Miert eppen a zsidosagot tekintette Isten valasztott nepenek, amikor tobb, talan fejlettebb nep is volt azidotajt? Van erre valamifele logikus (vagy legalabb annak tuno) magyarazat?

"Nem nevetséges, a statisztika nem hazudok. Mondj nekem ortodox vallásos elismert Nobel-díjasokat vagy tudósokat. "

Tudom, hogy nem hazudsz, csak szerintem nem jól látod a dolgokat. Vallásos tudósok, most soroljam, kezdve mondjuk Newtonnal akinek teológiai munkássága saját korában elismertebb volt a tudományosnál? Említsem Georges Lemaitre belga papot aki felfedezte az ősrobbanást és Einsteinnel együtt dolgozott? Einsteinnek ugyanis (na, ő tényleg intelligens volt és nem ateista, hanem deista)nem derogált együtt dolgozni vele. Mai tudósokat akarsz? Gerald Schroder ortodox zsidó, geológus, óceanológus. John Lennox matematikus, hívő protestáns Belfastból, jelenleg Oxfordban tanít. (A férjem most volt az előadásán Londonban,irigykedtem is!)

Vagy ott van a nemzetközi human genome projekt vezetője, az egyik legintelligensebb tudós, genetikus, Francis Collins. Milyen kár hogy evangéliumi keresztény :-)

azt, hogy melyik nobel díjas miben hitt, nem tudom, mert veled ellentétben nincs szükségem arra, hogy MÁSOK intelligenciájának és hitének forrását kutassam. Elég nekem a magaméval foglalkoznom.

"Nagyon is összefügg a kettő. Aki intelligensebb, az jól tudja hogy a világot nem isten teremtette 6 nap alatt + és nem Ádámtól és Évától származunk, ezzel szemben egy átlag IQ-val rendelkező személy, hamarabb elhiszi az ilyen meséket."

Drága szívem,fogalmad sincs a Bibliáról, ugye? Ezek a tudósok és a zsidók ill. keresztények nagy része egyáltalán nem gondolja úgy hogy a tudományos eredményeket a szőnyeg alá lehet seperni.

Hányszor leírtuk itt, hogy a hat nap hat időszak volt, (sőt annál is több: a tíz dimenzióból hat összeállt a kvantumfizika és a kabbala szerint is :-)

Ádám és Éva története is jelképes, ők a teremtés két pólusát jelképezik, illetve mint nő és férfi, magát az emberiséget. Ha mi gondolkodunk, gondolkozz te is, kérlek! A Biblia nem tudományos tankönyv, amit szó szerint kell olvasni, hanem egy bonyolult szimbólumrendszer, aminek sokkal mélyebb jelentése van.

Ha te csak a felszínt kapirgálod a nagy ateista intelligenciáddal, én a három diplomás átlagember nem tehetek semmit. De ezzel nem a hívők intelligenciáját járatod le, esetleg csak a sajátodat.

Te írtad hogy mennyi ortodox hívő tudós van. Erre írtam hogy neveket!

A Bibliai teremtéstörténetet, valamint Ádámot és Évát példának szántam. Mi az hogy én komolyan veszem?Én? Pont azért szántam példának, mert a bigott keresztények szó szerint elhiszik.

Gratulálok a 3 diplomádhoz, de az intelligenciát nem azzal mérik. Maximum a szorgalmat, amit lássunk be van neked. Lehetsz 10 diplomával is egy sült-paraszt. Különben sem vall intelligens emberre, a 3 diplomával kérkedés. Olyan ez mintha és a 130-as IQ-mmal indokolnám az igazamat.

Ron Aharoni – mathematician

Noga Alon – mathematician, computer scientist, winner of the Gödel Prize (2005)

Shimshon Amitsur- mathematician ring theory abstract algebra

Robert Aumann – mathematical game theory; Nobel Prize in Economics (2005)

Amir Ban and Shay Bushinsky – programmers of Junior (chess)

Moshe Bar – creator and main developer of openMosix

Yehoshua Bar-Hillel – machine translation

Joseph Bernstein – mathematician

Eli Biham – differential cryptanalysis

Aryeh Dvoretzky, mathematician

Uriel Feige – computer scientist, winner of the Gödel Prize(2001)

Abraham Fraenkel – ZF set theory

Hillel Furstenberg – mathematician; Wolf Prize in Mathematics (2006/7)

Shafi Goldwasser – computer scientist, winner of the Gödel Prize (1993 and 2001)

David Harel – computer science; Israel Prize (2004)

Abraham Lempel and Jacob Ziv – LZW compression; IEEE Richard W. Hamming Medal (2007 and 1995)

Joram Lindenstrauss – mathematician Johnson–Lindenstrauss lemma

Elon Lindenstrauss – mathematician the 2010 Fields Medal awarded

Michel Loève – probabilist

Joel Moses – MIT provost and writer of Macsyma

Yoram Moses – computer scientist, winner of the(1997)

Judea Pearl – artificial intelligence, philosophy of action

Ilya Piatetski-Shapiro – representation theory; Wolf Prize in Mathematics (1990)

Amir Pnueli – temporal logic; Turing Award (1996)

Shmuel Safra – computer scientist, winner of the (2001)

Nir Shavit- computer scientist, winner of the (2001)

Michael O. Rabin – nondeterminism, primality testing; Turing Award (1976)

Adi Shamir – RSA encryption, differential cryptanalysis; Turing Award (2002)

Saharon Shelah – logic; Wolf Prize in Mathematics (2001)

Ehud Shapiro – Concurrent Prolog, DNA computing pioneer

Moshe Y. Vardi – computer scientist, winner of the(2000)

Avi Wigderson – randomized algorithms; Nevanlinna Prize (1994)

Doron Zeilberger – combinatorics

[edit] Physics and chemistry

Josef Imry

Yakir Aharonov – Aharonov-Bohm effect; Wolf Prize in Physics (1998)

Jacob Bekenstein – black hole thermodynamics

David Deutsch – quantum computing pioneer; Paul Dirac Prize (1998)

Joshua Jortner and Rafi Levine – molecular energy; Wolf Prize in Chemistry (1988)

Josef Imry, physicist

Aaron Katzir, physical chemistry,

Ephraim Katzir – immobilized enzymes; Japan Prize (1985) The fourth President of Israel List of Presidents of Israel

Zvi Lipkin, physicist

Mordehai Milgrom – Modified Newtonian Dynamics (MOND)

Yuval Ne'eman – the "Eightfold way"

Asher Peres – quantum theory

Giulio Racah – spectroscopy

Nathan Rosen – EPR paradox

Nathan Seiberg – string theory

Dan Shechtman – quasicrystals; Wolf Prize in Physics (1999)

Igal Talmi, particle physics

Reshef Tenne – discovered inorganic fullerenes and inorganic nanotubes

Chaim Weizmann – acetone production

[edit] Biology and medicine

Aaron Ciechanover

Aaron Ciechanover and Avram Hershko – ubiquitin system; Lasker Award (2000), Nobel Prize in Chemistry (2004)

Moshe Feldenkrais – invented Feldenkrais method used in movement therapy

Lior Gepstein – American College of Cardiology's Zipes Award for his development of heart cells and pacemakers from stem cells.[2]

Eyal Gur – selected by Newsweek as one of the world's top microsurgeons [2]

Hossam Haick – inventor of an electric nose for diagnosis of cancer [2]

Israel Hanukoglu – structures of cytoskeletal keratins, NADP binding proteins, steroidogenic enzymes, Epithelial Sodium Channels (ENaC)

Gavriel Iddan – inventor of capsule endoscopy

Benjamin Kahn – marine biologist, defender of the Red Sea reef

Gideon Mer – malaria control

Andy Lehrer, entomologist

Shulamit Levenberg – inventor of a muscle tissue which isn't rejected by the body after transplant. Selected by Scientific American as one of the 50 leading scientists in the world.[2]

Alexander Levitzki – cancer research; Wolf Prize in Medicine (2005)

Saul Merin – Ophthalmologist, author of Inherited Eye Diseases

Raphael Mechoulam – Chemist, discoverer of tetrahydrocannabinol and anandamide

Leo Sachs – blood cell research; Wolf Prize in Medicine (1980)

Michael Sela and Ruth Arnon – developed Copaxone; Wolf Prize in Medicine (1998)

Joel Sussman – 3D structure of acetylcholinesterase, Elkeles Prize for Research in Medicine (2005)

Valero Aaron-Professor of Medicine, founder of Faculty of Medicine at the Technion, director of government hospital

Meir Wilchek – affinity chromatography; Wolf Prize in Medicine (1987)

Ada Yonath – structure of ribosome. She received the Nobel Prize in Chemistry (2009)

Amotz Zahavi – Handicap Principle

A többes szám nem az ortodoxra vonatkozott: keresztény és ortodox zsidók. De mindegy. Ha ebbe kötsz bele, jól van. Valamibe úgyis bele fogsz.

Egyébként teljesen igazad van, hogy a diploma önmagában nem garancia. Viszont 1. te semmilyen garanciát nem adsz arra, hogy te magad olyan kimagaslóan értelmes lennél, amivel te dicsekszel. Te is ateista vagy, a statisztika pedig azt írja, hogy akkor bizony te felette állsz az átlagembernek, aki szerinted olyan primitív, hogy nem látja be a 6 napos teremtés vitathatóságát. 2. én nem kérkedtem vele, hanem te voltál tiszteletlen, amikor a hívő emberek intelligenciáját vitattad. Ennyi. Tehát, akkor inkább foglalkozz a saját szemedben lévő gerendával, mint hogy máséból próbáld kioperálni a szálkát. És akkor szebb lesz a világ.

Szia!

Isten nem a zsidóságot választotta ki, hanem Ábrahámot hívta el Úr városából. Ábrahám hitt az Istennek és ez a hite tulajdoníttatott neki igazságul. Ábrahám igéretet kapott arra nézve, hogy az ő családjából születik meg a Megváltó. Az ő családjából lett a zsidó nép. Isten szövetséget kötött a néppel a Sínai hegyen. Sajnos a nép állandóan megszegte ezt a szövetséget egészen a kezdetektől, de mindig volt egy hívő mag aki tovább vitte az ígéreteket.

Amikor a Megváltó megszületett akkor bizonyságot tett a zsidó vezetőknek, hogy elvétetik tőlük az Isten Országa, és olyan népnek adatik, aki megtermi annak gyümölcsét. Krisztusban nincs többé zsidó, vagy görög, csak emberek vannak, akik elfogadják az igazságot, és az ígéretek örököseiként bírják az "alapokkal bíró várost" a mennyei Jeruzsálemet.

Üdv. Péter

# 20/27 tegnap 18:50:

"Ahogyan ma a zsidók (akik nem az egész Izrael, csak egy törzs a tizenkettő közül) hirdetik magukról a "választottságot", az ellenkezik Isten akaratával. Nem bezárkózó, másokat kirekesztő népnek kellett volna lenniük, hanem olyanoknak, akik mindenkivel, akit érdekel, megosztják ismereteiket a Mindenhatóról, tanítják a pogányokat, és tanúbizonyságként az életmódjukkal mutatják be, milyen tökéletes és jó az Isten törvénye"

Ez egy keresztény felfogás, de ha a Bibliából, mint forrásból indulunk ki, akkor még annak se áll meg túlzottan.

A választott nép fogalom az Ószövetségben van (tehát a keresztény álláspont is elismeri a fennálllását egészen az új, második szövetség megkötéséig, ami az ő felfogásuk szerint Jézussal jött el), az Ószövetségben pedig egyértelmű utasítások vannak arra, hogy a zsidók ne keveredjenek a többi néppel, la te szavaiddal éve legyenek "bezárkózóak". A zsidóságot végig egy népként kezeli, nem pedig egy terjesztendő eszmeként. Az Ószövetség szerint az akkori szerepe az volt a zsidóságnak, hogy ők tartsák be a törvényeket a többi nép helyett is - erről szól az egész választott nép fogalom. Tehát azáltal, hogy ők voltak a választott nép, másoknak nem kellett betartaniuk a vallási törvényeket, így nem is volt előírás a hit terjesztése. És amíg létezett a választott nép, addig ez így is maradt.

Az, hogy már terjeszteni is kell az (új) hitet, már csak az Újszövetségben jön be, azzal, hogy a második szövetség eltörli a választott nép státuszt, és minden emberre kiterjesztette a szövetséget, azzel együtt az (új, enyhített) vallási törvények követésének kötelezettségét. Innentől kezdve van az, hogy akkor viszont téríteni kell, hiszen ebben az új szövetségben már mindenkinek kötelessége tartania a vallási törvényeket, nem csak egy szűk, erre kijelölt csoportnak.

Tehát ez a második szövetség dolog lényegében arról szól, hogy az addigi, csak egy adott népre vonatkozó kis vallást lecseréli egy globális célokkal rendelkező térítő vallásra. De ez a váltás csak az második szövetséggel jön be, Jézussal, addig ez nem volt. Tehát még a keresztény Biblia és felfogás szerint is az Ószövetségi zsidók azt tették, amit nekik kellett, megmaradtak maguknak (és ezáltal megmaradtak, és nem olvadtak be a környező, általában nagyobb népekbe), és tartották a törvényeket (már amikor, és már ahogy, aztán kapták a sallereket rendesen az Ószövetségben, amikor nem eléggé). A térítés nekik nem volt dolguk.

Kedves 28-as válaszoló!

Való igaz, hogy Izrael népének tilos volt más nemzetekből, a körülöttük élő pogányok közül házastársat venni. Ennek két oka is volt: egyrészt a más szokásokat követő társ eltérítheti az ember szívét az igaz Isten imádásától; másrészt, ahogy már írtam, a Messiás vérvonalát szükséges volt tisztán megőrizni, minden "vegyes" behatástól mentesen.

Ez a fajta elkülönülés azonban nem azonos azzal a távolságtartással és bezárkózással, ami kialakult már Jézus földi szolgálatának, és az apostoloknak az idejére a zsidóságban, miszerint bemenni sem lehetett más nemzetbeli házába, sem vele együtt enni, sem szóba állni. Ez teljesen más, mint az Isten eredeti akarata, hiszen Ő a nemzeteknek is szánta a törvényt (Ézsa.51:4-5, 56.fejezet, Jer.12:14-16). Meg is fedte Izraelt amiatt, hogy felfuvalkodva saját választottságukban elszigetelték magukat másoktól, ahelyett, hogy tanították volna őket: Ésa.65:2-5.

A törvények tartásának "terjesztése" pedig olyan értelemben bizony a korábbi szövetség idején is zajlott, hogy akik látták Izrael cselekedeteit és az Isten munkáját közöttük, azok csatlakoztak hozzájuk, "betértek". Ezért is van már Mózes törvényében többször hangsúlyozva, hogy egyazon törvénye legyen a bennszületettnek és a jövevénynek. Ilyen módon sokak megismerték és elismerték YHWH uralmát Izrael népén kívül is, és ez jó dolog Isten előtt.

Izrael lényegi szerepe tehát az lett volna, hogy megdicsőítsék az Úr Isten nevét, ehelyett ők megfertőztették azt a pogányok között (Ezék.36:19-23). Ugyanez a feladata Isten népének ma is, hogy a mi cselekedeteink, gyümölcseink által dicsőíttessék meg a mi mennyei Atyánk (János15:8). Nincs különbség sem a feladatban, sem a törvényben, amelyből egy pontocska sem múlik el, amíg ez a föld és egek állnak. A különbség az erre elvezető útban van, nekünk Szelleme által a szívünkbe írja Isten a parancsolatait, így nem elhatározásból, hanem szeretetből tartjuk azokat, mivel a bennünk élő új természet, amelyet az újjászületéskor kaptunk, ennek örül, erre vágyik, ezzel ért egyet.

Most teológiai vitákba nem bocsátkoznék, és azt sem akarom eldönteni, az ateisták, vagy vallásosak intelligensebbek. Biztos, hogy mindkét oldalon van ilyen is, meg olyan is.

Az eredeti kérdést értelmezem. Adott Isten, aki körbenéz, lát sok népet, és rábök a zsidókra: ti lesztek a kiválasztott. Erre a döntésre kellene a logikus magyarázat.

Nem létezik logikus magyarázat!

Ha hívő vagyok, akkor hiszek Istenben, hiszek a bibliában, mint isteni kinyilatkoztatásban, és elfogadom az írást, így a zsidóság kiválasztottságát is. Ez nem logikus magyarázat, hanem kinyilatkoztatás (tehát a válasz a második kérdésre vonatkozik).

Ha nem vagyok hívő, már Isten létével is problémák vannak, vagyis kérdéses a döntéshozó létezése, ezáltal a kiválasztottság kérdése is. A nemlétezőnek nemlétező kiválasztására nehéz logikus magyarázatot adni.

Több eset pedig nincs.