A zsidó vallás része a "szemet szemért" elv? A rabbik mit gondolnak erről?

Ez így van.

Tudod sokat gondolkodtam azon, hogy miért nem nyílik fel a szemük ezeknek az embereknek.

Pedig a Héber iratokban le vannak írva az azonosító jelei, hogy Jézus mit tesz, szűztől születik, megölik, 30 ezüstért elárulják,példázatokra nyitja a száját stb, és még sem ismerik el.

Hát igen, pedig őket hívta először.Sajnálom....

Kedves kérdező!

Ezt a - nagyon sokszor félreértett - rendelését az Istennek a Mózes könyveiben találjuk:

""És ha valaki sérelmet ejt a felebarátján, a mint ő cselekedett, vele is úgy cselekedjenek: Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért; a milyen sérelmet ő ejtett máson, olyan ejtessék rajta is.""

Ez először is nem személyes bosszúállásról szól, hanem az egész közösség felelősségéről, annak szabályozása ez, hogy hogyan kell bánni a bűnelkövetőkkel, kvázi egy Btk.

Másodszor, az Isten rendjében nincs börtön meg elzárás, hanem értelmes és hasznos jóvátétel. Mint a lopás esetében, ahol a tolvaj meg kell fizesse a kárt, a mit okozott, teljes értékében, és még toldja ahhoz annak ötödrészét, és adja annak, a kinek kárt tett. Nem az történik, mint a mai társadalmakban, hogy a tulajdonos bottal ütheti a vagyontárgya nyomát, a tolvajt meg jól lecsukják, amivel a meglopott embernek semmivel sem lesz jobb.

Tehát a másnak okozott sérelem esetén is nincs mindenféle időszak kiszabva, hogy addig kell az elkövetőnek egyhelyben lennie, hanem visszakapja ugyanazt, amit ő okozott. Ez sokkal inkább visszatartó erő, és sokkal igazságosabb is. Ugyanakkor ez a rendelés szabályozza a büntetés helyes mértékét is, tehát ha nekem eltörik a lábamat, én bosszúból nem vághatom le az illető kezét, nem okozhatok neki nagyobb bajt, mint amit ő tett, csak addig a mértékig lehet büntetni, ami egyezik az általa elkövetett dologgal.

És természetesen ez sem kötelező, az irgalmasság és a megbocsájtás mindig hasznosabb, és Isten előtt kedves. Valójában itt a büntetés maximumát szabja meg a törvény.

"Nem az történik, mint a mai társadalmakban, hogy a tulajdonos bottal ütheti a vagyontárgya nyomát, a tolvajt meg jól lecsukják, amivel a meglopott embernek semmivel sem lesz jobb."

Te aztán nagyon otthon lehetsz a jelenlegi jogrendszerben. :D

Kedves 13-as válaszoló!

Tudom, hogy van mód, beismerés esetén (!) a jóvátételre nálunk is, de a gyakorlatban még sosem hallottam, hogy ez megtörtént volna.

#14

Megint össze-vissza beszélsz, nincs szükség beismerésre. A büntetőeljárás során is ítélhet a bíró kártérítést, ez azonban ritka, inkább indítanak egy polgári peres eljárást és annak során fog rendeződni az igény.

36. §39 (1)40

Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig BEISMERTE, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. Az elkövető nem büntethető a Be. 221/A. §-a (1) bekezdésének második mondata szerinti halmazatban lévő bűncselekmény miatt sem.

#16

Te jó ég, mekkorát röhögtem. :D Kösz, ezért megérte felkelni.

El is olvastad, amit bemásoltál? Közlekedési, vagy vagyon elleni VÉTSÉG (...). Azt ugye tudod, hogy mit takar a vétség? A gondatlanul elkövetett bűncselekmények minősülnek vétségnek, illetve azok a szándékosan elkövetett bűncselekmények, amelyeket a törvény két évi szabadságvesztésnél enyhébb büntetéssel sújt.

A vádemelésig beismerte és közvetítői eljárás során a sérelmet JÓVÁTETTE. Ergo megfizette a kárt. Szóval leírtad, hogy nekem van igazam. :D

Kedves 17-es válaszoló!

a 14-es válaszomban ezt írtam:

Tudom, hogy van mód, beismerés esetén (!) a jóvátételre nálunk is, de a gyakorlatban még sosem hallottam, hogy ez megtörtént volna.

Tehát nem vitatkoztam veled ebben, kár, hogy nem érted. Továbbá sikerült az alaphozzászólásom leglényegtelenebb részébe belekötnöd, ehhez külön gratulálok. Mivel nem tanultam soha jogot, csak a világban zajló dolgok alapján tudom megítélni, milyen a magyar igazságszolgáltatás, de ezt csak mellékesen jegyeztem meg, a lényeg itt az Isten rendelésének értelmezése volt. Ha a magyar jogrendben ez valamennyire érvényesül, annak csak örülök.

munyamunya válaszát azért kissé pontosítani kell:

Mindenekelôtt a lényeg:

Ez a törvény KÉT dolgot tartalmaz:

1) a bûn nem maradhat büntetlen.

2) a büntetésnek ARÁNYOSNAK kell lennie.

Szó sincs, soha nem is volt azonban a szó szerinti értelmezésrôl, tehát, arról h ha vki kiüti társa szemét, akkor az övét is. Mégegyszer ( nem lehet elégszer ) ERRÔL SZÓ SEM VOLT SOHA.

A sérüléssel okozott kárt kellett megtéríteni, azzal aranyosan, erre tal a törvény.

Kivétel: a gyilkosság, amiért halálbüntetés járt, vagyis az a rész, hogy életért életet, az szó szerint.

Azonban nem minden emberölés gyilkosság, a Tóra ismerte és elismerte

a) a gondatlanságból okozott emberölést

b) a jogos önvédelmet.

Részletesen: [link]

Ez a "Hertz Biblia" ( Hivatalos teljes címe: Mózes Öt Könyve és a Haftárák ) jegyzetei. Itt a keresôbe: szemet szemért - az elsô találat az elsô elôforduláshoz fûzött magyarázat, a következô kettô egy bôvebb fejtegetés. A negyedik további magyarázat. ) A Tóra ( Mózes öt könyve ) szövegében is legegyszerûbb a 'szemet szemért '-et keresni.

Sajnos azt a fordítást, melyhez ezek a jegyzetek vannak, eddig nem találtam a neten, van helyette másik ( mert nem árt azt is elolvasni, nem csak a magyarázatot ):

[link]

A gyilkosságról ( szándékos / nem szándékos ölés ) elôször Mózes második könyve ( Ex, 2Mózes ) 21. fejezet 12 - 13, majd Mózes negyedik könyve ( Num, 4Mózes ) 35. fejezet 11 - 28 majd Mózes ötödik könyve ( Deut, 5Mózes ) 19. fejezet 1 - 13

Ne feledd: a Tóra szövege, hozzá a magyarázó jegyzetek.