Bűnös marad, aki nem papnak gyón, hanem közvetlenül Istennek?

Kedves Kérdező!

Javaslom hogy nagyon alaposan tanulmányozd a Bibliát, kérd Isten segítségét hogy meg tudd érteni, és annak a Szent Könyvnek vesd alá az Egyházad tanításait.

Most csak egy Igehelyet emelnék ki:

"Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus," (1Tim 2,5)

Azt hiszem ezzel elég világossá tettem hogy kihez kell fordulni, ha a bűneidet el szeretnéd rendezni. Feltehetnénk a kérdést, hogy miért? Például ezért:

"Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van." (1Sám 16,7)

A Biblia szerint kizárólag Jézus Krisztusnak van joga az, akihez fordulnod kell, ha el szeretnéd a bűneidet rendezni. Ugyanis Ő ártatlanul meghalt értünk, soha életében nem követett el egy bűnt sem, ráadásul, ahogyan a sámueli Ige kimondja: Isten belelát az emberek szívébe. Erre pedig egy ember nem képes, nem tudja pontosan megmondani hogy az éppen gyónó ember vajon tényleg megbánta-e a bűneit vagy sem?

Tanulmányozd tehát a Bibliát, és ismerd meg Jézus Krisztust:

"Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű." (Mát 11,28-30)

Igen, este átgondolni, mit tettem, mi volt helyes, mi volt hibás, imába kérni ennek felismerését, helyrehozását, ha rossz volt, ezek nagyon fontosak a lelki-úton, és nagy megtisztító erejük van.

Azért érdemes utánagondolni, miért is van ez az egyébként rettenetesen nehéz papnak „gyónás”? Miben segít, közvetít Isten szolgálója ilyenkor? Miért volt szüksége Teréz Anyának gyóntatópapra – akivel rendszeres, elmélyült levelezésben volt?

Könnyű félrehallani az isteni csendből azt, amit én akarok?

Nehéz a segítő reakcióját hallgatni, amikor nem azt mondja, amit hallani szeretnék?

(most pl. az én elmélkedésemet:)

Márk 1,5 ben olvashatjuk:

Történt, hogy Keresztelő János a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá egész Júdea vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Miközben megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban

- ez arra a gyakorlatra utalt, hogy egymásnak, a közösségnek HANGOSAN vallották meg bűneiket. Kivonultak: vagyis akik ezt a bűnbánatot gyakorolni akarták (minden lakója= a közösség tagjai) elmondták –a közösség előtt bűneiket, megvallották hangosan.. Ez jelentette azt, szembe tudnak nézni vele, meg akarnak tőle szabadulni (és nem elbújva, önigazolgatva próbálgatva) Az, kivonultak a pusztába, azt jelentette, hogy ezért, hogy lelkét megtisztítsa: saját akaratából lépést kellett tennie. Akarnia kellett.

A lelkivezető ezt a feladatot is vállalja, ezért kellene - hangosan- elmondani. Ez, mint annyi más a hit útján járva, megróbáltatásnak látszik, de lelkiüdvömet szolgálja.

Dosztojevszkij bölcs sztareca, mikor valaki bűnéről beszélt, azt mondta: menj és mond el mindekinek! A bölcs lelkivezető segít, és minden egyes alkalommal az egyéni helyzetben, azt keresi, mi ez a segítség, amivel Istenhez közelebb kerül a hozzáforduló. Ezért imádkozik, az kinek ez a hivatása, hogy ezt a felismerést Isteni kegyelem által megkapja.

Nem marad, mint már írták.

Ugyanakkor van olyan, amikor nem elég Istennek "gyónni".

Jak 5,16 - Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.

Ez attól függ, hogy az elkövetett bűn hatása ki(k)re terjedt ki. Lehet olyan, h pl egy egész közösség (gyülekezet) előtt kell bocsánatot kérned. Vagy ha pl. hazudtál valakinek, akkor nem elég Istennek gyónni, hanem bocsánatot kell kérned az illetőtől is. A lényeg, hogy le kell rendezni a lehető legnagyobb mértékben. Nem mindig lehetséges ez sem, de ami rajtunk áll, azt tegyük meg.