Az Ember is csak egy állat?

Régi kérdés, de kit érdekel?

Gyerekkor:

Mint azt az egyik válaszoló kifejtette, az ember fejletlenebbül jön a világra, mint más élőlények. S lassabban is fejlődik, mert ahogy cseperedik nem az izomzatának és csontozatának, hanem az agyának fejlődésével akadnak problémák. Hihetetlenül komplex szerv, nem fog csak úgy tapsra kifejlődni rendesen. Másrészt az agy fejlődésének komoly követelményei is vannak. Az állatok az izomzatukat használják szinte mindenhez. Egy kis háttér tudást némely faj elsajátít, mellette megtanul az izomzatával élni - elég konyhaian fogalmazvaxD - és ennyi! Az embernek viszont hihetetlenül sok dolgot kell megtanulnia, elsősorban a nyelvet. Ahogy fejlődtünk, egyre több és több tudást kellett felhalmoznunk az életben maradás érdekében - mivel mi az agyunkat használtuk és nem az izomzatunkat többére -, ezért természetes, hogy idővel mondhatni kitolódott a gyermekkor. Ahhoz, hogy egy ember megtudjon maradni a két lábán - nem szó szerint - egy kicsivel több dolgot kell elsajátítania, mint egy kutyának mondjuk. Remélem érthető.

Öregkor:

Régebben az ember 30-40 évet élt átlagban. Ahogy észreveszed, 30-as éveid után elkezdesz tunyulni és elromlasz idővel. Rengeteg tényezőt fel lehet sorolni, de a legszembetűnőbb, hogy őseink az évmilliók folyamán nem sokkal nemzőképes koruk után elpusztultak érthető okokból. Hasztalan volt, megölték, kizárták, megsebesítették vagy meghalt magától...stb. Ezért a DNS-ünk-be gyakorlatilag alig van valami kódolva 30 év után, mert biológiai szempontból felesleges lenne. A régebbi dolgokkal megbirkózik a testünk. Bár nem olyan tökéletesen, mert egy lenem járt ösvényen taposunk. De vannak tényezők, amik egy bizonyos idő után jönnek elő. Pl szabadgyökök elszaporodása. Vagy neurológiai problémák. Pl ha megnyitod a csapot egy kis ideig nincs semmi probléma. Amikor úgy látod elég van benne, akkor elzárod a csapot és kész. A csap elzárást az egyed elhalálozásával lehet párhuzamba hozni. Ha viszont nem zárod el, és tovább folyik akkor tele lesz a kád és kiömlik. De csak érted.

Minden állatnál megvan körülbelül szabva egy határ, ez hasonló tényező mint a kinézet. Gyakorlatilag minden egyed az előző egyed reprodukciója. Szóval nem kell meglepődni, hogy az ő teste is kb ugyanaddig fog működni mint az előzőé. Persze ezt bizonyos tényezők tologatják, pl étkezés vagy életkörülmények. Az emberek esetében sincs másként.

Viszont ami fontos! Az emberi agy egy lehetőséget adott nekünk, ami felemelt minket. Képesek voltunk túltenni az ösztöneinken. Az ösztönök ma is vezérelnek minket, de ma már csak érzelemként aposztrofáljuk azokat - sokkal enyhébbek. Ahogy fejlődtünk nem volt szükségszerű kizárni a már nem termékeny és öregedő egyedet. Sőt! Mivel a mi életmódunk a tapasztalat és tudás szerzésre éleződött ki az összes többi fajjal ellentétben, ezért megtanultuk becsülni őket. Tanultunk tőlük. Nem volt szükség kirekesztésre, volt elég forrás ahhoz, hogy ő is éljen. Nem napról napra éltek az emberek. Ma meg már a hajdan fontos kérdések elvesztek a süllyesztőben. Egy öregnek sem olyan lehetetlen túlélni, mint anno.

Fejlődés:

Lehet észrevette, de az emberi fejlődés fraktál. Egy egy exponenciális folyamat. Igaz, voltak tényezők amik évszázadokig akadályozták azt - vallások - de minél többet tudunk meg, annál gyorsabban fejlődik. Minél gyorsabban fejlődik, annál többet tudunk meg... - tovább, tovább és tovább. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy itt tartunk beavatkozás nélkül. De ez csak egyszerű pszichológia.

Ha az embernek egy ismerőse egy olyan dolgot mutat, amit ő csinált és tényleg jó, e az ember nem is sejtette, hogy az ismerős képes erre, akkor elkezd kételkedni abban, hogy azt a mutatott dolgot egy harmadik személy csinálta. Holott, elfejeltei, hogy adott minden az ismerősnek is, ami adott lenne egy harmadik félnek. Szóval nincs értelme a megkérdőjelezésnek, csak könnyebb elfogadni a tényt bizonyos okok miatt. Ezért van az, hogy az emberi fejlődést szívesebben tulajdonítjuk más fajoknak, entitásoknak vagy tudatoknak. Persze nem kizárt, de nem is szükségszerű. Nem tudunk mindent a múltról és az emberi fejlődésről, és ezt is be kell illeszteni a képletbe. Nem szabad bizonyosságokban beszélnünk. Lehet, hogy volt egy ember csoport akik sokkal fejlettebbek voltak a többinél valamennyi körülménynek hála.

Pl a lovasnépek. A lovasnépek terjesztették el az írást világszerte - mint a magyarok, de ezt nem szeretik hallani az emberek - mert okosak voltak. Okosak voltak, mert megtudták szelídíteni a lovakat, feltudták használni őket méghozzá professzionális szinten. Hozzá szoktak az ehhez járó mobilis életmódhoz. De ez az életmód idővel szükségszerűvé tette az írás kifejlődését is, mert meg kellett jelölniük helyeket. Jártak, nem. Veszélyes, nem. Üzeneteket hagytak egymásnak stb. Idővel a jelekből kifejlődött egy teljesen működőképes hangjelölő rendszer. Pl rovásírás. Egy primitív, de ezért sok lehetőséget magában rejlő - karakter összevonásnak olvashatóságig rengeteg lehetősége van -, teljességében kiforratlan de tökéletesen működő írásrendszer! Sok más írás is hasonlít rá. Anno a szükség szülte a találmányokat. Ma is, de akkor még jobban. S azt hiszem tagadhatatlan, hogy egy állandó mozgásban lévő lovasnépnek van leginkább szüksége rá.

De eltértem a tárgytól. Remélem tudtam bizonyítani, hogy miért állatfaj az ember. Miért nyúlik ki egy évtizedre a gyerekkor - fázisok már csak részletkérdésnek számítanak - és miért nem hal meg 30 éves korában. Valamint, hogy juthatott erre a szintre.

# 23

Spirituális tekintetben az állatok jóval az ember felett állnak, hiszen képesek előre megérezni bizonyos dolgokat. Az érzelmi intelligenciájuk pedig gyakorta meghaladja nagyon sok ember érzelmi intelligenciáját.