Teljesen egyszínű az életem. Nincs benne sem jó sem rossz. Mindennap ugyanúgy telik már hosszú ideje. És én sem szoktam érzelmileg kilengeni. Ez baj?

nem ismerem a szövegkörnyezetet de nemlehet hogy valami olyasmire utal hogy az nem jó ha valaki kétszinü? vagy ha nem foglal állást semmiben, csak úgy semlegesen elmegy minden mellett... ehhez képest amolyan, ahhoz képest meg emilyen, de leginkabb olyan semmilyen :D

nem hiszem hogy a végletekre kellene törni.

de mondom sajnos nem ismerem a szövegkörnyezetet... csak nekem ez ugrott be róla

"És én sem szoktam érzelmileg kilengeni. Ez baj?"

Van, aki szereti a változatosságot, van, aki nem. Te tudod a legjobban, mi a jó neked.

"Ezek szerint Isten sem szereti ezt a sorsot amely nekem jutott?"

Az idézetnek semmi köze ahhoz, hogy változatos-e az életed. Ilyen 21. századi kamaszproblémák nem foglalkoztatták ezeket a szerzőket.

Az életed te alakítod. Valóban nem jó "langyosnak" lenni, de főleg azért nem, mert unalmas.

Ha kamasz vagy, akkor no para, kinövöd. Valamiért mindenki így érzi akkortájt.

Ha viszont már nem, akkor el kéne gondolkozni, hogy esetleg keress másik munkát, amit élvezel. És új hobbit. Rengeteget segít. Csak az a lényeg, hogy ne otthonülős legyen.

Az idézett igének köze sincs ahhoz, amit írsz:)

Ott a laodeiceai gyülekezetnek mondja Krisztus, hogy egy szívében langyos, megelégedett életet él, miközben nem veszi észre, hogy már régen kiégett, és sem Krisztust, sem az embereket nem szereti.

A mindennapi életben jó az állandóság, stabilitást ad a rutin. Ugyanakkor lehet változtatni is, ha érzed a szükségét, de ezt ne emiatt az ige miatt tedd:)

Egyébként a szívnek ezt a laodiceai langyosságát Isten és emberek felé az okozza, hogy "meghájasodik". Azaz, sokszor hallja az igét, eltelik a jóléttel, és már semmi más nem foglalkoztatja, csak saját maga. Utána már képtelen mozogni, és reagálni.

Ezért megtérésre hívja a gyülekezetet, ami után felszabadul az örömre és a szenvedélyes érzésekre is, Krisztus és az emberek iránt. Az érzékeny szív az Istennel töltött időből származik.

Ha közel vagy Istenhez, akkor képes a szíved megindulni olyan dolgokon is, ami felett máskor átnézel. Képes vagy mások fájdalmát és örömét is átérezni, empatikus lenni, és átömlik rajtad az Isten szeretete mások feléd. Ez nem valami drogos állapot, vagy valami rajongás.

Mert egyszerre van jelen benne a stabilitás, a mindent felülmúló békesség és a lobbanékony szeretet.

Én, férfiként, ilyenkor elég stabil vagyok érzelmileg, az sem tud kimozdítani sokszor, ha mondjuk a főnököm ok nélkül ordibálni kezd velem, vagy a feleségem véletlen letörli a számítógépemen a munkámat.

De ha egy elesett embert látok, kicsordul a szememből a könny. Soha nem sírok egyébként, csak akkor, amikor így indul meg a szívem Isten vagy emberek felé.

Szerintem a jótettek elmulasztása vagy a lustaság is lehet bűn. Én is éveken keresztül úgy éltem hogy azt hiszem ez volt a legnagyobb hibám.

Egyébként ez az igerész amit idéztél sokak szerint a mai egész világra (vagy korszakra) vonatkozik.

Szóval az a lényeg hogy próbálj változtatni és tegyél erőfeszítést annak érdekében hogy megváltoztasd az életed. Azért hogy lelkesebb legyél szerintem érdemes keresni egy jó lelki vezetőt aki tanácsot tud adni és olvasni olyan könyveket amik megerősítenek.

Nekem például nagyon sokat jelentett Fausztina nővér naplója:

[link]

Jó olvasni róla hogy a mai modern világban is jelen van Jézus, tesz csodákat és lehet valakiből nagy szent.

Ajánlom még hogy menj el egy Élet a Lélekben szemináriumra. Ez egyrészt nagyon jó és érdekes másrészt itt megkaphatod a Szentlelket aki fel tudja hevíteni az ember szívét.

Azt is ajánlom még hogy igyekezz naponta imádkozni, gyakran gyónni és misére járni és igyekezz hogy a nap minden percében tudatosítsd hogy Jézus jelen van, figyeli hogy mit teszel és várja hogy megszólítsd vagy tegyél valami Neki tetszőt.

Ha szentségimádásra jársz és böjtölsz az is sokat segíthet.

Kipróbálhatod a belső imát is, erről van egy jó pdf-em, ha írsz egy privátot az emaileddel akkor átküldöm.

Kedves kérdező,

ne írj butaságokat. Miért ne lenne esélyed üdvözülni?

Az üdvösség alapja a Jézus Krisztusba vetett hit, nem pedig a te teljesítményed. Persze, így érzed, mert teljesítményorientált világban élünk. De a valóság az, hogy ennek köze sincs az üdvösséghez.

Ha a teljesítményed alapján (hogy mondjuk 100 embert térítettél meg) lenne nyitva a menny kapuja, akkor nyilván ezt elmondta volna nekünk Jézus. De semmi ilyet nem mondott.

Ha ebben változtatni szeretnél, akkor javaslok neked egy könyvet, attól az embertől, aki az egyik legnagyobb amerikai ébredésnek a vezetője volt, amikor sok tízezren fordultak Istenhez.

Már évek óta forgatom, és tiszta szívből tudom ajánlani neked is. Vagy 20 oldal összesen, de nagyon bátorító és nekem ez mutatta meg az utat kifelé a langyosságból.

Finney: Az ébredéshez vezető út.

Azt hiszem, neked is hasznos lehet. Nem tudom, hogy hol kapható, de járj utána, mert tényleg érdemes:)

A párkapcsolatot szintén nem kell keverned ezzel. Hiszen egyértelműen írja az Írás, hogy van, aki azt az ajándékot kapta, hogy egyedül tud élni. Mások meg feleséget, férjet kaptak. Ez se nem bűn, se nem kiváltság.

szívesen segítek továbbra is, csak ehhez kevés az internetes fórum. Meglátogathatsz bennünket a gyülekezetben, vagy házicsoporton is. Lehet, hogy már ez önmagában is felráz:)

Írj rám, ha gondolod. Nem kell most, de ha szeretnéd, akkor nyitott az ajtó mindig.

"250óra munkának köszönhetően a mindennapi betevőm, és van fedél a fejem felett, akkor valóban abban élek. Meg tudok hatódni."

Nézz meg egy koldust az aluljáróban és akkor majd tényleg meg fogsz tudni hatódni (őszintén és nem cinikusan)