Ha kezdetben a ragadozók füvet ettek, hogy lett hirtelen éles tépőfoguk? És hogyan változhattak meg anatómiailag annyira, hogy a húsevők jellegzetességeit mutassák a növényevők sajátosságaival ellenben?

Logikusan, ez valahogy úgy zajlott, hogy kezdetben minden állat növényevő lehetett... aztán egyik évben, pl szárazság volt, és mindegyik meghalt, kivéve az, amelyiknek eszébe jutott megenni a többit.

De ugyanez lehetett fordítva, tehát mindenki húsevő volt, de egyedül a pusztában a növényekkel is meg kellett elégedni... így hát sok-sok generáció után, területenként és fajonként kialakultak a megfelelő táplálkozási szokások, és az ahhoz tartozó fogazat stb.

Ezt hívják evolúciónak.

Szerintem is nagyon valószínű, hogy a húsevés a föld megátkozásával kapcsolatban van.

Mit is jelent a föld megátkozása?

"1Móz 3:17 Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.

1Móz 3:18 Töviset és bogácskórót teremjen teneked; s egyed a mezőnek füvét.

1Móz 3:19 Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz."

Azt jelenti, hogy a föld nem adja azt a termőerőt, ami által az embernek (és az állatoknak!) nem kellett semmi fáradságos munkát végeznie ahhoz, hogy élelemhez jusson. Az édeni állapotban olyan bőséges lehetett a föld termése, és olyan ideális az éghajlat (stb.), hogy az ember lépten-nyomon kajába botlott, így tulajdonképpen nem kellett dolgoznia ahhoz, hogy élelemhez jusson, mert akárhová ment, minden tele volt gyümölcsfákkal, termést hozó bokrokkal, növényekkel. Nemcsak az összes állat, hanem az összes növény is az ember "barátja" volt, mert Isten teljes áldása alatt volt a föld!

Viszont a bűnbeesés után megátkozta Isten a földet, és ebben a Biblia két dolgot hangsúlyoz ki:

- ezután keményen, fáradsággal és verejtékkel kell megdolgozni az élelemért,

- a növények ezentúl töviseket (tüskéket) és bogácskórókat "teremnek".

Nagyon érdekes ez utóbbit figyelembe venni: az eredetit úgy is lehetne fordítani, hogy "a föld tüskéket és bogácskórókat fog sarjasztani". Mit is jelent ez? Azt, hogy a bűnbeesés előtt nem voltak a növényeknek olyan tulajdonságaik, amelyek akadályozták volna, hogy a termésükhöz hozzájussanak az állatok és az emberek! Nem voltak gazok és gyomnövények, melyek tönkretették volna a termést, nem voltak tüskés és szúrós, haszontalan vagy mérgező növények, hanem *minden* "maghozó" fűnek és minden "maghozó" fának (mai kategóriák szerint a zárvatermők és a nyitvatermők a "maghozó" növények) ehető termése volt! (Lásd az 1Móz 1:29-et: Íme néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.)

Az *összes* (szárazföldi) állat pedig a "zöld füveket" ette (melyek nem hoznak magos termést, vagyis nem virágos növények). Lásd 1Móz 1:30: "A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket adom eledelül. És úgy lőn."

Miért is van a "táplálékláncra" kihatással a föld megátkozása?

Nos ez is logikus: a bibliai leírás szerint a kezdeti időszakban a föld (az ideális körülmények között fejlődő és növekvő növényeken keresztül) a teljes termőerejét adta, ami bőségesen elég volt minden állatnak és minden embernek. De ha a föld nem adja a teljes termőerejét, hanem ehetetlen vagy nehezen hozzáférhető vagy netán mérgező növényeket terem (vagy egyes földrajzi területeken szinte semmit), akkor az egyre nehezebben lesz elég a szaporodó emberiségnek és a teljes állatvilágnak. Ezért lehetett szükség arra (voltaképp törvényszerű volt), hogy a ragadozó életforma is megjelenjen (és később az ember is evett húst, Isten akaratának megfelelően, vö. 1Móz 9. rész).

Arra a fajta versengésre "az erősebb túléléséért" ugyanis, amit ma a bioszféra egyik alaptörvényeként ismerünk, csak abban az esetben van szükség, ha szűkösség van (ez egy közgazdaságtani alaptörvény: a verseny megszűnik, ha nincs szűkösség). Fordítva is igaz: ha szűkösség van, az versenyhez vezet.

Tehát a Darwin által megfigyelt evolúciós mechanizmusok, melyek kezdetben nála is csak az élővilág alkalmazkodását jelentették a megváltozó körülményekhez, a Biblia alapján is logikusak. Ha a Föld Isten tökéletes áldása alatt van, akkor a növényeknek a fennmaradás szempontjából kvázi mindegy, hogy lelegelik-e őket vagy nem, mert egy évben akár sokszor is képesek termést hozni, bámulatos gyorsasággal tudnak növekedni stb. Ha viszont a Föld átok alatt van, akkor az nemcsak az emberek, hanem a növények számára is rosszabb életkörülményeket jelent. Kevesebb, lassabban és nehezebben növekvő növénynek kell az élővilág többi része számára a táplálékot előállítani, vagyis a növények számára is nehezebbé válik a fennmaradás. Ezért "védekező mechanizmusokat" fejlesztenek ki: tövisek, mérgező anyagok, a növényevő állatok "becsapása" vagy elriasztása különféle eszközökkel, a bennük lévő táplálék emésztését nehezítő vegyületek termelése stb.

A fő eltérés az evolúciós és a bibliai szemlélet között az időtávokban van. A tudományos kutatók ragaszkodnak az évmilliókhoz, a Biblia szerint ezek a változások Isten radikális, gyors, természetfeletti beavatkozásainak (pl. a bűn miatt a föld megátkozásának) köszönhetők.

(A félreértések elkerülése végett hozzáteszem, hogy nem vagyok az evolúció és a Biblia szinkronizációja pártján, viszont a bibliai leírásból ezeket az élővilágban lejátszódó folyamatokat prímán ki lehet következtetni. Az "evolúció motorja", vagyis az élőlények alkalmazkodása és mutálódása vitathatatlan igazság. A bibliai hit szempontjából "csak" a fajok egymásba való évmilliós fejlődése a problematikus.)

Még két dolog a szűkösségről:

- Isten nem teremtett sivatagos területeket a földön: Ő kinyilvánította: azt akarja, hogy mindenhol nyüzsgés, szaporodás és sokasodás legyen, az egész Föld be legyen telve élettel. Ezzel teljesen ellentétes lenne, hogy olyan óriási sivatagos területek legyenek a Földön, mint ma. Az igazán élhető élettér mára viszont szinte összehasonlíthatatlan mértékben lecsökkent ahhoz képest, amekkora a teremtés után volt.

- A Teremtés könyve több helyen utal rá, hogy a föld termőereje fokozatosan csökkent, a bűn miatti átok nem fejtette ki azonnal a teljes hatását az élővilágra. Viszont fontos észrevenni, hogy az Írás szerint a gyilkosság, a "földre ontott vér" különösen nagy átkot hoz a földre. Ehhez érdemes az első embergyilkosság történetét megnézni: Kain és Ábel. Isten azzal bünteti Kaint (az eredeti, ádámi büntetésen felül), hogy:

"1Móz 4:10 Monda pedig az Úr: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről.

1Móz 4:11 Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az ő száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedből.

1Móz 4:12 Mikor a földet műveled, ne adja az többé neked az ő termő erejét, bujdosó és vándorló légy a földön."

Isten speciálisan Kainra nézve is megátkozta a földet, hogy *neki* ne adja a termőerejét.

A kiontott vérről később így ír a Törvény:

"4Móz 35:33 És meg ne fertőztessétek a földet, amelyben lesztek; mert a vér, az megfertőzteti a földet, és a földnek nem szerezhető engesztelés a vér miatt, amely kiontatott azon, csak annak vére által, aki kiontotta azt."

Ez egyúttal azt jelenti, hogy a Föld azóta is folyamatosan telik meg átokkal és egyre jobban és jobban átok alá kerül, ahogy az emberek folyamatosan ölik és gyilkolásszák egymást!

Vajon véletlen, hogy az éghajlat egyre szélsőségesebb vonásokat mutat? Hogy a világ egyre több táján jelent veszélyt és vezet éhínségekhez, háborúkhoz az elsivatagosodás?

(Az 5Móz 28. része pedig részletesen leírja az istentelenség, a törvénytelenség átkát, ebben sok részlet a természet "viselkedésére" vonatkozik, érdemes elolvasni.)

És még valami, amit érdemes észrevenni a földre kimondott átokkal kapcsolatban (visszatérve az 1Móz 3-ra): az átok következtében azok a növények, melyek addig "barátok", ehetőek, könnyen hozzáférhetőek, egészségesek és bőséges termést hozóak voltak, tüskéket, bogáncsot, mérget stb. kezdtek teremni.

Vajon nem logikus-e akkor párhuzamba állítani az állatvilággal? Ha a növényekre így kihatott az átok (vagyis itt kifejezetten genetikai degenerációról van szó!), akkor az állatok mentesek maradhattak volna ettől?

Szerintem nagyon is logikus, hogy ha az átok után a növények másképp kezdenek "viselkedni", akkor az állatok is másképp "viselkedjenek", beleértve a genetikát, ami szabályozza a fogazatot, az emésztőrendszert, az ösztönöket stb. Istennek semmi sem lehetetlen! Éppúgy, ahogy nem volt neki lehetetlen, hogy 1 pillanat alatt létrehozza a világ összes nyelvét és nyelvjárását Bábelnél, ugyanúgy az sem volt lehetetlen, hogy az állatok (és az emberek) DNS-ét megváltoztassa úgy, hogy más táplálékot (húst) tudjanak fogyasztani, a ragadozó életformára alkalmassá váljanak.

(Csak megjegyzésként hozzáteszem, hogy pl. az 1Móz 6:3 is isteni genetikai beavatkozásra utal az ember esetében, mivel a megélt életkor hosszát bizonyíthatóan a DNS befolyásolja a legnagyobb mértékben.)

Az 1Mózes 6. rész azt is leírja, hogy mire az özönvíz elérkezett, az állatok már valószínűleg egymást is ették:

"1Móz 6:11 A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék a föld erőszakoskodással.

1Móz 6:12 Tekinte azért Isten a földre, és íme meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útját a földön."

Tehát nemcsak az emberek, hanem az állatok is "megrontották az útjukat" és erőszakosak lettek a földön. (Ami, még egyszer mondom, a növekvő bűn és a vele növekvő átok, szűkösség egyenes következménye.)

Nem bibliai forrás ugyan az Énókh könyve, de apró megjegyzésként szeretném hozzátenni, hogy ebben a bibliai leíráshoz hasonlóan, csak kicsivel bővebben van leírva az özönvíz előtti korszak (de nincs ellentétben a Bibliával):

"Ezek [az óriások, melyekről az 1Móz 6:2-5 ír] felélték az emberek minden termését, amíg azok nem bírták õket tovább eltartani.

Ekkor az emberek ellen fordultak, hogy azokat falják fel.

És kezdtek bûnöket cselekedni a madarak, állatok, csúszómászók, és halak ellen is, és egymásnak estek, hogy egymást felfalják és igyák egymás vérét."

"És ismét láttam, hogyan kezdték megsebezni egymást és felfalni egymást, és a föld hangosan sírni kezdett."

(Énókh 7:4-6 és 87:1-2)

Vagyis e könyv szerint az óriások elfogyasztották a földről az összes kaját, ami még tovább valószínűsíti, hogy az állatok is egymásnak estek.

Egyébként nagyon jó a kérdésfeltevés! :)

"Vajon a nagyokos hívők bele tudnak gondolni abba, mi lett volna/mi lenne ha minden állat csak növényt enne?"

Úgy gondolod hogy a ma élő húsevők csak ma élő növényeket ennének? Mert a 15.-ös válaszoló elég jól kifejtette hogy ezt nem így kell elképzelni. Elovastad amit írt?

Azt hiszem azért lett a föld is az emberrel együtt "megátkozva" mert az ember már nem bírta elviselni Isten közelségét hiszen ő maga bűnössé vált és ezért szégyellte magát, viszont a paradicsomban az egész teremtés is Istent dicsőítette és ezt se bírta volna elviselni a bűnbeesett ember ezért Isten kénytelen volt átalakítani a földet és a természetet. Ennek az átalakításnak az lett az eredménye hogy a föld, a növények és az állatok is eltávolodtak Istentől és például a mai húsevő állatok más állatokat kezdtek enni, a növények meg nem teremtek olyan sokat vagy tüskések lettek.

Tehát szerintem Isten átka valóban átok volt, de az átok inkább csak abból állt hogy a korábbi áldást visszavonta az ember kedvéért.

Az is lehet hogy amikor a Isten csökkentette a jelenlétét a földön akkor emiatt a föld a gonosz lelkek számára elérhetővé vált és valójában ezek tették ilyenné amilyen most.

Lehet hogy ez hülyén hangzik hogy mondjuk egy fa tudja dicsőíteni Istent, de akkor is így van. Egyszer álmomban láttam ezt ahogy a föld Isten dicsőségét sugározta, nagyon szép volt.

Azt hiszem ez nem csak egy szép költői kép hanem a természet valamilyen általunk ismeretlen módon valóban képes dicsőíteni Istent:

Zsolt 69,35 - Dicsőítse őt az ég és a föld, a tenger és minden, mi benne mozog!

Talán meglepődsz (a "hosszú" válasz írója vagyok), de egyetértek.

Biológiailag (vagy mondjuk általában tudományosan) azért lesz mindig is "bibis", mert a tudomány nem számol a csoda / természetfeletti beavatkozás lehetőségével. Azokhoz a változásokhoz, ami az "élőlények átalakulásához" kell, pontosan azért van szükség évmilliók feltételezésére, mert nem számolnak olyan lehetőséggel, hogy valami egy csapásra, radikálisan, mégis intelligens módon megváltozzon.

Ez ad választ az evolúcióval kapcsolatos felmerülő, nehezen megválaszolható kérdésekre, mint pl. az átmeneti kövületek feltűnő hiánya, az egymás mellett lévő, elvileg különböző "földtörténeti korokból" származó leletek stb.

Hogy egy másik tudományterületről mondjak példát: meglehetősen cáfolhatatlannak látszik az a feltételezés, hogy valaha a szárazföld "egy darabban" lehetett, és a földtörténet során vált szét a mostanihoz hasonló kontinensekre.

A megdöbbentő az, hogy ezt a Bibliából is alá lehet támasztani, mert a teremtéstörténet szerint úgy jött létre a szárazföld, hogy Isten "egy helyre gyűjtötte" a tengereket, és 1 helyen hozott létre szárazföldet - vagyis 1 hatalmas tenger és 1 hatalmas szárazföld jött létre. A Biblia alapján a legvalószínűbbnek a kontinensek szétválására az tűnik, hogy erre az özönvízkor történt radikális isteni beavatkozás során került sor.

Mivel ma pl. Amerika és Afrika az Atlanti-hátság fokozatos szétfeszítő hatása miatt évenként néhány cm-t távolodik, a tudósok arra következtetnek, hogy ez évmilliók óta így van, és ebből számítják ki, hogy kb. mennyi idővel ezelőtt válhattak szét a kontinensek.

Ha viszont feltételeznénk, hogy létezhetett egy olyan hatalmas (isteni) erő, mely akár néhány nap vagy hónap alatt szét tudta feszíteni ("darabolni") a szárazföldet, és a "fiatal" gyűrthegységek is ennek következtében jöttek létre, akkor mindjárt másképp látnánk a dolgot. Arra, hogy ehhez a folyamathoz évmilliók kellettek, semmi más bizonyíték nincsen, mint hogy a jelenleg zajló lemeztektonikai folyamatokból ez következik.

Ugyanígy lehetne sok más dolgot mutatni a Bibliából, amely tudományosan a nonszensz kategóriájába tartozik, ha nem feltételezzük, hogy van egy olyan isteni erő, amely bármikor, bárhogyan képes beavatkozni a természetes folyamatokba és akár felfüggeszteni, akár megváltoztatni a fizikai törvényeket.

Így például két eset van lejegyezve a Bibliában, ami csak úgy történhetett meg, ha a Naprendszer "megbolondult". Józsué könyvében ez van leírva:

"Józs 10:12 Akkor szóla Józsué az Úrnak azon a napon, amelyen odavetette az Úr az emoreust Izrael fiai elé; ezt mondotta vala pedig Izrael szemei előtt: Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében!

Józs 10:13 És megálla a nap, és vesztegle a hold is, amíg bosszút álla a nép az ő ellenségein. Avagy nincsen-e ez megírva a Jásár könyvében? És megálla a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig."

Ehhez ugyebár az kellene, hogy Isten mintegy kézzel megállítsa a Föld forgását, és közben ügyeljen arra, hogy ennek szinte felmérhetetlen gravitációs, aerodinamikai stb. következményei ne döntsék romba az egész emberi világot.

Tudományosan? Nonszensz. Istennel? Minden lehetséges!

A másik:

"2Kir 20:8 És mikor azt kérdezé Ezékiás Ésaiástól: Mi lesz a jele, hogy meggyógyít engem az Úr, és hogy harmadnapra felmehetek az Úr házába?

2Kir 20:9 Felele Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól, hogy ő megcselekszi ezt a dolgot, amelyről szólott neked: Előremenjen-e az árnyék tíz grádiccsal, vagy visszatérjen-e tíz grádiccsal?

2Kir 20:10 És felele Ezékiás: Könnyű az árnyéknak tíz grádiccsal alábbszállani. Ne úgy, hanem menjen hátra az árnyék tíz grádiccsal.

2Kir 20:11 És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, amelyeken már aláment volt, tíz grádiccsal."

Itt meg szinte még nagyobb képtelenségbe ütközünk: hirtelen visszafelé forog a Föld?!

Tudományosan: képtelenség. Istennel? Minden lehetséges!

Ha hívőként nem hiszünk abban, hogy Isten bármit megtehet, és hogy bármit is derítsen ki az egyébként (az esetek többségében) jóhiszeműen és alaposan eljáró tudomány, akkor is Istennek hiszünk inkább, mert Ő mindenre tud magyarázatot adni, akkor az óhatatlanul meghasonláshoz vezet a gondolkodásunkban, pl. elkezdjük relativizálni a Biblia hitelességét, szimbólumokkal helyettesítjük a szó szerint értendő szöveget és a többi.

Ezt megtehetjük, ha nagyon kényelmetlenül érezzük magunkat a tudomány és a Biblia látszólagos ellentétei miatt, de a vége akkor az lesz, hogy nem a mindenható Istenben bízunk már, hanem a saját fejünk után megyünk, és egy olyan Istent kezdünk keresni, akiről nem hisszük el, hogy meg tudja állítani például a bolygók mozgását, vagy ragadozókat tud csinálni a növényevőkből.

Ha tudtunkon kívül egy félrehordó puskával lövünk a céltáblára, akkor legföljebb a szerencsés széljárás segítségével találhatjuk el a tábla közepét. A puska 100%-osan pontos beállítását az biztosítja, ha az Igét 100%-osan biztosnak vesszük. Mert Istenhez egy út vezet csak: az Ige.