A II. Világháborúban a zsidóknak milyen törvényei voltak? úgy értem, milyen szabályokat kellett betartaniuk?

Egészen meglepő dolog történt. Ha mással esik meg el sem hiszem :D

Beírtam a keresőbe, hogy 2. világháboru zsidótörvények és megdöbbentően sok találat volt. pl.

[link]

[link]

stb..stb

Szia. :)

Gondolom, azért a Vallás kategóriában írtad ki a kérdést, mert úgy tudod, hogy a zsidó vallás és származás mindig egybeesik. Pedig nem: a zsidó származású személyek között is vannak és voltak ateisták, ill. más vallásra (főleg a katolicizmusra) áttért személyek.

Az ún. zsidótörvények és -rendeletek pontosan meghatározták, ki minősült zsidónak; jellemzően a származás volt a döntő (néhány kitétellel).

Ezekkel kapcsolatban csak a magyarországi helyzetről tudok neked bővebb információt adni. Elég hosszú lesz, egy 17 oldalas jegyzetemből emeltem ki a vonatkozó adatokat, így is 6 oldal lett összesen. :D

Nagyjából időrendi sorrendben írtam a különböző rendeleteket, ettől a témakör miatt tértem el néhány helyen. Néhány rendeletnél csak a lényeget fogalmaztam meg, máshol a részleteket is; néhol pedig az egyes paragrafusok teljes és pontos szövegét.

Jó olvasást. :)

-------

Előzmények:

1867:XVII. tc. – A magyar zsidóság egyenjogúsítása = az izraelita lakosok a keresztényekkel egyforma polgári és politikai jogokkal rendelkeznek.

1895:XLII. tc. – Recepció, azaz a zsidó vallás egyenjogúsítása. „Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik.”

Később:

- Magyarország átvette a hitlerizmus zsidóellenes fajelméletét.

- A XX. században Európában elsőként Magyarországon született zsidóellenes törvény, az 1920:XXV. tv., az ún. numerus clausus (=zárt szám). Ez korlátozta a zsidó ifjúság felsőoktatásban való részvételét.

- Az 1. zsidótörvény, az 1938:XV. tc. a zsidók arányszámát az ország gazdasági és szellemi életében 20 %-ban állapította meg. A 2. zsidótörvény, az 1939:IV. tc. ezt az arányt 6 %-ra csökkentette. Az 1941:XV. tc. a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról: megtiltotta zsidók és nemzsidók házasságkötését.

Magyarország német megszállása után:

1944. március 19-én az első parancsok között volt, hogy engedély nélkül tilos elhagyni Budapestet, ill. lakást cserélni a városon belül is. A vidékről érkezőknek jelentkezniük kellett.

Telefonok bejelentése:

03. 29. Budapesti Közlöny: 1140/1944. Me. rendelet, 03. 27. (!), hatályba lép a kihirdetés napján.

1. §. A zsidó távbeszélő előfizetők e rendelet hatályba lépése napjától számított 3 nap alatt kötelesek bejelenteni a következő adatokat:

- Az előfizető neve, vallása, foglalkozása, hadiüzemi alkalmazottnál az üzem megnevezése és az alkalmazás minősége, a távbeszélő berendezés felszerelési helye (utca, házszám, lakás, üzlet, iroda, stb.) és kapcsolási száma;

4. §. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adat bejelentése 6 hónapig terjedő elzárással büntethető.

Színészek és újságírók:

1220/1944. Me. sz. rendelet

1.§. Zsidó személy nem lehet sajtókamara, színművészeti és filmművészeti kamara tagja.

2.§. A már bejegyzett tagokat 04. 30-ig törölni kell.

/Az érintettek között volt pl. Básti (Berger) Lajos, Gombaszögi Ella, Gózon Gyula, Pártos Erzsi, Pécsi Blanka, Törzs Jenő/

Háztartási alkalmazottak:

03. 31. Budapesti Közlöny: 1200/1944. Me. sz. rendelet, kelt: 03. 29., hatályba lép a kihirdetés napján.

1.§. Nemzsidó nőt vagy férfit tilos foglalkoztatni olyan háztartásban alkalmazottként, melynek zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik: házi és belső cselédek, bejáró-, házvezető-, nevelő-, társalkodó-, felolvasónők, valamint általában mindenki, aki pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatásért rendszeres személyes szolgálatot teljesít.

2.§. A megszűnés végső határideje: 04. 30. Ha a tiltott állapot 04. 15. után jön létre, a munkaviszony rendes felmondással megszüntetendő.

Köztisztviselők:

1210/1944. Me. sz. rendelet, kelt: 03. 29., hatályba lép a kihirdetés napján.

1.§. Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, a törvényhatóság, a község, egyéb köztestület, közalapítvány, közintézet vagy közüzem szolgálatába. A már közszolgálatban álló zsidó tisztviselőket vagy egyéb alkalmazottakat nyugdíjazni kell, vagy az irányadó szabályok szerint elbocsátani. A szerződéses alkalmazottak szolgálati viszonyát a törvényes felmondási idő közbevetésével meg kell szüntetni.

A rendelet nem terjed ki az izraelita hitfelekezeti vallástanítókra (vallástanárokra), valamint az izraelita hitfelekezet szervezeteinek, felekezeti célokra szolgáló intézményeinek és intézeteinek alkalmazottaira.

2. §. Köztestület: minden hivatás képviseletének törvény alapján létesült szervezete (azaz a kamarák) + minden törvény szerint kötelezően létrejött testület, amely tagjaitól járulékot szedhet kiadásainak fedezésére. Közüzem: állami, stb. fenntartású; az állam teljes egészében, vagy túlnyomó érdekeltséggel, vagy irányító befolyás gyakorlásával vesz részt az üzem vitelében.

3. §. A rendelet a Magyar Nemzeti Bankra, a Pénzintézeti Központra és az Országos Központi Hitelszövetkezetre is kiterjed.

4. §. Zsidó nem nevezhető ki közjegyzővé, hites tolmáccsá, állandó bírósági vagy más hivatalos szakértővé (becsüssé), jogszabálynál fogva véleményadásra rendelt testület (bizottság, tanács) tagjává; zsidót közjegyzői helyettesül kirendelni, szabadalmi ügyvivői jogosítvánnyal felruházni nem lehet.

A meglévő kinevezéseket hatálytalanítani kell, a jogosítványokat visszavonni; a bizottsági tanácstagi megbízatások a kihirdetés napján megszűnnek.

Hites könyvvizsgálatra képesítő vizsgára zsidót nem lehet bocsátani.

5. – 6. §. Ügyvédi kamarába zsidót felvenni nem lehet. A rendelet hatályba lépése előtt a névjegyzékbe bejegyzetteket 05. 31-ig törölni kell. A helyettes ügyvédek és ügyvédjelöltek ugyanígy.

Fellebbezésre csak nemzsidónak van lehetősége, vagy a mentesítetteknek (ld. a sárga csillag viselésénél). Egyéb alapon előterjesztett fellebbezést a választmány hivatalból visszautasítja.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása bűnvádi és fegyelmi eljárást von maga után.

Gépjárművek használatának tiltása:

1230/1944. Me. rendelet, 03. 29., hatályba lép a kihirdetés napján.

1.§. Zsidó tulajdonban álló közúti gépjáróműveket 04. 08-ig be kell jelenteni a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztériumhoz címzett, bérmentesített ajánlott levelezőlapon, meghatározott adatokkal.

04. 07. Budapesti Közlöny: A 04. 05-én kelt 1270/1944. Me. sz. rendelet; hatályba lép a kihirdetés napján.

A megkülönböztető jelzés viselésére köteles zsidók személygépjáróművet (személyautó, motorkerékpár, géperejű bérkocsi) sem közlekedés, sem szállítás céljára nem használhatnak. Közforgalmi vasúton, közforgalomra berendezett személyszállító hajón, közhasználatú társasgépkocsin csak rendőri vagy csendőri engedéllyel, csak munkába járás vagy egyéb fontos ok esetén utazhatnak. A kiadott engedélyekről a hatóságoknak jegyzéket kell vezetni: a kérelmező neve, foglalkozása, pontos lakcíme, az utazás célja, helye, időtartama. Az engedély nem jogosít sebesvonaton, gyorsvonaton, gyors-motorvonaton utazásra, sem étkező- vagy hálókocsi használatára.

A kihágás büntetése: 6 havi elzárás + pénzbüntetés + rendőrhatósági őrizet alá helyezés (=internálás).

Kivétel: BSZKRT, BHÉV, valamint az egyes városok belterületén közlekedő vasutak és közhasználatú társasgépkocsi járatok vonalai.

Az a gyakorló orvos, akit az Orvosi Kamara erre írásban feljogosít, jogosult géperejű gépkocsit igénybe venni.

(Érdekesség: 04. 29-én jelent meg a BK-ben a 123000/1944. sz. rendelet: Az engedély kiadása iránti kérelem 10 pengő beadványi illeték alá, az erre kiadott utazási engedély 20 pengő kiadványi illeték alá esik. Mentesség az illeték megfizetése alól: csak ha az utazás hatósági idézés miatt szükséges.)

/Összehasonlításul: egy másik forrás adatai alapján 1944. elején egy gyári munkás heti átlagkeresete 20 – 25 pengő volt. Tehát egy utazási engedély egy – másfél heti keresetbe került./

A sárga csillag viselése:

1240/1944. Me. rendelet, 03. 29., hatálybalépés 04. 05. A Minisztertanács egyhangúlag elfogadta.

1.§. Minden hatodik életévét betöltött zsidó személy, nemre való tekintet nélkül köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan, 10 x 10 cm átmérőjű szövet-, selyem-, vagy bársonyanyagból készült kanárisárga színű hatágú csillagot viselni. E megkülönböztető jelet könnyen el nem távolítható módon kell a ruhára erősíteni (varrással).

04. 06. MTI jelentés: A sárga csillag viselésével kapcsolatban: a „házon kívül” = minden helyen, ahol a közönséggel érintkezhetnek (utca, nyilvános hely, villamos, vasút, stb.). Nem kell viselni a jelvényt a család lakását magában foglaló épületen belül, feltéve, hogy nem ugyanabban az épületben levő nyilvános helyről (színház, vendéglő, stb.) van szó.

04. 13. A Magyar Zsidók Lapjában: a csillag viselendő munkahelyen, üzletben is, az éppen az emberen velő legfelső ruhadarabon, tehát a munkaköpenyen is, továbbá légi veszélykor az óvóhelyen is.

(Megj.: a csillagot gallér, stb. nem takarhatja el!)

Későbbi pontosítások: a csillagot ne takarja el a kabáthajtóka, a nyaksál, más ruhadarab, aktatáska, hangszertok, könyv, retikül, kézben vagy hón alatt tartott csomag, cigaretta. A mindenkori felsőruha bal mellén, egyedülállóan kell viselni.

Lakáselkobzások:

04. 04. délután: Zsidó lakások igénybevétele a bombatámadás károsultjai részére. 24 óra alatt (04. 05., 16 óráig) 500 zsidó lakást kell kiüríteni és átadni a kulcsokat a lakáshivatalnak. A lakásban kell hagyni a mindennapi élethez szükséges összes ingóságot és felszerelést, pl. szekrény, asztal, szék, lámpa, ágy, ágynemű, főzőedény, étkészlet, ruhaneműk, stb. – ép és használható állapotban! Elsősorban kis lakások legyenek, a Zsidó Tanács szervezze meg; a lakásban hagyott ingóságokról leltárt kell felvenni hatósági tanúkkal (1 tanár, 1 rendőr, 2 Zsidó Tanácsi tag). Rögzíteni kell a gáz- és a villanyóra állását, majd a lakást lepecsételik.

Az illetékes kiutalja a lakást, majd hatóságilag ellenőrzik a pecsét sértetlenségét, a mérőállásokat és a leltárt.

- Munkácsi Ernő visszaemlékezése; megjelent: Új Élet, 1946. 01. 31. és 02. 07.: Dél körül 60 – 70 rekviráló bizottság indult útnak. Az újabb bombatámadás miatt a lakásszám 1500-ra emelkedett, ugyanazzal a határidővel. A lakóknak többnyire csak néhány percük volt, hogy a legszükségesebbeket összeszedjék, és elhagyják lakásaikat.

04. 28. Budapesti Közlöny; 1610/1944. Me. sz. rendelet. Kelt: 04. 26. Hatályba lép: a kihirdetés napján.

Lakáshoz juttatás, valamint a közhivatalok és közérdekű intézmények elhelyezése céljaiból igénybe lehet venni bizonyos személyek lakását, vagy a lakás helyiségeinek közös használata is elrendelhető.

Egyenruha:

04. 05. A honvédelmi miniszter rendelete: zsidók katonai egyenruha-viselési jogának megvonása (honvédség és csendőrség).

Gettósítás:

04. 07. A Belügyminisztérium bizalmas rendelete a zsidók gyűjtőtáborokba való szállításáról (6163/1944. res.)

„... A tisztogatást területrészenként rendelem el, melynek eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidóépületekben, ill. gettókban nyer elhelyezést.”

Kb. 04. 18-án kezdődött a gettósítás (rendelet csak 28-án volt).

Folyt. köv.

Rádiók használatának tiltása és elkobzása:

04. 07. Budapesti Közlöny; 1300/1944. Me. sz. rendelet. Kelt: 04. 06., hatályba lép a kihirdetés napján.

A zsidó rádióengedélyesek 3 napon belül kötelesek ajánlott levélben bejelenteni minden egyes készülékük adatait (üzemben tartás helye, gyártmány, stb.), ill. az esetleges mentességre (= kivételezetti körbe való tartozásra) vonatkozó nyilatkozatot (kitüntetés, stb.) ahhoz a postahivatalhoz benyújtva vagy címezve, amelynél a rádió használati díjakat fizetik. A határidővel a rádióengedélyek érvénye megszűnik. Ekkor kötelező az antennát leszerelni, vagy a központi antenna-elágazást a háztulajdonos útján lepecsételtetni. A készüléket további intézkedésig üzemképes állapotban kell megőrizni, tilos azt használni vagy elidegeníteni.

Büntetés: 6 havi elzárás + pénzbüntetés.

(04. 21-én jelent meg ugyanott az igénybevétel elrendelése, a lebonyolítás módja: elismervény, értékbecslés. + Írásbeli bejelentésre köteles az, aki 03. 22. után zsidótól bármilyen címen rádiót szerzett.)

05. 15. Belügyminisztérium rendelete az igénybe vett rádiókészülékek szétosztásáról: Igénylés után 50 és 300 pengő közötti térítést kell fizetni a minőségtől függően (kizárólag nemzsidók igényelhették). A vevő tulajdonos lesz, de későbbi eladás esetén a hatóságnak elővásárlási joga van.

Gyógyszertárak működésének megszüntetése

04. 14. Budapesti Közlöny: 1370/1944. Me. sz. rendelet. Kelt: 04. 12., hatályba lép a kihirdetés napján.

Zsidó személyek személyjogú és reálgyógyszertári jogosítványainak megszüntetése: 3 napon belül be kell jelenteni ezeket a gyógyszertárakat, melyekre 05. 05-ig országos pályázatot hirdetnek. Az új engedélyezéssel egy időben a zsidó jogokat megvonják, de legkésőbb 06. 30-ig.

A reáljogú gyógyszertárak vezetését a zsidóktól megvonják, helyettük hatósági vezetőt bíznak meg.

A gyógyszertárak elidegenítése vagy a jogok átruházása tilos.

A gyógyszertár köteles működni az átvételig, köteles továbbá a berendezést és a felszerelést a jelenlegi állapotban fenntartani; az anyagkészletből való eladás nem haladhatja meg a rendes forgalom kereteit.

Ingó- és ingatlan vagyon:

04. 16. Budapesti Közlöny: 1600/1944. Me. Sz. rendelet; kelt: 04. 14., hatályba lép a kihirdetés napján.

- Minden zsidó köteles 04. 30-ig bejelenteni a meglévő (és majdan a később szerzett) ingó és ingatlan vagyonát is a forgalmi érték megjelölésével, hivatalos nyomtatványon.

- Betétkönyvön, folyószámlán, postatakarékpénztári csekkszámlán alapuló követelések a bejelentés folytán zár alá helyeztetnek. Ezekből havi ezer pengőt szabad kifizetni. Ezen felüli összeget csak hitelt érdemlő igazolás után pl. alkalmazottak fizetésére, lakbérre, üzem vagy üzlethelyiség bérére, közüzemi díjakra, szerződésből eredő, 3 ezer pengőt meg nem haladó tartozásra, záloglevélre, lejárt váltókövetelésre, nyugdíjra, életjáradékra, adóra és köztartozásokra, az üzemvitelhez nélkülözhetetlen anyagok beszerzésére, stb. E jogot csak egy pénzintézetnél lehet gyakorolni, még ha többnél is van követelés.

- Bejelentési kötelezettség alá esik még a haszonbérlet, haszonélvezet, egyéb jogcímen való gazdálkodás és erdőkitermelés – leltár: az ingatlan tartozékai, gazdasági és üzemi berendezések, állatállomány, készletek.

Orvosok:

04. 20. A zsidó orvosok működését szabályozó kormányrendelet tervezete (2250/1944), de csak 06. 23-án jelent meg a BK-ben: Az orvosi kamarába zsidó felvenni tilos; a névjegyzékbe már bejegyzettek semmiféle tisztséget nem viselhetnek és kamarai választójogot sem gyakorolhatnak. Viszont kötelesek az utcán, kapualjban, lépcsőházban vagy rendelőjük bejáratán elhelyezett névtáblájukat szembetűnően alkalmazott sárga csillaggal megjelölni.

Üzletek, kereskedelem:

04. 21. Budapesti Közlöny: 50500/1944. KKM rendelet. Kelt: 04. 20. Hatályos: a kihirdetés napján.

Az 1600/1944. Me. sz. rendelet hatálya alá eső zsidó kereskedők kötelesek üzleteiket (iroda- és raktárhelyiségeiket is) lezárni, és ezt bejelenteni a helyi hatóságoknak, akik a bejáratot lepecsételik („…az árukészlet és az üzleti berendezés zár alá vétetett.”)

A zár alá vett vagyonból árusítani tilos, a helyiségben a kereskedő vagy alkalmazottja csak a kötelező bejelentés és leltár elkészítése végett tartózkodhat.

04. 29. Budapesti Hírlap: Budapest 30 ezer üzletének 60 %-át, azaz 18 ezer zsidó üzletet zártak be. Nincs fenntartás (záradék).

04. 21. BM körrendelet: az alárendelt közigazgatási hatóságoknak zsidó cégek ne tehessenek közszállítást (nyomtatvány és irodaszer), pl. Kner Izidor, Gyoma. A megkötött közszállítási szerződéseket azonnal hatálytalanítani kell, de úgy, hogy abból kártérítési kötelezettség ne származzék. Kivétel: végleges megszűnés miatti kiárusítás – ez a megfelelő ár miatt kívánatos.

Még néhány érdekesség:

04. 21. Budapest polgármesterének rendelete: A III. légó csoportba tartozó építmények zsidó légoltalmi őrségparancsnokait és azok helyetteseit haladéktalanul le kell váltani.

04. 23. Budapesti Közlöny. 108 500/1944. Közellátásügyi Miniszter rendelete. Kelt 04. 22; hatályba lép: 05. 01. – A zsidók élelmiszerellátásának szabályozása

1. §. Cukorfejadag: 30 dkg / hó / fő az egész ország területén; terhes és szoptatós anyáknak, betegeknek és a 16 éven aluliaknak is.

2. §. Zsír helyett 30 dkg étolaj (szezámolaj) havonta és fejenként, a nehéz testi munkásoknak is (azaz nincs pótadag).

3. §. Hetente fejenként 10 dkg csontnélküli marha- vagy lóhús; a nehéz testi munkások a keresztényekkel egy tekintet alá esnek. Zsidók sertés- és borjúhúst nem vásárolhatnak. Húskonzervet: csak marhahús, húsjegyre.

4. §. Tej: terhes anyák a terhesség 4. hónapjától a szülésig legfeljebb 7 dl-t naponta, csecsemők és kisgyermekek annak az évnek a végéig, melyben 3. életévüket betöltik, legfeljebb 5 dl naponta.

5. §. Zsidó közellátási szelvényívet nem kaphat; a már kiosztottakat legkésőbb 05. 30-ig kötelező visszaszolgáltatni a kiadó hatóságnak.

04. 28. Budapest polgármesterének rendelete: zsidók közsegélyt nem kaphatnak.

Értelmiségi és egyéb munkakörök megszüntetése:

04. 25. Budapesti Közlöny; 1540/1944. Me. sz. rendelet. Kelt: 04. 21. Hatályba lép a kihirdetés napján.

A zsidók értelmiségi munkakörben való alkalmaztatásának és foglalkoztatásának megszüntetése (tisztviselő, kereskedősegéd vagy más értelmiségi alkalmazott). Tilos alkalmazni / foglalkoztatni zsidókat: természetes vagy jogi személy által fenntartott ipari (kereskedelmi), bányászati, kohászati, bank- és pénzváltóüzleti vállalat, biztosítási magánvállalat, közlekedési vállalat, mezőgazdasági üzem, stb. + bármiféle más kereső foglalkozást folytató személyt kereső foglalkozása körében.

Kivételek: izraelita hitfelekezeti célokat szolgáló üzemek értelmiségi alkalmazottai.

Fokozatos megszüntetés: 04. 30-ig 25 %, 05. 31-ig további 25 %; a továbbiak fokozatos megszüntetésére 04. 30-ig a munkaadó köteles javaslatot előterjeszteni, de az elbocsátások végső határnapja 09. 30. Az 1, 2 és 3 főt alkalmazókra külön meghatározás van.

04. 29. Budapest polgármesterének rendelete: a szeretetotthonokban ápolt zsidókat a Hajléktalanok Menedékhelyére kell kihelyezni 05. 01-től 28 fő kivételével.

Alkalmazottak bejelentésének kötelezettsége:

04. 29. Budapesti Közlöny; 20500/1944. Ip. M. rendelete. Kelt: 04. 28., hatályba lép a kihirdetés napján.

Az 1600/1944. Me. sz. rendelet hatálya alá eső minden zsidó iparos, KKT, BT, KFT, ha ipari üzemében (vállalat, műhely) legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztat, 8 napon belül bejelentésre köteles az Állami Munkaközvetítő Hivatalhoz.

Írók és költők:

04. 30. Budapesti Közlöny; 10800/1944. sz. rendelet. Kelt: 04. 29. Hatályba lép a kihirdetés napján.

Zsidó szerző írói művét többszörösíteni, közzétenni, forgalomba hozni tilos. Kivéve: tudományos művek, közérdekből, a VKM és ME engedélyével.

A kiadók, nyomdák, kereskedők stb. a meglévő műveket sem terjeszthetik, nem adhatják kölcsön, nem bocsáthatják használatba.

Megsemmisítés (összezúzás): 120 magyar és 34 külföldi író művei, pl. Bródy Sándor, Erdős (Ehrenthal) René, Füst (Fürst) Milán, Kner Izidor, Nóti Károly, Szép (Schön) Ernő, Felix Salten.

Közfürdők használata:

05. 02. Budapesti Közlöny; 1144/1944. Bm. Rendelet. Kelt: 05. 01.

Zsidó nem jelenhet meg nyilvános fürdőhelyen. Kivéve a törvényhatóság 1. tisztviselőjének engedélyével meghatározott napokon és órákban, az érdekelt fürdővállalkozó és az illetékes érdekképviseleti szervezet meghallgatása után határoznak. Külön zsidók számára használatos fürdőket jelöltek ki.

Iskolai egyenruha:

05. 06. 8700/1944. VKM rendelet. Kelt: 05. 04.

Középiskolai vagy szakiskolai egyenruhát és egyensapkát, ill. iskolai jelvényt sem az iskolában, sem azon kívül nem viselhet zsidó tanuló.

Iskolafenntartási jog:

05. 12. Budapesti Közlöny; 8960/1944. sz. VKM rendelet.

Zsidók iskola, tanfolyam vagy tanulóotthon fenntartására kiadott engedélyének megvonása 06. 30. naptól.

Nép-, közép-, középfokú-, szakiskola, szaktanfolyam, előkészítő vagy ismétlő tanfolyam, tanulóotthon, zenei tanintézet, gyorsíró, gépíró vagy szépíró iskola és tanfolyam.

Minden zsidó engedélyes (a mentesek is) kötelesek bejelentést tenni: tulajdonos, haszonélvező, bérlő, más jogviszonyban álló.

Forrás: Benoschofsky Ilona – Karsai Elek szerk.: Vádirat a nácizmus ellen (Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez); 1. kötet: 1944. március 19 – 1944. május 15. – A német megszállástól a deportálás megkezdéséig.

Szia!

Már rég volt,de most újra beleolvastam a 3.zsidótörvénybe!

Azt írja:"Megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot."

Ugyan ezt csinálják a zsidók Izraelben!Ott ugyanis arabok és zsidók nem házasodhatnak!

Anna Frank? Anna Frank? Ja igen! Az a kislány akinek golyóstollal van írva a naplója, úgy, hogy a golyóstollat 1947-ben szabadalmazták. Érdekes.

Alább egy cikk, de ahogy illik (ahogy kötelező) elhatárolódok annak tartalmától illetve a cikk szerzőjétől is.

[link]

Szia, sait :)

Az írásaid alapján úgy gondolom, még nagyon fiatal vagy, ill. nem igazán ismered még ezt a témakört, és az ehhez kapcsolódó bonyolult világot, emberi hozzáállásokat és viselkedéseket. Ezért szeretném felhívni a figyelmed néhány fontos dologra:

Pietrosol válaszát ne vedd komolyan. Ő ismét csak egy bizonyítékát adta a más kérdésekben is tapasztalható erős antiszemitizmusának, Izrael-ellenességének, amit olyannyira - mégis sikertelenül - próbál tagadni.

A jelen válaszában ugyanis SEMMIFÉLE új információt nem adott neked; pusztán azért emelt ki egyetlen egy mondatot az előzőleg már említett zsidótörvényből, hogy hozzáfűzhessen egy provokatív és FALS megjegyzést a mai Izraelre vonatkozóan.

(Általában ebben a témakörben őt ez nem igazán szokta érdekelni... Hiteles, elfogadható bizonyítékokat, forrásokat persze soha nem tud megnevezni, csak terjeszti ezeket a hamis állításokat.)

Megmutatom, hogyan működik ez:

1. Hivatkozás a már említett 3. zsidótörvényre (kapcsolódási pontként).

2. Szó sincs azzal kapcsolatos új információkról, amik a kérdésedhez adekvátak lennének (pl. a törvényi rendelkezések előzményei, a törvényhozás körülményei, a végrehajtás, kivitelezés stb.).

3. Egyetlen mondat kiemelése: "Megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot."

4. Ehhez KÉT hamis állítás hozzáfűzése:

4. 1 "Ugyan ezt csinálják a zsidók Izraelben!"

Tehát az állítás: UGYANAZT = mindkét tiltás érvényes. (Pedig igazából egyik sem.)

4. 2 "Ott ugyanis arabok és zsidók nem házasodhatnak!"

Már ellentmond az előző állításnak, mivel csak annak egyik felét állítja: a házasság tilos. (Még mindig nem igaz ez sem...)

Tehát a két mondat...

1. Logikailag NEM azonos állításokat tartalmaz. (Gondolom, ez már fel sem tűnt az írójának.)

2. A valóságtartalmuk egészen pontosan 0, azaz nulla.

A helyzet igazából a következő: Izraelben NEM tiltja törvény a vegyes házasságokat, sem a nemi kapcsolatot zsidók és nem zsidók között.

Az antiszemita, széljobber körökben elterjedt hamis infó alapja egy pár évvel ezelőtt történt, elég kacifántos eset: egy arab férfi _szándékosan_ eltitkolta a származását egy zsidó nő elől, akivel szerelmi kapcsolatra lépett; sőt, zsidónak hazudta magát.

Csak kb. fél év múlva derült ki az igazság.

A perben született bírósági ítélet NEM a vegyes házasságok vagy a nemi kapcsolat tiltásáról szól, mint ahogyan azt egyesek szeretnék beállítani. Egyszerűen a hölgy szándékos megtévesztése miatt ítélték el a férfit, ennyi a történet.

A másik válaszoló viselkedése szintén jellemző, úgyhogy "rutinos" antiszemitára és holokauszttagadóra vall...

Ehhez jó ha tudod, hogy a holokauszttagadás több országban, így nálunk is bűncselekmény; a vonatkozó hatályos törvény szerint a kiszabható büntetési tétel akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Nem mellesleg szinte csak és kizárólag szélsőjobbosok foglalkoznak ezekkel a bizonyítatlan, komoly történészek által nem igazolt feltételezésekkel; a valós történelemtudomány szempontjából mindezek annyira komolytalan, tudományosan nem bizonyítható állítások, hogy egyszerűen szinte említésre sem méltóak.

Hivatalos történelemkönyvekben, egyéb szakanyagokban a bizonyított, valós tényeket fogod találni. Az ezektől eltérőek kizárólag az olyan szélsőséges antiszemita honlapokon olvashatók, mint az itt belinkelt is. (Van még jónéhány, sajnos.)

Remélem, tudtam segíteni abban, hogy jobban eligazodj a világban. :)

Pietrosolra, most neked reagálok. A felvetés, miszerint, Izraelben tilos a vegyes házasság, csak félig (pontosabban inkább csak negyed részt) igaz. Mivel Izraelben csak egyházi keretek közt lehet összeházasodni, értsd, rabbi adja össze a párokat, így a hagyományos vallási előírásokból kifolyólag csak akkor adható össze a pár, ha mindketten zsidó vallásúak. Ez nem túl jó, aláírom, de azért van egy nagyon lényeges dolog, amit nagyon nem jó szem elől téveszteni, mégpediglen az, hogy BÁRMILYEN külföldön kötött esküvőt a törvény elfogad. Így lehet pl az, h Izraelben bár nem adják össze a melegeket, ha pl Hollandiában házasodnak össze, és visszatérnek élni Izraelbe, ők is törvényesen házastársaknak számítanak. Úgyh igen, Izraelben nem adják össze a muszlim vallású nőt a zsidó vallású férfival, és nem, Izraelben nem tilos a vegyes házasság, és végképp nem tilos a nemi kapcsolat más vallásúval.

Ha már mindenáron olyasmivel szeretnél foglalkozni, amiről láthatólag nincs túl sok fogalmad, akkor legalább vedd a fáradtságot, és jobban nézz utána, mielőtt f@szságokat írsz. Így hamar hülyét lehet belőled csinálni. :D

Magát a kérdést Berta remekül megválaszolta, ahhoz már nem nagyon lehet mit hozzáfűzni. Ment is a zöld kéz! ;)