Most akkor,  hogy is van ez?  Nem Ádám és éva a mi ősanyánk és apánk ?  Szerinted érdemes elolvassni,  és köszönöm ha válaszolsz is .

Ádám és Éva nemzette Ábelt, Káint. Káin megölte Ábelt. És Séthet nemzette utánnuk. Azt, hogy Ábel és Séth között hány gyermeket nemzett, nem tudni. Mivel a Biblia nemzetségtáblázatai legfőképpen Jézus nemzetségével és annak a vonalával foglalkozik. Káin a feleségét (testvérét, vagy tstvérének lányát) vitte magával. A testvérházasság nem volt probléma, mivel Isten tökéletesre teremtette az embert, akkor még nem voltak génhibák. A közeli hozzátartozóval való házasság a génhibák miatt nem ildomos. Akkor még ezek nem voltak.

Ábrahámnak is a felesége a féltestvére volt.

Szia

Szia!

A Biblia kezdetben látszólag egyáltalán nem tesz említést leánygyermekek születéséről, csupán közli, hogy "Kain ismerte az ő feleségét..." (1Móz 4,17). 1Móz 5,4-ben azonban már azt olvassuk, hogy "Ádám... nemzett fiakat és leányokat". Kain tehát az egyik testvérét vette feleségül.

Annak az oka, hogy a Biblia alig tesz említést a lányokról, a korabeli társadalmi szemléletben és értékrendben keresendő, ami gyakorlatilag az egész Biblián végigvonul, és érezteti hatását. Tudniillik a férfiak társadalmi szerepét, jelentőségét és felelősségét többre értékeli. (Ez a jelenség nem is olyan régen még nálunk is ismert volt.)

A probléma másik oldala a vérfertőzés, azaz a vérszerinti testvérek házasságkötése, amelyből köztudottan nagy valószínűséggel fogyatékos utódok születése várható, ezért a mai polgári törvények tiltják is. Itt ismét a Biblia szemléletét kell figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban az anyagi világra is kihat (lásd például: "Átkozott legyen a föld temiattad... Tövist és bogáncskórót teremjen tenéked..." 1Móz 3,17-18). Így azok a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései hátterében meghúzódnak (a sérült DNS, amely a különböző örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc), minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol "minden igen jó" volt, ill.amikor még éppen csak megindult a romlás folyamata a bűnesetet követő időkben. Hogy a Biblia üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az bizonyítja, hogy Mózes idejére - i. e. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert (3Móz 18,6. 9). Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez nem volt mindig így.

Üdv. Péter