Ha valaki megcsalja a házastársát/párját és ő ezért öngyilkos lesz, akkor az lesz a haláláért a felelős, aki megcsalta, tehát Isten szemében gyilkossá válik?
Ha valaki élete utolsó percében bűnbánatot tart, már ha van rá lehetősége, annak is megbocsát Isten, még ha egész életében gonoszságokat követett is el. Emellett pedig a keresztények sem bűntelenek, engem is alázott már meg igazságtalanul keresztény ember és cseppet sem érdekelte, hogy az nekem, hogy esik. De nem hinném, hogy ezért olyan súlyos ítélet alá fog esni majd egyszer.
Engem is bántottak már meg nagyon és csaltak is már meg, de túltettem magam rajta. Viszont nem mindenki ilyen. Ha ugyanezeket a dolgokat egy olyan emberrel tették volna meg, aki ideggyenge, vagy sokkal érzékenyebb, vagy beteg, akkor az lehet, hogy öngyilkos lett volna, vagy tönkremegy az élete. Ez esetben a tettes már gyilkosságért felelne Isten előtt? Az "áldozat" reakciójától, érzékenységétől függne az, hogy mekkora egy elkövetett bűn súlya?
Szia!
Nos ez egy tévképzet, hogy valaki az élete utolsó percében képes lenne a megtérésre, a bűnbánatra mindenféle előzmény nélkül. Minden embernek vannak gyengeségei, hibái amelyektől nehezen szabadul, így a keresztények is követhetnek el hibákat, bűnöket, a különbség a gondolkodásmódban van, abban, hogy képes az ember a megbánásra, az alázatra Isten előtt, hogy tisztában van a gyengeségeivel, és tesz azért, hogy ezeken változtasson, hogy ha valakit igazságtalanul megaláz és Isten rávezeti erre, akkor képes ezért bocsánatot kérni és jóvátenni. Ha valaki nem képes erre az életében, akkor a halálakor sem lesz képes rá!
Pál apostol nagyon sok ártatlan keresztény ember életéért felelős. Mégis hogy meg fognak lepődni ezek az emberek mikor kezet fognak vele a mennyben. És hidd el nekem, hogy örülni fognak neki!
Amit fontos megértened: minden bűn egyformán súlyos Isten előtt, a legkisebb hazugságért, csalásért, bántásért, rossz szóért is halál jár. Ezen az elven minden ember halott. Az Isten kegyelme az, hogy megoldást talált erre a problémára: Jézus Krisztus halála megváltja az ember minden bűnét, a gyilkosságtól kezdve a rossz szóig. Az embernek "csak" el kell fogadnia ezt az ingyen kegyelmet, és Isten képes ezáltal az embert megváltoztatni, jóvá tenni. Ehhez az embernek meg kell tagadnia bűnös természetét - és ez a legnehezebb.
Ez a döntés sorsdöntő. Az ember részéről azon múlik, hogy mit szeret jobban: önmagát vagy az igazságot. Szinte hihetetlen belegondolni is, hogy emberek visszautasítsák a bűn és halál fogságából való szabadítás lehetőségét. Mégis vannak sokan, akik ezt teszik. Olyan én- és kényelemszeretők, hogy inkább megmaradnak a rabszolgaságban, nem törődve azzal, hogy mi lesz a vége. Semmi változást, önmagukkal való szembefordulást, küzdelmet nem vállalnak szabadulásukért.
Aki viszont elfogadja a szabadítás ajánlatát, abban Isten további megvilágosodást és tisztulást tud teremteni. Hatalmasan megerősíti akaratát, annyira, hogy eltökélten a Megváltó követőjévé kíván lenni és mindenáron megnyerni a szabadulást. Így jut az ember "megbékélésre", újbóli összhangra Istennel és törvényével. Értelmével és lelkiismeretével tisztán látja annak igazságát, és most már egész életszemlélete, ízlése az igazság mértékéhez igazodik. Ezzel az átalakulással együtt jár a szabadulás nagy és csodálatos öröme, amely ekkor teljesen áthatja az embert. Ez a megtérés, a gondolkodásmód megváltoztatása.
Üdv. Péter
Sziasztok!
Látom, még mindig foglalkoztatja a kérdezőt ez a téma, ezért a véleményem kifejtem bővebben.
Igaza van abban az egyik kommentelőnek, hogy vannak emberek, akiknek gyenge az idegrendszerük, túlérzékenyek, stb. de olyan, hogy rejtett elmebetegség, olyan nincs, mert az elmebetegség az valamilyen formában kijön az adott emberen, és általában tudja, hogy ő beteg, és szedi rá a megfelelő gyógyszereket.
Ha egy ilyen embert csal meg valaki, az az ember egy szemét alak,méginkább az, mint aki szimplán csak megcsal valakit, hiszen egy párkapcsolatban a felek tudnak egymás problémáiról, egymás betegségeiről, és ha valaki tudja a párjáról, hogy elmebeteg, vagy depressziós, vagy akármilyen pszichés baja van, és ennek ellenére megcsalja a párját, az az ember egy lelkileg érzéketlen valaki, az ilyen eleve gonosz ember.
Lehet olyan is, hogy valakinek gyerekkorában volt súlyos, vagy kevésbé súlyos mentális problémája/betegsége, de gyerekkorban a pszichés zavarok könnyebben gyógyulnak, mivel még nincs kifejlődve a személyiség, és betegségtől/mentális zavartól függően megfelelő pszichoterápiával, vagy gyógyszerekkel tünetmentessé tehető a gyerek, vagy serdülő fiatal, és felnőtt korára gyakorlatilag megszünik a probléma, de a betegséget, vagy mentális problémát bármilyen stressz, trauma kihozhatja, és ha olyan az adott betegség, akkor a gyerekkori pszichés zavarok felnőtt korban egy stressz hatására nagyon súlyos formában jelentkezhetnek.
Érintett vagyok, ezért tudom ezt ennyire jól.
Enyhe depresszió szorongásos állapottal kombinálva gyötört gyerek-, és kamaszkoromban, de megfelelő pszichoterápiával rendberaktak, ami olyan jól sikerült, hogy gyógyszeres kezelésre nem volt szükség, viszont figyelmeztettek, hogy ha felnőtt korban ér valami nagyon súlyos trauma, akkor nagyon súlyos formában jelentkezhetnek a gyerekkori mentális problémáim, és ha ilyesmi történik, nem szabad hetekig, hónapokig várni, hanem azonnal pszichológushoz, vagy pszichiáterhez kell fordulni.
Az öngyilkosság az egy végső stádium, olyan mint a ráknál a végső stádium, amikor már nem lehet az adott emberen segíteni, Pszichés zavaroknál azonban ez a végső stádium akkor lép fel, ha az ember elhanyagolja a betegségét, és nem fordul vele szakemberhez.
Az öngyilkosság nem úgy jön, hogy megcsaltak, és holnap öngyilkos leszek, hanem ez egy hetekig, hónapokig tartó rettenetes állapot, amikor az ember őrlődik, és leírhatatlan kétségbeesést él át, és ez az állapot egyre rosszabbodik, csak nem igazán értem, hogy a végső stádiumot minek kell megvárni, az ilyen ember miért nem megy el már az elején orvoshoz.
Ha valakit valami trauma ér, és eltelik két hét, és csak egyre rosszabb lesz, akkor véleményem szerint fel kell keresni egy pszichológust, és ha a pszichológus úgy ítéli meg a helyzetet, akkor az illetőt továbbküldi dokihoz, kap az ember megfelelő gyógyszereket, és ha jó a pszichiáter, akkor életmódtanácsadást is kap az ember a gyógyszerek mellé, és ha valaki betartja az orvos utasításait az életmódra vonatkozóan, és a gyógyszereket is szedi rendesen, akkor az öngyilkosság elkerülhető, sőt rendbe is jön igaz hónapok alatt, attól függ, hogy az illető előzőleg milyen mentális problémákkal küzdöttt. Lehet, hogy olyan súlyos formában jön ki a gyerekkori mentális probléma, hogy az illetőnek élete végéig gyógyszereket kell szedni, de megfelelő gyógyszerekkel,és megfelelő életmóddal együtt lehet ezzel élni. Nyilván a másik ember, aki így tönkretett valakit, ezért a tettéért felelni fog Isten előtt, de az az ember is felelni fog Isten előtt, aki pszichés zavarokkal szenved ugyan, és igaz, ezek rejtettek, mert a gyerekkori problémái látszólag megszüntek, de mégsem, mert egy felnőttkori trauma kihozta még súlyosabb formában, és az illető nem megy orvoshoz, hanem megvárja, amég elérkezik a végső stádium, amikor már nem lehet segíteni, és öngyilkos lesz.
A pillanatnyi elmezavar az más tészta, azt nem lehet kivédeni, de ez nem az, ez egy hosszú folyamat.
Szóval én azt mondom, hogy akinek gyenge az idegrendszere, és valami trauma éri, és nem jön rendbe két héten belül, csak egyre rosszabb lesz neki, az keressen fel egy szakembert, mert az egészség elhanyagolása Isten előtt bűn.
Üdv: napirai
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!