Volt már olyan, hogy imádkoztatok Istenhez és segített?

Nagyon nem hiszek ebben, soha nem is hittem, bár volt egy idő, mikor gyerekként imádkoztam minden este, hogy vigyázzon a szeretteimre.

Tegnap azonban elveszett a cicám (3. emeletről ugrott ki) és sehol nem találtam. Ma már annyira kétségbe voltam esve, hogy sírva elmondtam egy miatyánkot tehetetlenségemben. És meg lett a cica. Egy ismeretlen ember csengetett fel, oda, ahol nem is a mi nevünk van kiírva a kaputelefonon, hogy enyém-e a cica. Nagyon furcsa, mert szobacica, tehát nem látták még velem kint... szóval akármi is volt, hálás vagyok:))

Isten nem az ember ölébe hullajtja amit csak megkíván, hanem erőt, kitartást belé a hit, és lehetőséget ad, amelyeket ki kell használni...

Így "működik" ez az egész :D

Miután mindent megtettem, amire képes vagyok, szoktam imádkozni. Általában bejön. Ha nem jön be, akkor pedig utólag ki is szokott derülni, hogy így jártam jobban, a saját elgondolásom téves volt.

Persze mindenre rá lehet húzni, hogy így jártam jól - ha rosszul jártam, az azért jó, mert többet tanulok belőle. De a lényeges dolgokban most úgy néz ki, hogy minden rendben lesz - pedig volt pár kisebb-nagyobb kanyar.