Istentől mit lehet, mit érdemes kérni?

Isten minden imát meghallgat, de valóban, nem teljesít minden kérést.

- Azt gondolom, sok keresztyén él anyagi biztonságban, sőt kifejezetten anyagi jó létben, elég ha a gyülekezet parkolójában szét nézel Istentisztelet alatt.

- Sokat és magas minőségben szeretkezik? Tudod a szexualitás elég intim témának számít keresztyén körökben, az tényleg igazán két ember legbensőségesebb magán ügye. Azt gondolom, a legtöbb keresztyén házasságban ez teljesen rendben van.

- itt a Földön jól érzi magát. Ez nagyon sok keresztyénre igaz.

- megbecsülik azok is, akik nem a templomból ismerik. Komoly hívő embereket a hitetlen munkatársak főnökök, még ha "csodabogárnak" tartják is, mint munkaerőt elismerik. Biztos, hogy vannak negatív példák, de a hívők többsége szereti tisztességesen elvégezni a munkáját, nem kell, hogy a főnök állandóan rajta tartsa a szemét. (tisztességesen dolgozó ember ateista is lehet)

A Jézusba vetett hit reményt ad.

Ez ugyan csak egy film,de éedemes megnézned:

[link]

Ján 16:24 Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.

Ján 15:16 Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.

Márk 11:24 Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.

Márk 11:25 És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket.

Márk 11:26 Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

"Legyen meg a Te akaratod." :)

Ennyit érdemes, ami körülbelül annyit takar, hogy mindenki lelje meg önmagában az Istent, és ezáltal váljon tudatban teljesen szabaddá és boldoggá...amíg személyes kívánságot kérünk, addig sajnos az ördögöt szolgáljuk, hiszen önös érdeket helyezünk előtérbe...:P

Természetesen minden egyén életében vannak lépcsőfokok, de egy idő után mindenki eléri, hogy azt kérje, amit a macskakörömbe rakott idézet mutat.

ui.: Ha valaki megtért, megszabadult, eggyé lett Krisztussal, annak onnantól kezdve "terülj, terülj asztalkám" lesz, de az egyén NEM ezért akar megtérni, hogy hasznot húzzon belőle, vagy éppen elkerülje a büntit, hanem azért lesz Jó, mert tudja, hogy az a Jó, érdek nélkül.

üdv

27/F

LastOne.Left

„Bármit kérünk is Isten akarata szerint, ő meghallgat minket” — jelenti ki a Biblia (1János 5:14). Ennek fényében bármiért imádkozhatunk, ami összhangban van Isten akaratával. Az vajon egyezik az akaratával, hogy személyes ügyeket foglaljunk imába? Feltétlenül! Úgy imádkozhatunk Jehovához, mintha csak egy jó barátunkkal beszélnénk. Nyíltan szólhatunk, és ’kiönthetjük szívünket’ Istennek (Zsoltárok 62:8). Jól tesszük, ha kérjük a szent szellemet, mivel az segít nekünk abban, hogy helyesen cselekedjünk (Lukács 11:13). Ezenkívül kérhetünk vezetést, hogy bölcs döntéseket tudjunk hozni, és erőt, hogy képesek legyünk megbirkózni a nehézségekkel (Jakab 1:5). Ha vétkezünk, bocsánatot kell kérnünk Krisztus áldozata alapján (Efézus 1:3, 7). De természetesen nemcsak a saját ügyeinkről kell beszélnünk imáinkban, hanem másokról is, például a családtagjainkról és a hívőtársainkról (Cselekedetek 12:5; Kolosszé 4:12).

A Jehova Istent érintő kérdéseket első helyre kell tennünk imáinkban. Jó okunk van rá, hogy szívből dicsérjük, és köszönetet mondjunk neki minden jóságáért (1Krónikák 29:10–13). Jézus a mintaimában, mely a Máté 6:9–13-ban van feljegyezve, azt tanította, hogy imádkozzunk Isten nevének a megszenteléséért, vagyis azért, hogy szentnek tekintsék a nevét. Ezután azt említette, hogy jöjjön el Isten Királysága, és legyen meg az akarata a földön, ahogyan az égben megvan. Jézus csak azután fordított figyelmet a személyes kérésekre, miután ezekkel a Jehovát érintő, lényeges gondolatokkal foglalkozott. Ha mi is első helyet biztosítunk Istennek az imáinkban, azzal azt fejezzük ki, hogy nem csupán a saját boldogulásunkkal vagyunk elfoglalva.