Vegyes (református-katolikus) házasságban élő hívők, hogyan tudtok együttélni a hitbeli különbségeitekkel, beleértve a gyereknevelést?

"Nem lesz senki skizofrén, mivel egy gyerek csak egy vallású lesz."

És ha csak egy van? De különben is, a szülők ne játszanak a gyermekük vallási, világnézeti identitásával, tragikus hogy ha két gyermeket, kétféle szellemben nevelnek.

"Szerintem az meg igencsak gázos, ha valaki azért hagy el valakit, mert az egyik protestáns, a másik nem."

Erről nem is beszéltem, csak arról, hogy nagy terheket akasztanak a nyakukba.

"Nem hinném, hogy a hit azt jelentené, hogy távoltartom magam a más vallásúaktól és/vagy ráerőltetem a véleményemet másra."

Mit jelent nem távol tartani magad? A család a legszorosabb kapocs Isten után (már akinek persze, hisz sok hívőnek Isten gyakran csak a sokadik helyen van). Na most, ha te más vallásút akarsz elvenni, de ha ő komolyan gondolja Isten figyelmeztetését, akkor nem fog belemenni ilyen játékba. Ha mégis, akkor nem gondolja komolyan a hitét.

Ha számodra a vallás csak egy hétvégi családi kikapcsolódás (jó esetben), és a leendő párodnak is, akkor két megalkuvó jól megértheti egymást valamiféle szellemi svédasztal-szerű "világnézetben". De a Biblia nagyon NEM ERRŐL BESZÉL.

Szerintem okafogyott a kérdés eleve. Egy református és egy katolikus dogmarendszer közel sem eltérő. A köntös egy kicsit más. A köszöntésük eltér, az egyik nem veti meg az ereklyéket, a másik tartózkodik tőle. Az egyik ilyen áldozati ételt vesz magához, a másik amolyant. Ezek messze vannak a konfliktussá alakuló különbözőségen.

A világnézetük ugyan az. Többek között mindkettő a deista világnézetet vallja.

Az már kérdés lenne, hogy egy Jehova Tanú és egy adventista köthet e gyakorlatban egyáltalán kapcsolatot, nemhogy házasságot.

A református, a római katolikus, az evangélikus, a görög katolikus mind a pillanatnyi ökumenizmusba tartozó egyházak, nem véletlenül.