Az öngyilkosok a pokolra kerülnek?

Előszőr is nagyon szépen megkérek mindenkit, hogy csak normálisan, komolyan!! Buta és hülyének tartom magam mert vallásosan pontosan tudom, hogy az öngyilkosok a pokolra kerülnek, de mégis érdekel ti mit mondtok.. Ilyet azért is kérdezek mert van egy dolog az életemben ami ha rosszul sül el könnyen meglehet, hogy nem fogok bírni és nem tudok továbbélni így. A történetem leírom, próbáljátok átérezni a helyzetem, mert nagyon nehéz helyzetben vagyok.. Kezdjük azzal, hogy már eleve magát az életet rühellem, mivel semmi jó nem tud történni. Ha boldog vagyok sem tart 1 napnál tovább. Természetesen a boldog pillanatokat akkor kiélvezem, de aztán jön a hosszú rossz időszak amit mindig nehezen bírok, de úgy vagyok vele van értelme azért az 1napnyi boldogságért várni..Fiatal srác vagyok. Külsőmmel nem vagyok megelégedve. Biztos a fejetekben az van ezen lehet változtatni. Megpróbáltam , de tényleg folyamatosan ezen vagyok, de semmi.. Vékony szinte már anorexiás kinézetű magas srác vagyok. Na most képzeljetek el.. Rosszul vagytok mi? A következő dolog amivel évek óta küzdök, hogy ne így legyen mára feladtam.. Igen, homoszexuális vagyok... Sajnálom.. Fiú mellett tudok boldog lenni. A középiskolában most vagyok 11.-ik osztályos, és 9 osztály eleje óta tetszik egyik osztálytársam(fiú). Sokszor éreztem többet mint barátságot.. De ezek 2.5 év során mindig csak fellángolások voltak amik elmúltak.. Körülbelül 2 hónapja viszont felerősödött bennem minden vágy.. Erősödtek az érzelmek , mára kialakult szerelemmé. Hozzáteszem jóban voltam , vagyok, leszek(?) vele. 2 hónapja rájöttem nekem ő a mindenem. Folyamatosan csak szenvedtem miatta. Hiányzott, örültem ha beszéltem vele iskolában vagy sulin kívül.. 2 hónapja elkezdtem érte küzdeni. Úgy vágtam bele, hogy tudtam jól és rosszul is elsülhet a dolog.. Mit értek küzdés szó alatt? Mivel semmit nem tud erről az egészről és úgy tűnik hetero valamiért úgy érzem megéri küzdeni.. Az égi jeleknek élek. Figyelem őket, és ezek a jelek azt mondják ne adjam fel , küzdjek érte.. Egyre többet keresem a társaságát , sokat beszélek vele és már egyre többet keresi ő is a társaságom .. Sokat javult a viszonyunk.. Közben belehalok az egészbe mert nagyon szenvedek..Szerelmes vagyok és nehezen bírom..esténként majd belehalok belülről az az érzés ááá.. Tudom, hogy csak úgy tudom meg az egészre a választ ha elmondom neki mit érzek iránta.. És itt az egésznek a lényege.. Ha rosszul sül el a dolog , tegyük fel megszakad a kapcsolatunk akkor én azt nem bírnám.Nagyon érzékeny lelkű vagyok.. félek butaságot csinálnék.. Isten könyörülete hatalmas. Tudom csak ő veheti el az életet, de ilyen esetekben sem megértő? Nincs miért élni. Nekem ő kell. Tisztában vagyok vele mekkora fájdalmat okoznék ezzel a szeretteimnek, de próbáljatok segíteni.. mit csináljak?? ne haragudjatok hogy ennyit írtam ..várom az értelmes válaszokat..