Miért mindig Jehova tanúi vannak előszedve a térítés miatt?

Jehova Tanújaként sokan kérdezték már tőlem hogy miért járunk házról házra prédikálni.Ennek egyszerű oka van:maga Jézus adott rá parancsot a Máté 10:11-13-ban.Ennek a parancsnak a tanitványai is szivesen eleget tettek hiszen Pál apostol azt mondta a saját szolgálatáról hogy:"eközben nem tartottam vissza magam attól, hogy elmondjak nektek mindent abból, ami hasznos, és attól sem, hogy nyilvánosan és házról házra tanítsalak benneteket, hanem alaposan tanúskodtam zsidóknak is, görögöknek is az Isten iránti megbánásról és a Jézusban, a mi Urunkban való hitről.")Cselekedetek 20:20,21)A látogatásunk inditéka a szeretet:az Isten iránt, és a felebarátaink iránt.Nem az hogy rá kényszeritsük az emberekre a mi hitnézetünket.Mivel minden ember szabad akarattal lett megteremtve az ő joguk eldönteni hogy mit választanak.

Azon nem vagyunk meglepődve, hogy az emberek mindenféle hazug rágalommal illetnek minket, hiszen erre Jézus előre figyelmeztetett minket.János 15:18,19 1Péter 4:3,4

"Azon nem vagyunk meglepődve, hogy az emberek mindenféle hazug rágalommal illetnek minket, hiszen erre Jézus előre figyelmeztetett minket.János 15:18,19 1Péter 4:3,4"

Azért erről ti is tehettek ám!

"Makacs" egy nép vagyunk, ez igaz. De pl. vádolnál-e egy tűzoltót negatív értelembe vett erőszakossággal, ha mély álmodból ver fel az égő házadban és ezzel megmenti az életed???"

Te vádolnál-e erőszakossággal egy éjszakai műszakban dolgozó munkást,akit délelőtt 10-kor felcsöngetsz mély álmából,és ő verbálisan emlegeti rokonaidat,és Thaiföldre kíván neked egy luxusutazást?

Tényleg? Mi is tehetünk? Nem semmi megállapítás. Mely esetben NEM TEHETNÉNK róla? Mikortól nem lehetne belekötni az igazság ellenségeinek azok munkájába, akik teszik, vagy első helyre teszik Isten akaratát az életükben? Mikortól?!

Megmondom: az igazság ellenségei akkor is támadnának, ha tökéletesek lennénk mindenestől. Magát az Igazság Istenét, a tökéletesség forrását is támadják egyfolytában. Csoda, hogy szapulják azokat is, akik őszintén szeretnék a lehető legjobb képességükkel szolgálni őt???

Ki ilyen, ki olyan képességgel, de legalább tenni akarják.

"Te vádolnál-e erőszakossággal egy éjszakai műszakban dolgozó munkást,akit délelőtt 10-kor felcsöngetsz mély álmából,és ő verbálisan emlegeti rokonaidat,és Thaiföldre kíván neked egy luxusutazást?"

Én is gyakran éjszakázom - pl. ma is. A hangsúly az életed megmentésén van, azon van, hogy tán aki téged képes felkeresni az otthonodban egy sokaknak igen zavaró és kellemetlen üzenettel (akár a neked legalkalmatlanabb időben is), vállalva ezzel a durva elutasítás lehetőségét, az nem légből kapott marhaságot akar mondani, hanem komolyan hisz benne és alaposan felkészült annak bizonyítására.

Mellesleg nagyon sokféle hatóság, szervezet, magánember látogat a vállalt munkájából kifolyólag magánotthonokba. Minden napszakban lehet olyan, amikor valakinek éppen nem alkalmas, ezt el kell fogadni.

De miért nem lehet megérteni, hogy ezzel a házhoz járkálással pont azt éritek el, hogy a jó büdös francba kíván titeket az emberek jelentős része? A tukmálás mire jó? Alapjában véve én egy türelmes ember vagyok, megtanultam türtőztetni magam, de mikor a saját otthonomban pihenni próbálnék, vagy csinálnám a kis dolgomat, de jönnek a térítők és csak mondják a magukét, mikor a bemutatkozás után már elmondom nekik, hogy köszcsi, de nem, hát akkor erősen felmegy bennem a pumpa, onnantól meg hiába lóbál előttem bárki idézeteket szent XY-tól, miszerint nekik akkor is ezt kell tenniük. A nem az nemet jelent. Alapvető logika kell csak ahhoz, hogy leszűrjük, ha az emberek számára ellenszenves módon közelítünk, akkor valószínűleg nem fogja érdekelni őket a mondandónk.

Másrészt ami nekem feltűnt (javítsatok ki, ha tévednék), az az, hogy teljesen más kisugárzása van a jehovás térítőknek, mint a krisnásoknak. A jehovásokat nehéz leállítani, a legutolsó csapat, akikkel összefutottam meg egyenesen lelombozó volt. Hogy a világ gonosz, és ha nem térünk meg, akkor nekünk is nagyon rossz lesz és áááááh. Lehet csak én találkoztam kivételes krisnásokkal, de nekem valahogy úgy jött le a beszédük, hogy nem azt taglalták, mekkora szar vagyok, ha nem csatlakozom, hanem hogy mennyire jó, ha igen, rajtuk tényleg látszott, hogy őszintén jól vannak. Ráadásul ha mondtam, hogy nem érek rá, akkor békén is hagytak.

Elnézést, de ezen mindig felhúzom magam. Felőlem idézhetnek akárhonnan, de az én szabadidőmben, a saját házamban hadd ne kelljen már velük bájolognom.

Azért ha őszinték vagyunk, amiket írtok, messze nem általános.

Ha meg valaki kellemetlenül túlbuzgó, akkor elő kell neki is adni, amit a 16-os kedves válaszoló írt.

Egyébként akár "kellemetlen", akár "túlbuzgó", akár "erőszakos" szavakat használunk, igen erősen relatív, hogy az emberek minek nevezik és minősítik ugyanazt a szitut. Ami az egyik embernek már erőszakosnak hat, a másik megítélése szerint lehet, hogy nem is kellemetlen. Tény, hogy az emberek igen széles skálán jellemezik ugyanazt a viselkedést.

Most őszintén, így van vagy nem?! Hogy mitől függ a megítélésnek ez a széles választéka ugyanarról a dologról? Sok szubjektív indulattól és érzéstől. Ez pedig nem igen nevezhető objektív valóságnak.

Elismerem, hogy akadnak olyan Tanúk, akik alkalmatlan időben (amiről nem tehetnek), rosszul megközelítve (erről tehetnek), túl buzgó módon (erről is tehetnek) adják elő a mondandójukat. De ettől az emberi tökéletlenségüktől (ami meg mindenkinek van bőven) még nagyon is lehet fontos az üzenetük!