Jól látom, hogy a cinizmus, és sztoicizmus filozófiailag rokonítható a buddhista filozófiával?

Szerintem igen, főleg a sztoa, de én nem vagyok buddhista, majd valaki szakavatottabb elmondja.

Freya

Igen, ebben lehet igazság, talán annyi különbség van, hogy a buddhista a függetlensége elérése érdekében mond le ezekről, és amikor sikerül teljesen megszabadulnia a vágyaktól/késztetésektől, akár vissza is lép bele, fenntartva az arany középutat. Tisztában vele, hogy bármikor képes újra nélkülözni (az ettől való félelem nem kísérti többé), de amíg teheti, élvezi az életet.

Persze ízlések és pofonok. :)

Igen, nagyon rokon filozófiai iskolák. (persze: lényeges különbségekkel)

Ha komolyabban, elmélyültebben érdekel a téma, ajánlom

Pierre Hadot bármely könyvét. Netten utánanézhetsz, mostmár van magyar fordítása is. Öt éve érdekel a téma, és három éve komolyan foglalkozom is vele: ha kérdésed van írhatsz. szilarden@yahoo.com

Rokoníthatóak Buddha nagy valószínűséggel eredeti (kiábrándult hangvételű) gondolataival.

Az is valószínűsíthető, hogy Buddha halála után (jóval butább) emberek továbbgondolták Buddha gondolatait, nézeteit

(és így született meg a nirvána és az összes kánonikus irat).

A régi Buddha-tan egy tudás-út lehetett (dhyána), ami egy bizonyos

értelmi és erkölcsi-becsületességi szint alatt nem érthető meg

(ezen szint alatt az ember színleléssel, önámítással, mások ámításával igyekszik a problémákat kezelni).

Ezért volt Áriya út, ezért hívták nemes árya ösvénynek.

Ezek a magas szintű tanítások napjainkra eltömegesedtek,

ostobán érzelgősekké és álszentekké váltak.

(kapsz egy csalit, a "mester" pedig "vezet")