Szent István hogyan lehet szent ha felnégyelte a magyar Koppányt és külföldi sereggel verte le a magyarokat?

Legyünk őszinték: senki nem állította, hogy úgy általában szent, hanem a katolikus vallás tartja ,és nevezte el szentnek.

Nagy különbség!

Emiatt nincs is értelme vitázni.

Aki nem fogadja el szentnek, tegye azt, aki elfogadja...hát. . . :D

Tegyen ő is amit akar :D

Biblia szerint valóban aki Istennel jár , életében nevezték szentnek, nem halála után. Ez van! :)

Amúgy ha jól tudom Koppány vezér Keresztény volt csak a bizánci kereszténység híve...

Szóval nem értem miről beszélnek itt páran.

Igaza van az utolsónak! Tényleg arról szólt kettejük között a harc , hogy a frissen megalakuló keresztény Magyarország a nyugati vagy a keleti kereszténységhez csatlakozzon.

"Szent István államszervező tevékenysége (997-1038) / Vajk (hős, vezér) /

Brúnó püspök neveli a kereszténységre. Keresztény neve Stefanus. Tetteiért

1083-ban szentté avatják. (Szent jobb kultusz.

Államszervező harcok:

Koppány ellen vívta, aki benyújtotta igényét a trónra. Hatalmi harcuk nem

pogány-keresztény harc volt, hanem Ny-i bizánci kereszténység harca, mert

Koppány bizánci keresztény volt. 997-ben Veszprém mellett győzi le, majd

felnégyeltette (Veszprém, Esztergom, Győr, Gyula). "

"2. István nem négyelte fel Koppányt, hanem kényszeredetten beleegyezett - a legenda szerint."

Én megkérdőjelezném azt is hogy a tisztek vajon megkérdezték-e Istvánt hogy mit tegyenek vagy csak automatikusan felnégyeltették.

Azért István királyt illetően nem szükséges feltételezésekkel élni, elég jól leírták azt a kort a kutatások.

A szentté avatás egy katolikus egyházi eljárás, amelyet az e célra leírott esetekben és módon lehet elnyerni. Ilyen feltételek: a személy halála után; bizonyos csodákat kellett megtennie, amelyet többen bizonyítanak egy választott bizottság előtt; keresztény erkölcs szerinti élet; ...

István szentté avatását László szorgalmazta, mert az akkori politikai légkörben ez hasznos volt az országnak. A szükséges formaságokat és a bizonyítási eljárást a pápával egyeztette. A későbbiekben István szent mivolta és államalapító, állam megszilárdító tevékenysége összekapcsolódott. Ez irányú tevékenységét ma minden józan ember és minden, magára valamit adó kutató elfogadja, még Rákosinak sem sikerült kikezdeni, pedig megpróbálta.

Abban a korban a felnégyelés annyira volt természetes, amennyire ma bűntettért a börtönbüntetés. Nem volt ez az akkori korban eget verő jelentőségű.

A harc közöttük természetesen a hatalomért folyt, lényegtelen, hogy ők maguk milyen vallást követtek, a lényeges, hogy István geopolitikai helyzetünk folytán a nyugati kereszténységre esküdött, Koppány pedig korábbi kapcsolatai révén a bizáncira. Mindketten voltak annyira hadvezérek, hogy tudják: az a fontos, milyen eszközökkel lehet fenntartani a hatalmat. Ebben eltérően gondolkodtak, lehetőség csak egy volt.

Ha ilyet csinált , akkor nem volt szent.

A szentség nem halálunk után jön, hanem életünkben kell, hogy kiteljesedjen.Jézus mondja: szentek legyetek, mert én a ti uratok szent vagyok. Ezzel tehát azt mondta, hogy haljunk meg?

Karlowy:

Még életünkben kellene életszentségre törekedni a Katolikus egyház szerint is, és a szentté avatás eljárása nem áll ezzel szemben. Nem mondja, hogy csak az szent, akiről a hivatalos egyházi eljárás keretein belül azt megállapították. Sőt.

Viszont a szentté avatás eljárásához az egész életművet megvizsgálják. Mivel a szentté avatottról ünnepélyesen kihirdeti a pápa, hogy a mennyországban a megdicsőültek között van, és tiszteletét az egész Egyház számára előírja, ezért az illető életszentségéről sokféle szempont alapján a lehető legnagyobb bizonyosságot kell szerezniük.

Bővebb infó pl. Katolikus lexikonban: [link]

A kérdezőnek felelve:

Érthető a kérdés, mert ellentétesnek tűnhet (számomra is), hogy valaki tudvalevőleg halálos bűnöket követett el, és mégis szent lehetett belőle.

Egyrészt szeretném én is arra felhívni a figyelmet, hogy az akkori (köz)gondolkodás szerint valaki életének elvétele egyéltalán nem volt olyan kirívó büntetés, sőt, teljesen jogszerűnek tekintették bizonyos körülmények között.

Az is eszembe jut, hogy sok olyan szentje van az Egyháznak, akik tudvalevőleg súlyos bűnöket követtek el megtérésük előtt. Bár ott megbánás követte ezeket, amivel nem tudom, István személy szerint hogy volt. Lehet, hogy az akkori gondolkodás egyszerűen szükséges rossznak tekintette ezeket a dolgokat.

Az ő szentté avatási peréről kellene többet megtudnod, ha erre a kérdésre akarsz hiteles és pontos választ kapni, azt hiszem.