Júdás a pokolba vagy a Mennyországba került?

Most őszintén, minek találgattok? Milyen alapon határozhatja meg az emberek közül, hogy ki, mely "szent" nyer üdvösséget?

Kinek képzelitek magatokat? Milyen mérce szerint tartanak egyeseket "szentnek", aki bizonyosan üdvözül?

Össze kellene csak hasonlitani a Bibliával az elvárásokat, de még akkor sem "tudhatnánk", mert az ítélkezés nem ránk tartozik, hanem Istenre!

Júdás kivétel, mert róla tudjuk, hogy Jézus a "kárhozat", vagyis pusztulás fiának nevezte. Ez pedig egyértelmű kellene, hogy legyen.

A "pokol" szó a Bibliában vajon a "tüzes kemencét", vagy talán egy "Istentől elidegenedett állapotot" takar? Esetleg valami sokkal egyszerűbb dologra használja ezt a szót a Biblia? No ezek miatt a értelmezési problémák miatt van annyi ellentmondás a magyarázatokban!

Fú, de érdekes kérdés!

Véleményem szerint elkárhozott, és erről van egy elméletem is, ami ezt alátámasztja.

Az üdvösség azon múlik, hogy hisszük-e Jézus feltámadását, és azt, hogy eltörölheti a mi bűneinket. Jézus többször is hangsúlyosan a hithez köti a csodatételeit.

Júdás köztudomásúlag bűnt követett el, de ezzel nincs egyedül. Mind hibázunk, és Júdásra is vonatkozik, hogy nem dobhatunk rá követ, csak ha mi is ártatlanok vagyunk. A mi bűneink éppúgy halálra ítélik Jézust, de MINKET MEGVÁLT A JÉZUSBA VETETT HITÜNK.

Júdás ellenben úgy gondolta, jóvátehetetlen hibát követett el, mert Jézus nem támad fel, hanem az ő bűne és árulása végleg elvette az életét.

Ha valóban a feltámadt Krisztusba vetett hitünk üdvözít, akkor Júdás nem hitt Benne. Nem gondolta, hogy van kitől bocsánatot kérnie, és nem is mert bocsánatot sem kérni Attól, aki egyedül feloldozást adhat.

Ahhoz bátorság kell, hogy szembenézzünk a saját hibáinkkal, és hit, hogy a hibánk nem jóvátehetetlen, mert az Isten ereje legyőzi a mi gyengeségeinket.

Júdás gyakorlatilag megtagadta az Isten mindenhatóságát (mert az öngyilkossága azt bizonyította, nincs bocsánatot adó Isten), és Jézus Istenfiúságát (mert nem hitt a feltámadásában). Úgy halt meg, hogy eldobta az életét, mert nem látott reményt. És ha mégis, akkor sem kért a bocsánatot. Még Pilátus, aki halálra ítélte Jézust, és POGÁNY, vagyis nem Istenhívő volt, ő is megbánta a tettét.

Júdást nem a bűne kárhoztatta el, hanem az, hogy nem hitte, hogy van, aki megbocsáthat.

A biblia nem tanítja sem a mennyország sem a pokol létét.

A halál az élet ellentéte ,tehát Júdás a halála után nem él sem itt és máshol sem.Halott =nem létezik.

Emberek a haláluk után nem mennek az égbe,ott csak szellemi

teremtmények élnek,az utolsó napon pedig Jézus által feltámadnak a halottak ,egy szép paradicsomi földre!

Jézus nem ítélte el Júdást a tettéért szerintem,maga melett tartotta,bár a kapzsi természete megmaradt.Még most is üzletelget a mennyekben sem nyugszik.

Ami a halál utáni létet illeti,én már átéltem a testen kívüliséget.Isten nem szadista hogy lekötözzön egy lelket a feltámadásig.Nem is kötelező mindenkinek a földön élnie újból.Ha mindenki egyszerre támadna fel,minden köröm meg haj ami nőtt addig rajtuk szőrnyű külsőt adna nekik.

El sem férnénk ekkora bolygón!Micsoda ostobaság!

",én már átéltem a testen kívüliséget"

No comment xd