A keresztény Istennek miért kell (egy) ártatlan élet/lélek áldozata a megbocsájtáshoz?

Kérdező!

Az valóban már nem igazságosság, ha valaki ártatlanul, önként átválalja a mások bűnét, következményeit.

Isten úgy hívja ezt, és neked is javaslom vedd be a szóhasználatodba, hogy: kegyelem.

Tudom és olvasom a kommentjeidben, hogy nem hiszel Istenben. Szíved joga, de had ijesszek rád egy kicsit: ne vidd túlzásba.

Az egy dolog, hogy nem értesz egyet, de tudd meg egy élő személyről beszélsz.

Nem kell Istennel egyetértened, sem azzal amit és ahogyan csinálja, de arra kérlek ne vidd túlzásba. Nem biztos, hogy az életedre nézve jó fordulatokat hoz, ha Isten igazságosságát, személyét gyalázod, feketíted, mocskolod.

Egyébiránt pedig javaslom, -ha el tudod fogadni-, hogy amikor tájékozódó kérdést írsz ki, akkor olvasd el a kommenteket és döntsd el melyik adta meg a választ. Ugyanis amit te művelész, az nem őszinte kérdezés, hanem vita gerjesztés és a saját teóriádnak a kifejtése. Ha vannak gondolataid persze az nem baj, akkor jobb blogot nyitnod és akit érdekel majd elolvassa.

Itt a fórumon kérdéseket tesznek fel és mindenki szelektálja: elfogadja, vagy sem, de ne azért gyere fel-tisztelettel kérlek. hogy teológiára oktasd a keresztényeket. Nem vagy hozzáértő, mégis idejössz kioktatni nálad 20x képzettebb embereket és még az Istenüket is gyalázod.

Inkább javasloma valláskritika almenűt, vagy nyissál blogot és élvezd a saját okfejtésed. Még lehet követőid is lennének... :D

"ha Istennek arra van szüksége, hogy megkapja a maga

áldozatát (aki nem baj, hogy az-e, aki a bűnt elkövette,

a lényeg, hogy VALAKI SZENVEDJEN), akkor ha valaki

bűnözött, akkor az se nem igazságos, se nem jóságos.

Ebben nem kételkedem."

Félreértessz valamit még mindig.

Nem szenvedhet AKÁRKI más bűne helyett. Csak tiszta, bűntelen, önként vállalt keresztáldozat volt Isten előtt elfogadható, ezt pedig ember nem lett volna képes megtenni, csak Isten Fia.

Isten azért jóságos és igazságos, mert nem csak törvény van nála, hanem kegyelem királyi széke is. Ha megtér a bűnös az ő útjáról és hisz Isten Fiában, akkor nem kell bűnhődnie a saját bűneiért, mert Jézus megtette helyettünk.

Hát tényleg nem érted?

Ha csak 1 olyan bűn is lenne az Univerzum történetében, amely büntetlenül marad, akkor Isten nem lenne igazságos! Mert Isten nem hagyhat egy bűnt sem büntetlenül, mert a bűn az igazság áthágása, a bűn büntetlenül hagyása pedig az igazságtalanság jóváhagyása lenne Istentől, amit lényegéből fakadóan nem tehet meg.

Tehát, ha csak így vagy hajlandó bevenni: igen, Istennek az igazságosság szempontjából az a fontos, hogy *minden* bűn, így vagy úgy, meg legyen ítélve: minden bűnért az érte járó büntetés ki legyen osztva. Ez azt jelenti, hogy "ki kell elégüljön" Isten igazságossága ahhoz, hogy a bűn által okozott kárt helyre lehessen hozni az örök rendben. Vagyis a bűnt azért nem lehet "csak úgy" elfelejteni, mert valóságos kárt okoz, amit csak a tökéletesen igazságos állapot helyreállításával lehet megszüntetni, vagyis egy igazságos ítélettel.

Az egyik lehetőség a bűn megbüntetésére: a bűnös saját maga bűnhődik a bűnéért - vagyis meghal. Amikor meghal, akkor a tartozását kiegyenlítette: "Róm 6:7 Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól."

A másik lehetőség: a tényleges bűnös helyett egy arra alkalmas ártatlan áldozat bűnhődik (hal meg). Amikor az áldozat meghal, akkor Isten igazságossága kielégítődik (a bűnre Isten büntetéssel válaszolt), így a bűnössel ugyanaz történik, mintha meghalt volna: felszabadult a bűn alól. Csakhogy ebben az esetben ráadásul életben is maradt! :) "Róm 6:8 Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy élünk is ő vele."

Az áldozat (megváltás) megértésénél pedig nagyon fontos, hogy helyettesítő jellegű áldozatról van szó. Ez azt jelenti, hogy az áldozat a szó szoros értelmében nem XY-ért hal meg, hanem helyette. Ez olyan, mint amikor valaki csak úgy tudja megmenteni egy másik ember életét, hogy a sajátját fel kell áldoznia. Például képzeljünk el egy helyzetet, ahol egy nagy fontosságú személy, mondjuk egy elnök, nyilvános beszédet tart, és mi vagyunk a testőrei. Valaki lead rá egy lövést. Az elnököt már nem tudjuk elmozdítani, a golyó pedig ki lett lőve, vagyis ha nem történik valami a lövedékkel, akkor az elnököt lelövik. Tehát a golyó mindenképp el fog valakit találni, a kérdés már csak az, hogy a testőr lesz-e az, vagy az elnök. Ha a testőr megteszi az elnökért, hogy a golyó útjába áll, akkor őt lövik le, ha nem teszi meg, akkor az elnököt. Ha a testőr megteszi, akkor ugyanaz történik vele, mint ami az elnökkel történt volna, ha nem teszi meg, az elnökkel pedig ugyanaz történik, mint ami a testőrrel történt volna, ha nem teszi meg. Gyakorlatilag helyet cseréltek.

Hasonlóan váltott meg bennünket Jézus. A maga bűnét mindenki elkövette, a halálos lövés tehát le lett adva. A Megváltó csak az életével tudott minket megmenteni, és mivel szeretett, megtette értünk, "helyet cserélt" velünk. Így amikor az ítéletkor az Isten elé állunk, a mi állapotunk Jézusénak felel meg, nem pedig a saját bűneinknek. Jézus pedig pont azért halt meg, mert abban a pillanatban, amikor a kereszten függött, az Ő állapota nem a saját (bűntelen) cselekedeteinek felelt meg, hanem a "számlájára" volt írva minden ember minden elkövetett bűne, így az Isten megbüntette Őt mint bűnöst.

Hihetetlenül fontos megérteni, hogy nem mint ártatlant büntette meg Őt ott, akkor Isten, hanem mint olyan bűnöst, akinek az egész világ bűneiért felelnie kell az igazságszolgáltatás előtt! Erről szól az Ézsaiás 53. része, pl.: "És az Úr akarta őt megrontani betegség által..." (eredetiben nem csupán 'megrontani', hanem 'összetörni, darabokra törni' szerepel). Mert Jézus nem csupán ott volt a kereszten, hogy eljátsszon egy színdarabot, hanem azért volt ott, hogy minket helyettesítsen. Elvette azt, ami nekünk járt volna, azért, hogy elvehessük Tőle azt, ami neki jár: a fiúságot. Cserélt velünk!

Csakhogy - dicsőség az Istennek! - a dolog nem állt itt meg, mert ugyanakkor a pokolban "kiderült", hogy a halál semmilyen módon nem tudja fogva tartani Jézus szellemét, ezért el kellett engedje! :) Így a vége a történetnek az, hogy a tényleges bűnösök számára el van nyerve a bűnbocsánat, de az áldozat is él és virul, mert a halála után 3 nappal dicsőséges, halhatatlan testben feltámadt!

És hogy teljes legyen a hasonlatunk: azok az emberek pedig, akik úgy döntenek, hogy nem érdekli őket, mit tett értük Jézus, és nem kérnek az ő jóságából és szeretetéből, a hasonlatunkban olyan elnökök lehetnének, akik annak ellenére, hogy a testőrük már megmentette őket, elmennek felkeresni az orvlövészt, és kérik, hogy őket is lője le...

Ján 3:19 Ez pedig az ítélet: A világosság eljött a világra, de az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert cselekedeteik gonoszak voltak.

Ján 3:20 Mert mindenki, aki gonoszul cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek cselekedetei.

Ján 3:21 Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy tetteiről kiderüljön, hogy azok Isten szerint való cselekedetek.

Abban igazad van tisztelt kérdező, hogyha valaki bűnt követ el, az az igazságos, ha megkapja ami érte jár.

De úgy vélem kihagyod a számításból azt, hogy az emberek megváltozhatnak.

Teszem azt Jézus áldozatának semmi értelme nincs, ha nem változik meg az ember gyökeresen utánna. Jézus mutatott egy utat Istennek, hogy megbékélhessünk vele és járjunk világosságban.

Maximálisan nem érdemeljük meg. A kegyelem olyat ad amit nem érdemeltünk meg és soha nem is fogunk. Jézusnak megadatott, hogy kegyelmet gyakoroljon bárki fölött aki megtér, végérvényesen szakít a bűnnel, elismeri Úrnak és "jó gyümölcsöt terem"

De Jézus semmit nem tehet azokkal akik maradnak a bűneikben.

Jézus cseréjére voltak válaszok, kifejtések.

Inkább azt kérdezném, hogy igazságos-e az, ha valaki bűn után teljesen megváltozik és Istennek tetsző életet él Jézus kiáll érte, meghalt érte, ítélet alatt maradjon?

Továbbá igazságos-e, hogyha valakiért Jézus meghalt, felajánlva a változást, az életet, ennek ellenére úgy él ahogy akar és a saját útját járja, megbocsátást kapjon?

Alapállapotban mindnyájan meghalunk (bűneinkben) igazságos-e, hogy Istentől esélyt se kapjunk arra, hogy ezt elkerüljük?

Ján 3:36 Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem Isten haragja marad rajta.

Megj: A hit szó egy indián törzsnél mást is jelent: engedelmességet. Egy szavuk van rá. Ha hitről beszélünk, beszélünk az engedelmességről is.

"Jézus mutatott egy utat Istennek, hogy megbékélhessünk vele és járjunk világosságban. "

Elírtam: Istennek helyett Istenhez :)