Valóban jó az Új világ fordítás?
Őrtorony-figyelő // Teológiai sajtószemle az Őrtorony Társulat kiadványaiból
Home
About
Evangélium
Prédikáló táska
Jehova az Újszövetségben
August 18, 2011
Az Új világ fordítás sajátossága, hogy az újszövetségi részben is használja Isten nevét annak Jehova alakjában. Az előszava így ír erről:
Isten páratlan neve, a Jehova név 237-szer jelenik meg A Keresztény Görög Iratok új világ fordításának főszövegében. Ennek a kiadásnak a függeléke (408-414. oldal) megindokolja ezt, és fényképeket is közöl. (A Keresztény Görög Iratok új világ fordítása, WTB&TS, 2000. p. 5.)
A Függelék több témát is érint az isteni név újszövetségi megjelenésével kapcsolatban, és ezeket fogjuk most szemügyre venni.
A görög szöveg
Maga a Társulat is kénytelen elismerni, hogy az Újszövetség rendelkezésre álló görög szövege nem tartalmazza a héber Tetragrammát, vagy más módon a Jehova vagy Jahve név transzliterálását.
Az egyik figyelemre méltó tény, mely nemcsak az eredeti görög szöveg jelenleg létező kézirataira érvényes, hanem sok régi és modern fordításra is, az, hogy hiányzik belőlük az isteni név. (Ibid. p. 408.)
Miért van az, hogy az Újszövetség összes létező másolata kihagyja a Tetragrammát? (Az Őrtorony, 1978/5/1 p. 10.)
Ez olyannyira igaz, hogy az Új világ fordítás készítéséhez használt görög szöveg (Westcott és Hort szövege) mind a 237 előfordulási helyen a görög Küriosz (Úr) és Theosz (Isten) szavakat használja. A Függelék arra utal, hogy a “jelenleg létező” kéziratokból hiányzik, és ezzel azt a benyomást próbálja kelteni, hogy a jövőben még találhatnak olyan kéziratokat, amelyek tartalmazzák Isten nevét. Azonban tudnunk kell, hogy itt nem kis számú másolatról van szó, mely kihagyja a Nevet, hanem az összes létező kéziratról, melyek elég nagy számban állnak rendelkezésünkre:
Szilárd bizonyítékunk van arra, hogy a Bibliát, Isten ihletett Szavát pontosan másolták és adták tovább nekünk. A bizonyíték ókori kéziratokból áll, melyek ma is rendelkezésünkre állnak — körülbelül 6,000 a teljes Héber Iratokról vagy annak részleteiről, és 5,000 körül a Keresztény Iratokról görögül. (Insight of the Scriptures, WTB&TS, 1988. p.321.)
Tehát itt több ezer kéziratról van szó, amely nem tartalmazza a Jehova nevet. Vegyük észre azt is, hogy a Társulat lexikona szerint ezeket a kéziratokat “pontosan másolták és adták tovább nekünk”. Ez azt jelenti, hogy pontos képünk lehet arról, hogy mi állt az eredeti újszövetségi szövegekben. Ugyanez a könyv a 324. oldalon megerősíti a megbízhatóság tényét: “A több ezernyi ókori kézirat összehasonlító tanulmányozása bizonyítékkal szolgál arra nézve, hogy az Írásokat megbízható formában kaptuk meg. Ahogyan Sir Frederic Kenyon mondta: ‘A felfedezések általános eredményei és mindezek a tanulmányozások megerősítik az Írások hitelességének bizonyítékát, és a meggyőződésünket, hogy az, amit a kezünkben tartunk (…) valójában Isten Szava.’”
Álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, mit is állít a Társulat. Először is elismeri, hogy több ezernyi kézirat létezik, amelyeket hitelesen és pontosan másoltak le, és ezért a mai Biblia, amit a kezünkben tartunk, lényegében megegyezik azzal, amit az ókorban megírtak. Mégis előáll egy elmélettel, mely szerint az Újszövetség görög szövegét meghamisították, és kihagyták belőle a Jehova nevet, amelyet az eredetileg tartalmazott. Nem érezzük úgy, hogy a Társulat ellentmond önmagának és azoknak a bizonyítékoknak, melyeket a Szentírás hitelessége és pontossága mellett bemutatott?
A váltás
Általában a Bibliát két részre szoktuk osztani: az első rész, amely főként azzal foglalkozik, hogy Isten (Jehova/Jahve) hogyan törődött a zsidókkal, az Ószövetség; a második rész, az Újszövetség pedig már arról szól, hogy Jézus által Isten a pogányokra is kiterjesztette az üdvösséget. Ezt mindenféle tiltakozása ellenére (vö. ÚVF Függelék, p. 1827.) még a Társulat is elismeri, hiszen megkülönbözteti a “Héber Iratokat” a “Keresztény Görög Iratoktól”. A történelmi és üdvösségtani (szótériológiai) váltás tulajdonképpen fejlődés volt, mely azt eredményezte, hogy Isten megmentő kegyelme kiterjed a nem zsidó népekre is. A Társulat így érvel:
Mivel a Keresztény Görög Iratok ihletett kiegészítése volt a szent Héber Iratoknak, következetlenségnek tűnik, hogy a görög szövegből ilyen hirtelen eltűnjön az isteni név… (Ibid. 408.)
A Társulat fordítóinak talán “következetlenségnek tűnik” a Jehova név kihagyása az Újszövetség görög szövegéből, de valójában nem az. Az Ószövetség azoknak a zsidóknak szólt elsősorban, akikkel Jehova személyesen foglalkozott. Mózesen keresztül kijelentette a nevét és a személyiségét nekik, pontosan tudták, hogy kicsoda ő. Ezt azonban nem mondhatjuk el a környező népekről, mert sok esetben a Jehova név ismeretlen volt számukra. Az egyiptomi fáraó is értetlenül kérdezte Mózestől: “Ki az a Jehova, hogy hallgassak a szavára, és elbocsássam Izraelt?” (Ex 5:2, ÚVF).
A pogányok nem tudták volna, hogy ki az a Jehova, akiről az apostolok prédikálnak nekik, vagy akiről a görög szövegben olvasnak. Nekik arra volt szükségük, hogy megismerjék a személyt, aki a Név mögött van. Pontosan ezt tette Jézus, aki a főpapi imádságában így imádkozott: “Azoknak az embereknek, akiket a világból nekem adtál, megmutattam, hogy milyen vagy” (Jn 17:6, EF). Az Új világ fordításban itt az áll, hogy “nyilvánvalóvá tettem a nevedet”. A név kifejezés azonban sok esetben a személyre utalt, aki viselte. Erről így ír könyvében Szalai András, az Apológia Kutatóközpont vezetője:
…tudni kell, hogy a bibliai héberben nem volt olyan elvont szó, hogy “személy(iség)”, ezért leginkább a “név” szó szolgált ennek a fogalomnak a körülírására. Az, hogy Isten “népet szerez a nevének” azt jelenti: népet szerez önmagának. Ugyanígy az, hogy nincs “ms név az ég alatt” (Csel 4:12), azt jelenti: nincs senki más az ég alatt, aki által üdvözülhetnénk. Nem véletlen, hogy a Csel 1:5-öt sem szokták szó szerint fordítani: “vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi [az eredetiben: név] sokaság”, tehát százhúsz személy. (Jehova és a Szervezet, Apológia, Bp. 2001. p. 137.)
Az Újszövetségben tehát azért nem jelent meg — a történelmi bizonyítékok alapján is — a Jehova név, mert a pogányok, akik a hamis vallásokból tértek át a keresztény hitre, nem értették volna, hogy kiről van szó. Jézus azonban nyilvánvalóvá tette, hogy kicsoda Isten, bemutatta őt nekik a személyes példája és élete által. Ezért mondhatta a tanítványainak: “Ennyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát is” (Jn 14:9, ÚVF).
A bizonyíték
A Társulat azonban nem éri be ennyivel, hiszen a Függelékben még fényképeket is bemutat, hogy igazolja, az Újszövetség tartalmazta a Jehova nevet. A bemutatott kézirattöredékek görög szövegében valóban szerepel a héber Tetragramma, ez azonban nem bizonyít semmit az Újszövetséggel kapcsolatban. Miért?
Azért, mert — amint azt a lábjegyzetben bemutatja az Új világ fordítás is — itt az Ószövetség görög nyelvű fordításáról, a Septuagintáról (LXX) van szó, nem pedig az eredetileg görög nyelven írt Újszövetségről. A Septuaginta fordítás a diaszpórában élő zsidóknak készült, akik pontosan tudták, ki az a Jehova, ismerték az eredeti szöveget, és tudták, hogy az tartalmazta a Tetragrammát. Ezért a fordításba logikus, hogy bekerült a név. A bemutatott fényképek jelentőségét nagyon helyesen így magyarázza el a Társulat:
Ez azt bizonyítja, hogy az eredeti LXX-ban mindenhol benne volt az isteni név, ahol az eredeti héber szövegben előfordult. (Ibid. p. 409.)
Itt azonban az Őrtorony Társulat nem áll meg, és a gondolatot tovább vezeti. Azt állítja ugyanis, hogy az Újszövetség írói, amikor idézték az Ószövetséget könyveikben, az idézetben szereplő Tetragrammát is beleírták a saját szövegükbe. Erre azonban semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésünkre. Korábban láthattuk, hogy ennek épp az ellenkezője igaz, hiszen a Társulat szerint is hitelesen és pontosan adták tovább nekünk a Szentírás szövegét, amely az újszövetségi részben nem tartalmazza a Jehova nevet.
Nem túl tisztességes dolog olyasmit beállítani bizonyítékként, ami a vizsgálatunk tárgyáról tulajdonképpen semmit nem mond el. Az a tény, hogy az Ószövetség görög fordítása, mely a zsidóknak készült, tartalmazta a Nevet, nem bizonyítja, hogy ugyanez átkerült volna a görög nyelvű Újszövetségbe is. Minden rendelkezésre álló bizonyíték viszont — ahogyan azt a Társulat is beismeri — ez ellen az elmélet ellen szól.
Befejezés
Természetesen itt most nem érintettünk minden részletet, melyet az Őrtorony Társulat bemutat véleménye alátámasztására. Azt viszont láttuk, hogy logikusan átgondolva, és egy kicsit utána kutatva (akár csak a Szervezet kiadványaiban is) azt látjuk, hogy az érveik nem helytállóak, és saját maguk leleplezik annak tévedéseit.
Én csak azért is gondolom,hogy baj van vele,mert rengetegen támadják,míg a többi fordítást nem.
Nem zörög a haraszt,ha a szél nem fújja...
A Szentírás új világ fordítása
A New World Translation of the Holy Scriptures 1984-ben átdolgozott angol nyelvű kiadása alapján készült fordítás
„Ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova [יהוה, JHVH]: ». . . íme, új egeket és új földet teremtek, és a korábbi dolgok észbe sem jutnak, és fel sem ötlenek senkinek a szívében«” (Ézsaiás 65:13, 17; lásd még: 2Péter 3:13).
A teljes Biblia a következő nyelveken jelent meg:
afrikaans, albán, angol (Braille-írással is), arab, bemba, bolgár, cseh, cseva, csvana, dán, finn, francia, görög, grúz, holland, horvát, igbo, ilokano, indonéz, japán, joruba, kínai (egyszerűsített), kínai (hagyományos), kinyarvanda, koreai, lengyel, lingala, macedón, magyar, malgas, máltai, német, norvég, olasz, orosz, oszét, örmény, pedi, portugál (Braille-írással is), román, rundi, sona, spanyol (Braille-írással is), svéd, szamoai, szebuano, szerb, szerb (latin betűs), szingaléz, szlovák, szlovén, szongai, szoto, szuahéli, tagalog, török, tvi (akvapem), xhosza és zulu.
(Ezenkívül a Biblia egy része a következő nyelveken jelent meg: amerikai jelnyelv [DVD-n], amhara, azerbajdzsán, azerbajdzsán (latin betűs), brazil jelnyelv [DVD-n], burmai, efik, észt, eve, fidzsi, ganda, gun, haiti kreol, hiligaynon, hindi, kannada, khmer, kirgiz, kiribati, kolumbiai jelnyelv [DVD-n], malajálam, mexikói jelnyelv [DVD-n], olasz Braille, olasz jelnyelv [DVD-n], orosz jelnyelv [DVD-n], pangaszinam, sranan, szango, tamil, thai, tonga, tumbuka és ukrán.)
Az Új világ fordítás minden kiadásának teljes mennyisége: 165 136 685 példány
Miért ódzkodnak ennyire Isten nevétől? Figyeljük meg, mit ír egy folyóirat, amelyet a Bibliatársulatok Világszövetsége (UBS) ad ki, az a szövetség, amely összehangolja a világon folyó bibliafordítási munka nagy részét. Az egyik cikkben ez áll: „A JHVH kétségtelenül tulajdonnév, ezért fordítói elvként a betű szerinti átírás lenne a leglogikusabb megközelítés.” A cikk azonban óvatosságra intett: „Mindazonáltal vannak tények, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül” (Practical Papers for the Bible Translator 1992., 43. évfolyam, 4. szám).
Mennyire nevezhetők tényeknek ezek a „tények”? A folyóirat szerint néhány bibliatudós így érvel: „Ha [a nem keresztények között] most egy olyan nevet kezdenénk el használni, mint például a Jahve név, akkor téves következtetésekre juthatnának . . . , mintha csak arra utalnánk, hogy »Jahve« egy idegen Isten, egy új és ismeretlen Isten, aki különbözik attól az Istentől, akit már ismernek.” A Biblia azonban egyértelműen azt tanítja, hogy Jehova Isten valóban különbözik a nem keresztények által imádott istenektől (Ézsaiás 43:10–12; 44:8, 9).
Néhány bibliatudós azt állítja, hogy pusztán a hagyományt követi, amikor Isten nevét az „ÚR” címmel helyettesíti. Ám Jézus elítélte az Istent gyalázó hagyományok követését (Máté 15:6).
Ezenkívül, a Szentírásban semmilyen alap nem található arra, hogy egy nevet címmel lehetne helyettesíteni. Jézus Krisztust sokféle címmel illeti a Biblia, például azt olvassuk róla, hogy „az Isten Szava” és a „királyoknak Királya” (Jelenések 19:11–16). Vajon a Jézus nevet az egyik ilyen címmel kellene helyettesíteni?
A fent említett folyóirat egy másik cikke kijelenti: „Általában kerülni kell a »Jehova« formát.” Mivel indokolja az állítását? „A bibliatudósok többsége úgy véli, hogy az eredeti kiejtést a »Jahve« forma képviseli leginkább.” Ámde más, közismert bibliai neveket (mint például a Jeremiás, Ézsaiás és a Jézus nevet) oly formában adnak vissza, amely igencsak eltér az eredeti héber kiejtéstől (Jir mejá′, Jesa’ já′hú és Jehó su′a’).
Mivel a „Jehova” alakot joggal használják Isten nevének a fordítására — és ez egyben egy közismert forma is —, a használatával szembeni ellenvetések üres kifogások. Igen, úgy tűnik, hogy az Isten nevének használatától való idegenkedés inkább érzelmeken és előítéleten alapul, mintsem a tudományon.
Mindez azonban nem csupán elméleti kérdés. Például az UBS egyik indiai szakértője arról írt, hogy milyen következményekkel járt Isten nevének az eltávolítása olyan fordításokból, amelyekben ez a név korábban megtalálható volt. Ez a szakértő elismeri: „A hindukat nem érdekli, milyen címmel illetik Istent. Ők Isten nevére kíváncsiak. Ha nem ismerik a nevet, nem tudnak közeledni a viselőjéhez sem.”
Ugyanez mondható el minden istenkereső emberről is. Isten nevének az ismerete alapvető fontosságú ahhoz, hogy megértsük őt, hogy ne úgy gondoljunk rá, mint egy személytelen erőre, hanem mint személyre, olyan valakire, akit megismerhetünk (2Mózes 34:6, 7). A Biblia ezért kijelenti: „mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmentésben fog részesülni” (Róma 10:13). Igen, Isten imádóinak használniuk kell a nevét!
Ap.csel.4:
Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; 2bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. 3Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. 4De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a hívő férfiak száma mintegy ötezerre emelkedett. 5Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók; 6Annás a főpap, Kajafás, János, Sándor és a főpapi család valamennyi tagja. 7Középre állították és vallatták őket: "Milyen hatalommal, vagy kinek a nevében tettétek ti ezt?" 8Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: "Népünk vezetői, Izráel vénei! 9Ha minket ma egy beteg emberen gyakorolt jótett felől vallattok, hogy mitől gyógyult meg, 10vegyétek tudomásul valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll ez előttetek egészségesen. 11Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők, megvetettetek, 12és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk."
Akkor hogy is van ?Nem is adatott az embereknek az ég alatt más név,amely általüdvözülhetnénk!!! Valóban fontos a név:a názáreti Jézus Krisztus neve!?
Akkor hogy is van?:A Jehova Tanúi azt mondják:A Jehova név számít.
A Biblia azt írja :csak Jézus Krisztus neve számít.
Én inkább a Bibliának hiszek.
Nem értem kedves hozzá szóló, ezt a kérdésed?
Már nagyon sokszor kiveséztük, hogy a tanuk nem tekintik semmisnek Jézus életét, munkásságát, halálát, mert ettől függ mindenkinek az élete, hogy ezt elfogadja-e.
Mint uralkodónak jelenleg neki tartozunk engedelmeskedni jelen pillanatban, pont azért amit leírtál.
Mivel Ő a gyülekezetek feje, és Ő irányítja a világméretű prédikáló, és tanítvány képző munkát,az 1900-as évek eleje óta.
Mint király be lett iktatva, Jehova adott neki olyan nevet, ami minden élő felett van, kivéve az atyja, mert Jehova sosem lesz Jézus alárendeltje, hisz nem is lehetne, mert nem egyenlő rangú a teremtővel mivel Jehova első teremtése Ő, jó lehet kapott az Atyjától némely isteni képességeket.
S az ezer év végén vissza adja az Atyjának az uralmat, és aláveti Ő is magát Jehova akaratának.
(1Korintusz 15:25) 25 Mert addig kell királyként uralkodnia, míg lába alá nem vet minden ellenséget az Isten.
(1Korintusz 15:27) . . ., hogy ’minden alá lett vetve’, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki mindent alávetett.
(1Korintusz 15:28) 28 Mikor pedig minden alávettetett neki, akkor maga a Fiú is aláveti magát Annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenkinek.
A baj ott van hogy sokan Jézust olyan magasztos szintre emelté, hogy semmissé tették az Atyja Jehova Istent, mint teremtőt, és egyet csináltak az Atyából és a fiúból.
Mi ebben nem hiszünk. ahogy írtad kedves hozzászóló, a bibliának hiszünk nem embereknek.
oké,hisztek a Bibliának de nem minden részével értetek egyet.
Pld.:Kitámasztja fel az embereket?
az ember :test(hús)lélek és szellem.
A Szent Szellem személy,(mert ha nem személy ,akkor miért beszél róla Jézus mint egy személyről:elküldöm Őt hozzátok,Ő engem fog dicsőíteni,kijelenti nektek az eljövendő dolgokat,...stb..
Szóval ,nagyon sok dolog nem fedi a biblikus választ nálatok,attolfügetlenűl ,hogy egy pár dologban igazatokvan ,de a Királyságba való bejutásba nem ismeritek az utat!!!!!!
Vagy igen????
Az Új világ fordítás sajátos Őrtorony szókincsén túl teológiailag teljesen elfogult fordítás. Amikor az ihletett szöveg ellentmond a tanainak, akkor a Társulat a nyelvtant és a szóhasználatot figyelmen kívül hagyva elferdíti a szöveget (pl. a Jézus Isten és a Lélek személy voltáról, a hívők közös reménységéről és a halál utáni tudatos létformáról szóló kijelentéseknél). Az Előszó ígérete ellenére a sok beszúrás nincs zárójelve téve, így a gyanútlan olvasó nem tudhatja, melyik Isten szava, és melyik a Társulaté. A jogos nemzetközi szakmai kritikára a Társulat sosem tudott érdemben felelni. Ezért még a hasonló tanokat valló vallási közösségek sem használják.
Ezt az Őrtorony Társulat azzal a céllal adta ki, hogy Jehova Tanúinak és a velük beszélgető érdeklődőknek egy olyan “Bibliát” adhasson a kezébe, mely alátámasztja saját teológiáját. Legjellemzőbb vonása, hogy a Jézus és a Szentlélek személyéről ismert bibliai képet az egyes szakaszokban átfogalmazza, és ezzel az eredeti üzenetet megmásítja. A szóhasználata is teljes mértékben a Tanúk ‘szaknyelvét’ tükrözi: kegyelem helyett ‘ki nem érdemelt kedvesség’, Isten megismerése helyett ‘az istenről szerezhető pontos ismeret’, az evangélium hirdetése ill. bizonyságtétel helyett ‘tanúskodó- és prédikáló munka’, a kereszt helyett pedig ‘kínoszlop’ szerepel benne stb.
A NWT kritikus részleteit magánszemélyek alig ismert, hibás fordításaival, közismert fordítások közismert „bakijaival”, a szakmailag elfogadott görög nyelvkönyvek szelektív idézgetésével, semmit sem bizonyító „példák” megtévesztő sorával, és olyan liberális katolikus és protestáns szerzők műveivel akarják igazolni, akik a Bibliát nem tekintik Isten megbízható szavának. A nagyszámú és terjedelmes „bizonyíték” természetesen igen meggyőzően hat a nem szakemberre, a Társulat pedig hallgat arról, hogy a hivatkozott nyelvkönyvek írói nyílt levelekben már hangot adtak tiltakozásuknak, hogy az ő műveikre hivatkozva ne hamisítsák meg a Bibliát. A fordítói közül kettőnek volt köze a görög nyelvhez: az egyikük görög származású volt (újgörög!), a másik pedig kb. 2 évig tanulta az ógörögöt.
-----
Tudnivalók az Új világ fordításról
Kik adták ki?
Ezt a bibliafordítást Jehova Tanúi, konkrétan az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat először 1950-ben adta ki angolul (New World Translation). Magyarul 2000-ben jelent meg az újszövetségi rész, a Keresztény Görög Iratok Új világ fordítása, és 2003-ban a teljes Biblia. Eddig világszerte több mint 110 millió példányban terjesztették el.
Melyek a legfontosabb sajátságai?
A fordítás híven tükrözi Jehova Tanúi vallási szervezetének a tanítását. Eszerint a háromságtan sátáni tévtanítás, csak az Atya Isten, a Fiú csak az első teremtmény: Mihály arkangyal, a Szentlélek nem személy, hanem csak Isten ereje vagy megszemélyesítése, a hívők nem egy reménységben osztoznak, hanem eltérő, égi vagy földi elhívásuk szerint felkent és nem felkent osztályba sorolhatók, illetve az embernek nincs lelke, amely a fizikai halála után valamilyen öntudatos formában létezve a mennyben vagy az alvilágban várná a feltámadást, stb. stb.
Mit mondanak róla a bibliakiadó társulatok?
Az Őrtorony Társulaton kívül nincs olyan civil vagy egyházi kiadó, amely az Új világ fordítást elfogadná hiteles, tudományos alapokon álló bibliafordításnak, és bárkinek is használatra ajánlaná. Még az olyan vallási közösségek sem használják, amelyek különben az említett témákról a Társulatéhoz hasonló vagy azonos hitelveket vallanak.
Mit mondanak róla a héber és görög szaktudósok?
A bibliafordítás manapság nemzetközi szakmai fórumokkal rendelkező tudományág. A szakma pedig – néhány személy kivételével – egyöntetűen a bibliahamisítás klasszikus példájának tartja. Természetesen vannak benne elfogadható, jól hangzó részek, de ami az Istentől, a Krisztusról, a Szentlélekről, az emberről, és az üdvösség útjáról szóló részeket illeti, az Olvasó elé olyan képet tár, amely nem az eredeti szövegből következik, hanem az Őrtorony Társulat tanításából.
------
A Jehova szó az Új világ fordításban
Az Őrtorony Társulat által kiadott Újszövetségben azért áll a "Jehova" szó 237 esetben az "Úr" és az "Isten" helyett , mert a Társulat szerint...
1. Isten nevének héber betűi eredetileg benne voltak a görög szövegben.
2. Csak pár száz évvel később, az egyház pogány származású keresztényei irtották ki a görög szövegből Isten nevének héber betűit, az "Úr" és az "Isten" szóval pótolva. Így lett összetéveszthető Isten és Jézus.
3. Ezt bizonyítja, hogy találtak olyan Szeptuaginta töredékeket, amelyek tartalmazták a héber betűket. Mivel a Keresztény Görög Iratok írói főleg a Héber Iratok görög fordításából, a Szeptuagintából idéztek, ők is beleeírták a Tetragrammatont a görög szövegbe.
4. Vannak olyan héber és ivrit Újszövetség-kiadások is, amelyekben a Jehova név sokszor előfordul (ld. Kingdom Interlinear Translation "J"-forrásai).
…és a tények
1. Egyetlen olyan másolata vagy töredéke sem létezik a Keresztény Görög Iratoknak (az Újszövetségnek), amely tartalmazná Isten nevének, a Tetragrammatonnak a héber betűit vagy a Jehova szó görögös átírását.
2. Egyetlen olyan történelmi adat sincs, amely arra utalna, hogy a korai keresztény egyház meghamisította volna a Keresztény Görög Iratok szövegét. Sem keresztény írók, sem kívülálló pogányok, sem a zsidó hitvédők nem említenek ilyesmit, pedig ez nagy port kavart volna fel
3. A Szeptuaginta csak a Héber Iratok (az Ószövetség) ógörög fordítása, amelynek semmi köze a Keresztény Görög Iratokhoz (az Újszövetséghez). A Keresztény Görög Iratok ihletett írói valóban idéztek a Szeptuaginta szerint is, de tizenötször többet a héber szövegből, a Héber Iratokból. Ennek ellenére minden idézéskor az "Úr" (küriosz) vagy az "Isten" (theosz) szót írták Isten neve helyére. Bizonyára okkal tették.
4. A Társulat által hivatkozott héber Újszövetség-fordítások mind az ismert 2-5. századi görög másolatok alapján készültek, amelyek nem tartalmazzák Isten nevének héber betűit. Fordítóik ugyanolyan önkényesen bántak a Névvel, mint a Társulat. Az Új világ fordításban található 237 esetből ui. csak 82 az olyan Héber Iratokból vett idézet, amelyben benne volt a Név. A többi 155 esetben a héber szöveg nem is tartalmazta a Nevet. Az Úr és az Isten szavak mégis ki lettek cserélve Jehovára.
Szerinted joggal változtatta meg az Őrtorony Társulat az Újszövetség ihletett és fennmaradt szövegét?
"Azonban tudnunk kell, hogy itt nem kis számú másolatról van szó, mely kihagyja a Nevet, hanem az összes létező kéziratról, melyek elég nagy számban állnak rendelkezésünkre:
Szilárd bizonyítékunk van arra, hogy a Bibliát, Isten ihletett Szavát pontosan másolták és adták tovább nekünk. A bizonyíték ókori kéziratokból áll, melyek ma is rendelkezésünkre állnak — körülbelül 6,000 a teljes Héber Iratokról vagy annak részleteiről, és 5,000 körül a Keresztény Iratokról görögül. (Insight of the Scriptures, WTB&TS, 1988. p.321.)"
Csakhogy ez egy önkényesen kiragadott részlet az irodalmainkból, melyet éppen ilyen önkényesen félre is értelmezel - szándékos??!!
Nem állítja senki sem, hogy betűre pontosak a másolatok és hogy nem voltak eltérések, sőt hamisítási kísérletek a betoldásokkal és a későbbi félrefordításokkal. Ezek is tények kedves kérdező! Nem kellene ennyire egyoldalúnak lenni és hülyének nézni másokat, mert ezzel magadat fogod leminősíteni!
A Társulat csak azt állította, hogy ezen kisebb-nagyobb eltérések kiszűrhetőek maradtak az isteni gondviselésnek köszönhetően és ezért lényegében "pontos" az, amit ma Bibliának nevezünk.
"Tehát itt több ezer kéziratról van szó, amely nem tartalmazza a Jehova nevet."
Csakhogy a legkorábbi másolatok idejéből nincs olyan nagy mennyiség! És eredeti nincs, ami önmagában egy gyakori, de hamis érv Isten szent, és az örökkévalóságnak szánt nevének a használatának a jogosságát illetően. Tehát az ebből a hamis premisszából való következtetés, melyre a kritikád nagy részét építetted, megbukott!!
"A pogányok nem tudták volna, hogy ki az a Jehova, akiről az apostolok prédikálnak nekik, vagy akiről a görög szövegben olvasnak. Nekik arra volt szükségük, hogy megismerjék a személyt, aki a Név mögött van."
Megismerjék a személyt IS(!!!), aki a NÉV mögött van. Nincs semmilyen bibliai okunk arra, hogy a Nevet nem, csak a mögötte lévő személyt kell megismerni! Mellesleg, a héber hűségesek is megismerték a személyt is, aki a Név mögött van.
"Az Új világ fordításban itt az áll, hogy “nyilvánvalóvá tettem a nevedet”. A név kifejezés azonban sok esetben a személyre utalt, aki viselte."
De nem csak a személyére, vagy a tulajdonságaira, hanem értelemszerűen mindkettőre! Semmiféle bibliai okunk sincs azt állítani, hogy Istennek csak tulajdonságait kell megismernünk, de a nevét nem!!!
"Ugyanígy az, hogy nincs “ms név az ég alatt” (Csel 4:12), azt jelenti: nincs senki más az ég alatt, aki által üdvözülhetnénk."
Ez a "Szalai" a saját csapdájába esett itt is, észrevetted? Nem? Nem voltál elég figyelmes. Tehát akkor Jézus "neve" sem fontos és ugyanaz vonatkozik rá, mint Jehovára? Nem? Miért nem? Ha itt következetes lenne, akkor azt mondaná, hogy ha mindennek ellenére Jézus nevét mégis használjuk és fontosnak tartjuk ismerni a nevét, akkor ugyanezen okok alapján a fenti érvekkel sem lehet a Mindenható nevét nem használni.
"Az Újszövetségben tehát azért nem jelent meg — a történelmi bizonyítékok alapján is — a Jehova név, mert a pogányok, akik a hamis vallásokból tértek át a keresztény hitre, nem értették volna, hogy kiről van szó."
NINCSENEK történelmi bizonyítékok, ezek csak akkor lennének, ha meglennének az eredeti kéziratok. Ez azért furcsa, mert ettől sokkal régebbi kéziratok is léteznek, miért pont a TELJES Görög Iratok vesztek el???
A pogányokkal pedig meg kellett ismertetni Istent, ahogy Jézus tette, mind tulajdonságaiban, mind a személyes nevében, melyet "örök időkre" adott.
Tehát az isteni nevet egészen biztosan tartalmazták az eredeti kéziratok, mivel az ismert volt és az ihletett Bibliaírók pontosan tudták, hogy azt Jehova "örök időkre" szánta! Nem is beszélve arról, hogy a Tízparancsolatba is fontosnak tartotta Isten megjegyezni, hogy elvárja a Nevének a tiszteletteljes használatát. A nem bibliai háromságnak viszont sokat jelent ez a névtelenség, nyilván ezért is ragaszkodnak hozzá, sőt arra is vetemedtek, hogy sok mai fordításból teljesen kitöröljék ezt a nevet, holott az ihletett héber szövegekben kézzelfoghatóan benne van a JHVH!!!
Na, ez a hamisítás!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!