A Biblia alapján mikor van ideje az Úrvacsora vételének (és a lábmosásnak)?

Szerintem így lehetett a bibliai kronológia sorrendjében:

A csütörtöki lenyugvó nap niszán 14-ének a kezdetét jelzi - ez Jézus földi, emberi életének utolsó napja. Ezen az estén Jézus és az apostolai együtt vannak egy jeruzsálemi házban, ahol már minden elő van készítve, hogy megünnepelhessék a pászkát. Miközben együtt élvezik a pászkát (magát a vacsorát is, hiszen ettek), Jézus nagyszerű leckét ad a tizenkettőnek az alázatosságból: megmossa a lábukat. Elküldi Iskariót Júdást, aki beleegyezett, hogy 30 ezüstpénzért - vagyis a Mózesi Törvény szerint mindössze egy rabszolga áráért - elárulja Urát. Jézus ezután bevezeti halálának az emlékünnepét (2Mózes 21:32; Máté 26:14, 15, 26–29; János 13:2–30).

Új parancsolatot ad nekik és több jelentőségteljes intelem hangzik el tőle. Meg is dicséri őket, hogy kitartanak mellette. Jézus szeretetteljesen felkészíti őket közelgő eltávozására.

Már jóval elmúlhatott éjfél, amikor Jézus és a tizenegy hűséges apostola a Gecsemáné-kertbe érnek. Jézus gyakran járt itt az apostolaival (János 18:1, 2). Jézusnak néhány órán belül, még aznap meg kell halnia, méghozzá hitvány bűnöző módjára. Annyira gyötrődik ettől a várható eseménytől, és attól, hogy milyen szégyent hozhat ez az Atyjára, hogy miközben imádkozik, verejtéke olyan lesz, mint a földre hulló vércseppek (Lukács 22:41–44).

Miután hajnaltájban Jézust letartóztatják, hamis tanúk vádolják, elfogult bírák bűnösnek nyilvánítják, Poncius Pilátus elítéli, a papok és a csőcselék megvetik, a katonák kicsúfolják és kínozzák (Márk 14:53–65; 15:1, 15; János 19:1–3). Péntek délben Jézust kínoszlopra szegezik, és gyötrő fájdalmakat él át, miközben testének súlya a szegeknél tovább szakítja a kezén és a lábán okozott sebet (János 19:17, 18). Délután három óra tájban Jézus felkiált: "Elvégeztetett!" Igen, mindent befejezett, amiért a földre jött. Istenre bízva szellemét, lehajtja a fejét, és meghal (János 19:28, 30; Máté 27:45, 46; Lukács 23:46).

Bocsi kedves kérdező, de szerintem baj van a magyarázatoddal. Sehogy sem stimmel. A magam részéről mindent elkövetek, hogy kiderüljön a pontos igazság, remélem te is ezt teszed, bármennyire is meg vagy győződve az igazadról.

"Olyat sehol sem olvasunk, hogy Jézus kovásztalan kenyeret tört volna meg ekkor."

A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, Jézus a saját bűntelen és tökéletes testének a jelképeként nem kovásztalan kenyeret használt volna? Aligha hihető.

A zsidóknak azt parancsolták, hogy a pászkán "semmi kovászosat" ne egyenek. A pászka ünnepét, melyen Izrael fiainak az Egyiptomból való kivonulásáról emlékeztek meg, i. e. 1513-ban vezették be. A megtartására vonatkozóan Jehova ezt az utasítást adta: "Semmi kovászosat ne egyetek. Minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek" (2Mózes 12:11, 20).

Később a kovászt gyakran a bűn és a romlottság jelképének tekintették. Például a keresztény gyülekezetben egy erkölcstelen személyre utalva ezt kérdezte Pál apostol: "Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti?" Majd így folytatta: "Takarítsátok el a régi kovászt, hogy új tészta legyetek, mint ahogy mentesek is vagytok a kovásztól. Mert hiszen Krisztus, a pászkaáldozatunk feláldoztatott. Következésképpen, ne régi kovásszal tartsuk meg az ünnepet, ne is a rosszaság és a gonoszság kovászával, hanem az őszinteség és az igazság kovásztalan kenyereivel" (1Korintusz 5:6–8).

Következésképpen csak kovásztalan kenyér jelképezhette Jézus bűntelen emberi testét (Héberek 7:26).

Nem is beszélve arról, hogy a kovásztalan kenyerek ELSŐ NAPJÁN kérdezték Jézustól a tanítványai, hogy hol "egyék meg a pászkát". Gondolod, hogy a kovásztalan kenyerek ünnepén kovászos kenyeret ettek és Jézus kovászos kenyérrel szemléltette a bűntelen és tökéletes emberi testét???

"A kovásztalan kenyerek első napján a tanítványok odamentek Jézushoz, és ezt kérdezték: 'Hol akarod, hogy előkészületeket tegyünk arra, hogy megedd a pászkát?'" (Máté 26:17)

Ezután, aznap este jöttek össze és "ettek". Itt nem írja a Biblia, hogy mit, de logikus, hogy a pászkavacsorát, mert a tanítványoktól és Jézustól utalások vannak rá.

Abban az időben kéznél is voltak a zsidó pászkavacsora kellékei, köztük a kovásztalan kenyér, amit Mózes úgy hívott: "kovásztalan lepények, a nyomorúság kenyere" (5Mózes 16:3; 2Mózes 12:8). Ez a kenyér búzalisztből készült kovász, só vagy fűszer hozzáadása nélkül. Mivel kovásztalan volt (héberül: matstsah΄, lapos és törékeny volt - ezért írják, hogy "törte" -, ehető méretű darabokra kellett azt megtörni (Márk 6:41; 8:6; Cselekedetek 27:35).

Ennek az ünnepnek az idején nem lehetett egy izraelita otthonában sem kovászos kenyér. Az ünnep résztvevői közül mindenki halállal lakolt, aki kovászos kenyeret evett, még az idegen lakosok is (2Mózes 12:19).

Lukács is egyértelműen beszél 22:7, 8-ban: "Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amelyen fel kell áldozni a pászka áldozatot..."

És tudjuk a Héber szövegekből, hogy még ezen az éjszakán el kellett fogyasztani, ami maradt, el kellett égetni.

"Azonkívül a páskát valóban ezen a napon kellett előkészíteni, hiszen a következő már maga az ünnep első napja volt, amikor már nem lehetett semmit munkálkodni."

Akkor még egyszer idézem:

"A kovásztalan kenyerek első napján a tanítványok odamentek Jézushoz, és ezt kérdezték: 'Hol akarod, hogy előkészületeket tegyünk arra, hogy megedd a pászkát?'" (Máté 26:17)

Tehát a pászka ünnepét és kovásztalan kenyér ünnepét gyakran nevezték együtt "kovásztalan kenyerek" ünnepének, mert ez rögtön a pászka után következett. Vagyis itt Máté a pászka ünnepéről beszélt, ami egyúttal a kovásztalan kenyerek ünnepének az első napja.

"Vajon a többi idézetet az evangéliumokból elolvastad? Azok miért beszélnek a páska előtti napról Jézus halálának napján?"

Elolvastam és még nem tudom a választ, de biztosan ésszerű oka van.

"És hogyan vehetett volna bármit az ünnepre Júdás, ha ez már az ünnep első, nagy napja volt, amikor semmit nem lehet adni-venni?"

Kérdés, hogy az "ünnepek" melyik részére gondoltak?

------

"Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában" (Máté 12:38–40).

A zsidó nap napnyugtakor kezdődött. Krisztus péntek délután halt meg, i. sz. 33. niszán hó 14-én. Még aznap, naplemente előtt helyezték testét a sírba. Niszán hó 15-e aznap este kezdődött, és szombatnak, a hét hetedik és utolsó napjának napnyugtájáig tartott. Ekkor kezdődött niszán hó 16-a, és a ma vasárnapnak nevezett nap naplementéjéig tartott. Következésképpen Jézus niszán hó 14-ének legalább egy részén már halott volt és a sírban volt, niszán hó 15-én teljes napon át ott volt, és niszán hó 16-ának az éjszakai óráit töltötte ott. Amikor bizonyos nők vasárnap reggel a sírhoz érkeztek, már feltámadt (Máté 27:57–61; 28:1–7).

Jézus a három nap bizonyos részein a sírban volt. Ellenségei így megkapták ’Jónás jelét’.

"Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, a ki velem együtt márt a tálba." Mk14,20

" Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;

És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük."

"Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?"

Bár maga a fordítás rossz, mivel itt a páska bárány szerepel, de a lényegen nem változtat. Egyértelmű, hogy a páska bárányt kellett elkészíteni, de valóban tálba mártás van. Semmiféle előünnepről nem olvashatunk, egyértelműen a páska bárányról van szó.

" Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképen én szerettelek titeket.

Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért."

Érdekes, hogy pont a János féle evangélim számol be erről, pont az úrvacsoráról, ugyan azt mondva, mint én. Nem szertartásról van szó, hanem add magadat másokért.

Miről szó itt Pál?

"Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.

Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.

Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból,

Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan.

Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el.

De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.

Azért atyámfiai, mikor egybegyűltök az evésre, egymást megvárjátok.

Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyűljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem."

Ha méltatlanúl eszek, akkor megbetegszek és erőtelen leszek? Ennek semmi értelme...

"A "három nap, három éjjel" az nem kábé ennyi nap, hanem három teljes nap, ahogyan Jónásnál is olvassuk. "

Aztán mit olvasunk Jónásnál:

"Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel."

Ebből neked hol jön le, hogy a 3 nap 3 éjjel az nem is három nap, három éjjel????

Én megmegmondom, hogy hogyan történhetett:

Ha nem haragszol a könnyebb érthetőség kedvéért én nem dátumokat, hanem ma használatos napneveket írnék:

A fiksz dolog a vasárnapi feltámadás:

Szerda este vacsora, éjjel "rögtönítélő kálvária". Csütörtök keresztrefeszítés, majd délután halál. Este páska bárány megevése. Innen estétől szabbat (Niszán 14), mivel az ünnepek első napja nyugalomnapja volt. Így volt a péntek szabbat, illetve az azt követő szombat evidens módon szintén, ezért tudtak csak vasárnak reggel kimenni a sírhoz. Így kijön a 3 nap 3 éjjel, kijön a szabbat és minden.

Ha délután halt meg és reggel támadt fel, akkor felesleges kapálózni egy teljes napra, mert vagy egy negyeddel több jön ki, vagy háromnegyeddel kevesebb.

Ha szerdán halt meg, akkor ott a szerda éjjel, csütörtök éjjel, péntek éjjel, szombat éjjel, ami négy éjszaka, és a három teljes nap, plusz egy befejezett negyed.

Harmadnapon támadt fel, ami arra enged következtetni, hogy nem betöltött három nap, hanem harmad. Amikor Lázárhoz ment, akkor is szaga volt, mert már negyed napja halott volt, azaz a negyedik napja. Csütörtökre stimmel jobban, mint a szerdára. De abban bingó, hogy semmi esetre sem péntek. Miért is ez lenne az igaz a történelmi egyház hazugságai között...

Kedves kérdező!

Ezt írod:

"- Niszán 15. estéje (naplemente után) - páska vacsora, a Kovásztalan kenyerek ünnepének első napja (2Móz.12:8-11)"

Tehát itt már Jézus nem élt szerinted. Igen, itt már semmiképpen nem élt, ebben megállapodhatunk. De nem lehetett ez a kovásztalan kenyerek első napja, hiszen ez Jézus elítélésének és kivégzésének a napja volt (vagyis a nappali időszak - mai értelemben, ami péntek) és erről Máté félreérthetetlenül azt mondja, hogy: "A kovásztalan kenyerek első napján a tanítványok odamentek Jézushoz, és ezt kérdezték: 'Hol akarod, hogy előkészületeket tegyünk arra, hogy megedd a pászkát?'" (Máté 26:17)

Tehát az, amit te mondasz, vagyis a következő UTÁNI nap nem lehetett a kovásztalan kenyerek első napja - itt valami félreértés van valahol.

Viszont péntek délután kellett lennie Jézus halálának a napja, hiszen a közelgő (sötétedés utáni) szombat miatt, gyorsan el kellett Jézust temetni!

Nem mondja azt sehol a Biblia (Jónásnál sem), hogy "teljes" 24 órás napnak kellett lennie. Ahogy a 24-es válaszom végén elmagyaráztam, úgy megvan a három nap (itt értelemszerűen nem a tartam a lényeg, hanem a dátum).