Jézus az "eredendő/eredeti bűntől" váltotta meg emberiséget? Ha a földön elkövetett bűnöktől is megváltott, akkor nincs büntetés halál után? Ha van büntetés (pokol), akkor mi eredménye volt a "megváltásnak"?

Kedves kérdező (# 11/11)

„nem szörnyű, hogy nem egyértelmű a válasz?”

Nem szörnyű, ez csak kutatásra késztet.

„ha nem fogadom el az "eredendő bűnt", akkor is volt értelme a "megváltásnak"?”

Természetesen, Jézus feladatának tekintette az emberek öntudatát, felemelni arra a színvonalra, melyről elindulhatunk, hogy megválthassuk saját magunkat. Ez nem megy önműködően végbe, nem úgy mint a serdülő kor, ehhez saját hozzájárulásra van szükség. Egy ilyen saját hozzájárulás nélkül, ami nem csekélyebb mint egy életre szóló lelkigyakorlat, nem történik semmi lényeges dolog velünk, a természet végzi dolgát, az ember hanyatlik és végül arra kényszerül, hogy elszenvedje a halált.

# 7/13

Az „eredendő bűn” elnevezés némileg félrevezető, semmi köze ahhoz, amit ma bűnnek nevezünk. Az amit a vallások eredendő bűnnek neveznek az emberi fejlődésnek az a szakasza, mikor az ember ön-tudathoz jutott. Mikor látni kezdte tetteinek következményeit, némely dolgok, következményei kellemesen, jótékonyan hatottak rá, más tettek hátrányos dolgokat vontak maguk után, létre jött a jó és a rossz, az erény és a bűn fogalma, - az ember evet a tiltott fa gyümölcséből, a jó és a rossz ismerete gyümölcséből.

T.Kérdező!

Jézus a halálával megváltott minket az "eredendő" büntől. Természetesen ezzel együtt a földön elkövetett büneinktől is, mivel amiket elkövetünk itt a földön, azok mind visszavezethetők az "eredendő" bünhöz.

Az első emberpár tökéletes volt, szabad akarattal rendelkezett. Isten azt mondta nekik: amely napon esztek a fa gyümölcséből, meghaltok. Tehát a halál mint büntetés lépett be az életükbe.

De sajnos az Ő tettüknek a következményeit mi is viseljük. Mivel ők elvesztették a tökéletességüket, mind fizikai, mind szellemi értelemben, megindult a hanyatlásuk. MI a leszármazottak pedig örököltük a bünre való hajlamot. Ezt egy "öntőformához" tudnám hasonlitani. Ha a formád horpadt, hibás, minden darab amit abban készitesz hibás lesz. Ugy örököltük a bünt, mint egy fertőző betegséget, amit az emberek egymásnak adnak át.

Tehát Jézus azért jött le a földre, hogy megváltsa az embereket a "büntől és a haláltól".

Ez azt jelenti, hogy ha elfogadjuk Jézus váltságáldozatát, és követjük a nyomdokait, akkor azok a bünök amiket itt a földön elkövetünk - tökéletlenségünk folytán -, megbocsáttatnak. Természetesen ha szándékosan követünk el bünt, és nem bánjuk meg, nem kérünk bocsánatot Istentől, hanem kitartunk mellette, akkor nincs bocsánat.

A pokoltól nem kell félni, mivel a pokol mint "a gyötrelem helye" nem létezik. A Biblia erről felvilágosit minket, mivel megirja hogy mi van azokkal akik meghalnak, hová kerülnek, milyen állapotban vannak. Viszont a halottaknak lesz feltámadásuk - ahogy ezt Jézus is bizonyitotta, mikor halottakat támasztott fel -.

Hogy mi eredménye volt a "megváltásnak"? Az, hogy ha javunkra forditsuk a váltságáldozatot, követjük Isten parancsát, akkor átélhetjük a közeljövőben történő pusztulást, és egy helyreállitott földön élhetünk majd örökké. Isten megigérte, hogy a szándékának megfelelően megvalósitja ezt. Egy szeretetteljes, békés uj föld lesz, ahol nem lesz többé háboru, éhinség, bünözés, természeti katasztrófák, betegségek, és megszünik az ember legnagyobb ellensége a "halál" is.

Ha kérdésed lenne, szivesen válaszolok. Üdvözöllek: Judit!

Isten az első emberpárral kötött szövetséget. Ők képviselték az összes embert. Az eredendő bűnt lényegében egy szerződésszegésnek kell felfognunk: „De ők, mint Ádám, áthágták a szövetséget.” (Hós 6:7) Isten Ádám személyében az egész emberiséggel szerződést kötött Édenben, amint egy államfő az egész népet képviselni szokta egy szerződés aláírásakor.

Isten az Ádámmal való szövetségkötéskor Ádámban benne látta a leszármazottakat, vagyis ezúttal az egész emberiséget, mint ahogy egy államfő által aláírt nemzetközi szerződés az egész államra és a következő államfőkre is kötelező a diplomáciában. Amikor Ádám vétkezett, Isten szemében mi is mindannyian vétkeztünk őbenne, vele együtt.

ezt a szerződést nem Isten bontotta fel, hanem az emberi nem, amely a bűnbeeséskor Ádám ágyékában volt már, és amely ezáltal egyetemesen a szerződésszegés jogi állapotába került, éppen ezért a szerződés egyoldalú felbontása után többé egyetlen ember sincs abban a jogi helyzetben, hogy számonkérje Istent olyan dolgokért, amiket ő csak a szerződésen belül garantált.

Lényegében az ember már a megfoganás pillanatában eredendően bűnös: „Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.” (Zsolt 51:7) A tényleges bűn pedig az, amit egy ember valóságosan el is követ. A kettőnek az egymáshoz való viszonyával kapcsolatban Pál apostol azt hangsúlyozza, hogy sorrendben előbb van az eredendő bűn, és az emberek éppen azért követnek el tényleges bűnöket, mert már eleve bennük van az eredendően bűnös, romlott természet.

Jó a kérdés!

Két további kérdést vet fel:

1. ha van eredendő bűn, jogos-e egy örök gyötrelemmel járó büntetés, amelyet a legtöbb keresztény egyház hirdet? Más bűnéért kellene szenvednünk? Érdekes, hogy a kisgyermekekben nincs bűn, ők ártatlanok. Később, meghatározhatatlan időpontban mégis bekövetkezik a tudatos vétkezés. Vessétek az örök tűzre ..?

2. ha nincs eredendő bűn, akkor minek van benne a Bibliában? -Talán, mert valakik, valamit ott is félreértelmeztek? A bűnösséghez ugyanis, nem szükséges az őseink bűne. Mindenki elköveti a céltévesztés (hamartia) következtében bekövetkező helytelen döntést, tettet. Ha Krisztus a téridő felett álló lény, akkor a megváltás automatikusan érvényes minden kor minden emberére. :)

Lehet, hogy most jön a kioktatás: Ádám és Éva, beszélő kígyó, azon a napon meg fogsz halni (apropó: honnan tudta Á., hogy mi az, hogy halál, ha nem volt még halál?), pont a jó és gonosz tudásától volt eltiltva, de akkor honnan tudhatta volna, hogy mit tegyen, és mit ne?

Felelősségre vonni azt, aki abszolút tudatlan?

Szerintem, azok az emberek, akiket Ádám és Éva képvisel jelképesen, megélték, hogy volt halál az állatok között is, és az emberek között is. Tápláléklánc!

Nem ír a Biblia második teremtési fázist, ahol ragadozókat teremtett volna Isten, pedig, az már elég feltűnő változás lett volna! Az ősi kőzetrétegekben, a ragadozók fosszíliái nagy számban találhatók meg, koruk messze meghaladja a Bibliában össze adható nemzetségtáblázatok éveinek összegét. A valóság makacs tagadása eredményezte az ún. fiatal Föld elméletet, amelynek igazolása csak durva hamisítások árán lehetséges.

Nem volt eredendő bűn, és nincs örök pokol, halál viszont kezdettől fogva volt, és van.

dzson-nak!

A Szentírás beszámolója szerint Isten az embert megteremtette, tökéletesnek, jónak és bűntelennek alkotta. Saját képére és hasonlatosságára teremtette azzal a készséggel hogy Őt megismerje és Vele életközösségben éljen. Azt akarta hogy az ember az Ő barátja legyen, rábízta a földet hogy uralkodjon rajta, valamint drága ajándékot is adott az embernek. a választás szabadságát, vagyis szabad akaratot. Meg is állapodott az emberrel, 1 törvényt vagy helyesebb szóval útmutatást is adott az embernek. Az ember azonban rosszul választott, az engedetlenség útjára lépett, ahelyett hogy Isten kedvét kereste volna.

Vétkezett és a bűn belépett a világba, ez a bűn megfertőzte az embert. A bűn nem más mint egy belső szellemi magatartás ami Isten elleni lázadásból fakad, és az engedelmesség külső cselekedeteiben nyílvánul meg. Ez az önfejüség ma is minden emberben aktív lázadásban, vagy passzív közönyben nyilvánul meg.

Tehát amíg mi emberek akkor mondjuk valakire hogy bűnös, ha bűnt követett el, addig Isten szemszögéből nézve azért követünk el bűnt, mert a bűnt örököltük, bennünk van s ezáltal romlottak a vágyaink és kívánságaink.

Ahogy Dávid is mondja: Zsolt 51,7

"Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám."

dzson-nak!

Ezt írod, idézlek:

"Érdekes, hogy a kisgyermekekben nincs bűn, ők ártatlanok."

Ezt maximum mi emberek látjuk így, de ha jobban megnézed a legtöbb kisgyermek első szava amit megtanul a "nem" és már kis korban is a lázadás természete látható. Hidd el ha egy lakatlan szigetre letennél ilyen kicsiket, és felnövekednének úgy hogy közben semmilyen civilizációval nem érintkeznének (bár ez képtelenség, de csak tegyük fel...) akkor is megjelennének az ember közt az irigység, a féltékenység, a gyilkosság stb. Tehát a bűn, a bűnre való hajlam bennünk van.