a poklokra" kifejezéssel vallja, hogy Jézus valóban meghalt, és halála által számunkra legyőzte a halált és az Ördögöt, "aki birtokolta a halál birodalmát"

>> A meghalt Krisztus isteni személyével egyesült Lelkével szállt alá a holtak honába. Az Őelőtte élt igazaknak megnyitotta a mennyország kapuját.

[link]

"Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint; Amelyben elmenvén, a tömlöczben lévő lelkeknek is prédikált, a melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által"

Péter Apostol I. levele 3. rész 18-19-20. vers

Arról van szó, hogy mivel Jézus, aki csak test szerint volt ember, abban is csak félig, az volt a fő feladata, hogy lerombolja Isten és az emberek között a válaszfalat, amit az ember emelt a bűnbeeséskor. Tette ezt úgy, hogy emberré lett, emberek közt élt, emberi kísértéseknek volt kitéve és a biblia azt mondja róla, Ő a "második Ádám", vagyis olyan, amilyennek Ádámnak kellett volna lennie, ha vár egy kicsit és nem próbálja lerövidíteni az "utat". a lényeg az, hogy ahogyan Ádám, az "első Ádám" által a bűn és a halál hatalma minden emberre (a leszármazottaikra) kihatással volt, úgy Jézus, a "második Ádám" helycserés engesztelő áldozatával kihathasson minden emberi lényre a megváltás, vagyis a szabadulás a bűn, rothandóság, halál és minden olyasmi alól, ami "evilág istene", vagyis az ördög hatalma alá tartozó emberiséget súlytotta. ehhez viszont logikusan végig kellett élnie az emberi élet fázisait, legalábbis a "felnőtt férfikorig" bizonyosan, ami akkor asszem 33 évnek számított. Elvégezte szolgálatát az emberek felé, tökéletes összhangban és engedelmességben az Atyával és a SzentLélekkel együttműködve, majd a kereszten feláldozta magát, még a mérgezett/kábszeres ecetes szivacsot sem volt hajlandó elfogadni, amit nádszálon lengettek oda neki, hogy ne szenvedjen anynit. A sátán azt hitte, hogy most legyőzte Istent, kiélheti magát Isten fián, csak akkor koppant, hogy mennyire át lett ejtve, amikor Jézus (ahogy minden más bűnös emberrel történne, az olyanok, akikért végülis Jézus Krisztussá, vagyis Messiássá lett és meghalt) lement a pokolba. Csakhogy, ahelyett, hogy a sátán számításainak megfelelően ott fogva tarthatták volna, Jézus fogta magát és "rendet vágott a sötét angyalok és fejedelemségek között, senki nem volt ellenfél neki, még az olyan erős angyalok sem, mint a halál és a pokol, aztán úgy mutogatta őket, mint a római hadvezérek mutogatták a felvonulásaikon a legyőzött hadvezéreket, királyokat.

"Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban" (Kol 2,15)

Aztán "prédikált" vagyis inkább kihirdetett valamit a Noé idejében élt első emberi civilizáció képviselőinek, akikre 120 évig várt Isten, miután Noénak azt a parancsot adta, hogy építsen bárkát, de nem tértek meg. Állítólag kb. olyan 1-1.5 milliárd emberről lehet szó, akik az özönvíz előtt éltek, hogy pontosan mit mondott nekik Jézus, azt szerintem senki sem tudja, de ha mégis van itt ilyen, akkor jelezzen, mert engem is érdekel. Ezek után, beteljesítve az ószövetségi próféciákat, harmadik napon feltámadt, majd felvitte a vérét az Atya színe elé, a váltságdíjat, amivel "kivásárolta" az emberiséget a sátán kezéből, akinek a hatalma alá adták magukat. Most pedig ott ül az Atya jobbkezénél és közben jár érted és értem: értünk:) És ő kormányozza az univerzumot teljhatalommal, amit majd az örök ítélet után visszaad az Atya kezébe és élvezi a "mézeshetek örökkévalóságot" velünk, akik megismerjük őt egy örökkévalóságon át és amiatt imádjuk, aki:)

Kedves Kérdező!

Azért mondják ezt, mert Jézus három napig a sirban volt. A Biblia szerint a "pokol, mint a tüzes gyötrelem helye" nem létezik. A forditásoknál volt a félreértés. A "pokol, a seol" a sirgödröt jelenti. Tehát ilyen tekintetben volt Jézus a "pokolban", vagyis a sirban három napig. Másrészt a Biblia a "seol" szót használja az emberiség "közös sirjának" a jelölésére is. Mindenki oda jut.

Tehát Jézus három napig, valóban a "pokolban, vagyis a sirban" volt.

Ha kiváncsi vagy arra, hogy akkor hol vannak a halottak és milyen állapotban, megirhatom neked a Bibliából idézve. Üdvözöllek: Judit! Ha irnál, irj privátba!

Ezt csak az adventisták, a jehova tanúi, a szaducceusok, ateisták és még pár vallási irányzat vallja. Ne mondd azt, hogy nincs pokol, amikor Jézus pontosan leírja konkrét esettel, mert akkor az igazság ellenében hazudsz, ugyanis Jézus Isten Igéje=az igazság.

19. Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:

20. És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.

21. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit.

22. Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték.

23. És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében.

24. És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban.

25. Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel.

26. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy a kik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek.

27. Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához;

28. Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak.

29. Monda néki Ábrahám: Van Mózesök és prófétáik; hallgassák azokat.

30. Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek!

31. Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.