Hogy éltétek meg, amikor anyukátok beiratott hittanra?

uhhh....milyen vallású hittanra jártál?

én egyházi iskolába jártam, sőt gyerekkoromban minden református táborban ott voltam meg mindig jártam hittanra...és nem gondolom h ezek negatív értelemben befolyásolták volna a személyiségemet vagy a megítélésemet.

első vagyok. tudod velem is volt már olyan h szentfazéknak mondtak meg amikor mondtam h melyik suliba járok, akkor rögtön az volt az első reakció, hogy : apáca leszel vagy pap?

és tök komolyan kérdezték. nem lettem egyik sem...

anyukád biztos nem akart neked rosszat, a haverjaid meg elég degeneráltak lehetnek, - már bocs- ha ezért közösítettek ki.

Ja, még valami, felőlem az a 92% azt csinál, amit akar, de semmivel nem cserélném le azokat az éveket, a sátoros cserkésztáborokat, a hittantáborokat Esztergomban (a szúnyogok ellenére), a szentjánosbogár tábort, a méta meccseket, és a gospel zenélést (amit azóta is művelek már 10 éve)... és még sorolhatnám.

Nem tudom, mennyi idős vagy, de baromira ne érdekeljen mások véleménye, engem is kiközösítettek a suliban, de engem nem érdekelt, mert olyan élményekben volt részem, amikben nekik nem.

Esetleg keress közösségeket, nézz utána a szentjánosbogár közösségnek, vedd fel velük a kapcsolatot, hátha mégis megtetszik valami ebből az egészből.

Azt hiszem bonyolultabb a kérdés, mint hisszük. Mert ha szófogadás által jár valaki hittanra, de nem hiszi el, egyszercsak eljön a felnőttkor, és úgy kiábrándulhat belőle, hogy átfordul az ellenkezőjébe, a teljes hitetlenségbe.

Aztán meg én azt is ellenzem, hogy megtanítják a gyereket szótfogadni, sosem ellentmondani, aztán meg jön a drog, meg az egyebek, és ott ál védtelenül, szófogadásra készen, ellentmondás képességének hiányában, és belemegy.

Amiért pártolom mégis a hittant, az az, hogy valami erkölcsöt és tisztességet, szeretetet, humanitást tanítanak, ami sajnos manapság teljességgel hiányzik az emberek igen széles rétegéből. Sajnos az osztályfőnöki órák csak kevéssé alkalmasak erkölcsök megalapozására.

Hit, vallás, erkölcsök nélkül lelki üresség marad, olyan, mint egy kietlen sivatag, ahol szabadon bármit megtehetsz, attól még kietlen sivatag leszel.

Ilyesmiről már tud gondolkodni egy 10 év körüli vagy fölötti gyerek, és ezeket átbeszélve szülőkkel, vagy akár nagyszülőkkel is, szabadon dönthet.

Szerencsére engem anya nem kényszerített, hogy hittanra járjak, nem akartam, ő pedig egyáltalán nem is erőltette, hisz nem vallásos. Az egész családunk nem hívő, pár kivételtől eltekintve. Megkeresztelve sem vagyok, viszont emiatt értek már atrocitások. Egyik ismerősöm egy darabig nem is állt velem szóba, mert nem vagyok megkeresztelve. És ez van a 21. században...

Amúgy próbálj meg elvonatkoztatni a vallástól, élj a saját értékrended szerint, elvégre az a legfontosabb.