Tudnátok segíteni néhány kérdésben? Vallással és a gazdasággal kapcsolatban?

Attól függ, mit nevezünk gazdaságnak. Ha a vevőkizsákmányoló piacgazdaság nyomatását, akkor igen, gazdaság visszafogó szerepe (is) van hiszen a vallásos embereket általában nem érdekli annyira a sok felesleges kütyü, és úgy általában az anyagiak túllihegése.

De ha a gazdaságot az ország ésszerű eltartásának vesszük, a vallás szerepe óriási lehetne abban hogy az embereket termelő munkára buzdítsa, vagy a mai harácsoló modell ellenében az értékes, minőségi munka végzésére buzdítsa a szakembereket. Csak sajnos a mai világban nincs szükség sem termelésre sem minőségre :-(

1. Én épp az ellenkezőjére tudok példát. A német politikai közgazdász Max Weber írja az 1905-ös "A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme" címú munkájában, hogy a kálvinista (református) munkaetika nagy mértékben hozzájárult a kapitalizmus kiépülésében. Történt ez azért, mert kimondták azt, hogy az egyre gazdagodó polgárság vagyona nem helytelen, nem ellenkezik Istennel, sőt földi munkájukban az embereknek a lehető legnagyobb odaadással kell adózniuk --> tőkefelhalmozás --> befektetések --> stb.

Továbbá a luxuscikkekre való költést (a katolikus egyház akkori gyakorlata miatt) ellenezték, tehát ahelyett, hogy aranyra, vagy barokk bútorokra költöttek volna, befektették a pénzüket, ami növelte a terület gazdasági függetlenségét, meg a rendszer kiépülését.

2. Az ún. keresztény szocializmus elég innovatívnak bizonyult abba, hogy képes volt fuzionálni egy gazdasági rendszert egy, az azt ellenző vallási ideológiával. Az alapja az eredeti jézusi tanítás, miszerint egy gazdag férfinak azt mondta, "Valami hiányzik még belőled - mondta neki. - Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és kövess engem!" (Márk 10,21). Persze mindkét oldalról támadás érte, de a mai napig vannak képviselői pl.: a brit Munkáspárton belül van egy keresztényszocialista szárny.

A gazdaságba nem igazán folyik bele. Esetleg azt vehetjük visszafogó szerepnek, hogy (felekezettől függően) szombaton vagy vasárnap nem szabad dolgozni, de a vaskalaposabbakat leszámítva ezt úgysem tartja senki.

Az innovatív szerephez megint nem sok köze van. Az innováció valami előremutató változtatást. A vallások pedig nem igazán szeretik a reformokat, így azok legtöbbször egyházszakadást okoz. Ahogy a tudományos haladást sem, bármennyire is tagadják.

whoa, gyakorivalasz2, ez a válasz most elég beszűküldre sikerült. Elég sok tudós ember került ki a klérusból, hogy ezt így ki lehessen jelenteni, és elég nagy szerepe volt Nyugat-Római Birodalom bukása után és főleg Nagy Károly idején az európai kultúra megőrzésében.

A gazdaság és a vallás kapcsolatáról pedig neked is ajánlom Max Weber fent említett könyvét.

Persze, van igazság abban amit mondasz bőven, mert számtalan példát tudnánk arra is mondani, csak ennyira kisarkítottad, hogy nem éreztem helyénvalónak. Kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag új évet!

"Elég sok tudós ember került ki a klérusból, hogy ezt így ki lehessen jelenteni"

Az, hogy valaki hívő vagy vallásos, nem épp ugyan az.