Mit tegyek az alábbi helyzetben? El vagyok keseredve nagyon, mert úgy érzem, nem tudok már megbízni állítólag istenhívő emberekben a sok csalódás miatt.
Ellentétben a címmel, nem kívánok általánosítani, mert az a kevés kivétellel szemben lenne unfair!
De eléggé elkeserítő a tapasztalatom a magukat "becsületesnek, Isten útján járóknak" feltüntetőkkel kapcsolatban. Most a legutóbbi tapasztalatomat osztanám meg, és kérdezném az istenhívőket, hogy mit gondolnak erről?
(Istenhívő: aki hiszi, hogy létezik egy felsőbb erő, és nem kizárólagosan keresztényekre értem.)
Volt (most már tudatosan használom a múlt időt) egy ismerősöm, aki itthon évekig vakított, látszólag istenfélő, "prédikált" nekem a szépről, jóról, helyesről, igazmondásról, becsületességről, stb. Kedves volt velem (de visszatekintve rájöttem, hogy akkor volt igazán "kedves", amikor valamiben segítségemre volt szüksége.).
Majd egyszer eldöntötte, hogy kiköltözik egy ázsiai országba...ahol azelőtt együtt is voltunk. Kért, hogy segítsek neki elintézni néhány dolgot (levelezés útján, mert bizonytalan a saját nyelvtudásában), ekkor közel tartott magához, azt hittem, barátok vagyunk. Amikor még itthon volt, kértem, hogy adjon azért majd magáról életjelet, vagyis beszéljünk néha...tehát nem azt kértem, hogy napi szinten órákat, hanem havonta egyszer. Vagyis valamilyen szinten tartsuk a kapcsolatot.
Amíg itthon volt, vetített, hogy rendben, úgy lesz.
(Közben mások nem egyszer a fejemhez vágták, hogy hogy tudok megbízni benne, hogy nem veszem észre, hogy kétszínű, kihasználó típus a vallás gúnyáját magára öltve csak.)
A kiutazását megelőző 2-3 napban már egyáltalán nem fogadta a hívásomat. Ha szám nélkül hívtam, akkor felvette, érdekes módon...de le is tette, amint megtudta, hogy én hívom.
Ekkorra persze már nem volt rám szüksége, mert elintéztem, neki amit kért.
Majd másnap írt SMS-t, hogy sajnálja, hogy nem tudtunk elköszönni... Az eszem megállt, hogy napokig hívtam, kinyomta a hívást, majd ezt hazudja, hogy nem volt lehetőség az elköszönésre telefonon sem!
Most 3. hónapja hogy kinn van. Rendszeresen van online, és azt se mondja, hogy "bakkkk". Amikor írok neki, kilép, majd pár perc múlva vissza. Ha hívom Skype-on, elutasítja ahívást és azt hazudja, már amikor visszaír, hogy nincs ideje beszélni. 3 hónap alatt nem volt 5 perce rám.
És ez nem egyedi eset...
Most kezdem megérteni, hogy "Minden szentnek maga felé hajlik a keze..." vagyis képmutató a többség.
Hogy a francba kerüljem el az ilyen embertípusokat?
Miért van az, hogy hónapok és évek kellenek nekem ahhoz, hogy rájöjjek, csak képmutató az illető és vetít?
Nagyon el vagyok keseredve, hogy vannak ilyen emberek a vallásos közegben.
Akik eddig átvertek: keresztény, muszlim, saiva...
A példában említett személy 40/N
30/N
Még annyit, hogy nem kívánok most már szervezett közösségekbe se menni. Ugyanis amíg a közösség együtt van, mindenki kedves, mosolygós, utána meg kilépve az utcára szerepet vált...
Amikor felvetettem ezt a témát, azzal jöttek, hogy emberi közösség, ne várjak tökéletességet.
Bocsánat, de szerintem az még nem tökéletesség elvárása, hogy aki a szemedbe mosolyog istenhívőként, az az utcán is legalább ismerjen meg. :(
Általánosítasz, ennek semmi köze a valláshoz. Csak hát, mivel az emberek jelentős része valamely valláshoz tartozónak vallja magát, jó esély van rá, hogy ilyen emberben csalódj.
De nyugodtan kiírhatnád azt a kérdést is, hogy miért nem lehet a barna hajú emberekben megbízni.
Konkrétan az a baj, hogy nem találsz olyan istenhívőket, akik tényleg jó fejek? Ha megengeded kielemezném a magam amatőr elemzésével ezt. Ha vallásosok között keresel ilyesmit, akkor te az emberben megnyilvánuló szerető Istent keresed. Mivel ezt eddig nem találtad, kezdesz nagyon kétségbe esni, hogy mi van, ha semmilyen módon nem nyilvánul meg semmiféle isten az emberekben?
Ha jó az értelmezésem akkor én tovább keresnék a helyedben. Azt például nem hiszem, hogy sokféle keresztény kapcsolatod lett volna, mivel kismillió felekezet van, amelyek mind mások, néha két ugyanahhoz a felekezethez tartozó gyülekezet is.
Nekem fő bázisom, mint hívőnek a Golgota gyülekezet, rendszeresen járok a helyi baptistákhoz is. Voltam sok gyülekezetben visszatérő látogatóként már. Ha egy helyen nem kóser a történet, akkor menj máshova. Én már 1995-ben megtaláltam azt a helyet, ahol szerető keresztények vannak, akármilyen tökéletlenek is.
Emberek vagyunk, nem szentek. Vétkezünk mi is, vannak ronda hibáink, rossz tulajdonságaink. Ne csodálkozz rajta, hogy vannak ilyen emberek a vallásosak között. A vallásos nem a révbe ért, hanem az úton levő ember! Nem a szent, hanem az, aki azt mondja: szent akarok lenni!
Viszont tökéletes ember nincsen. Mindig csalódni fogsz a vallásos emberekben, ha azt várod el, hogy sose vétkezzenek.
Persze van, aki megjátssza magát és nem akar jó ember lenni, csak vallásoskodó. Hát erről is meg van a véleményem... Elkeserítő.
19/L katolikus
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!