Hogy néz ki a magyar ősvallás tudományos rekonstrukciója?

Hogy néz ki a magyar ősvallás tudományos rekonstrukciója?

A magyar ősvallás tudományos rekonstrukciója rendkívül összetett folyamat, amely különböző tudományágak – például néprajz, régészet, nyelvészet és történettudomány – eredményeire támaszkodik. Az ősvallás elemei közé tartoznak a mitikus történetek, mint például a Csodaszarvas legendája vagy a Fehérlófia mesetípus, amelyek a magyar népi hagyományokban és a keresztény krónikákban is megőrződtek.

A kutatók szerint az ősmagyar hitvilágban fontos szerepet játszottak a természetfeletti lények, a világfa, valamint a sámánizmushoz kapcsolódó rituálék. Ugyanakkor a modern rekonstrukciók gyakran vitatottak, mivel a 19. századi nemzeti identitáskeresés és a romantikus elképzelések is befolyásolták az ősvallásról alkotott képet.

A tudományos rekonstrukciók célja, hogy a rendelkezésre álló források – például régészeti leletek, nyelvi párhuzamok és keleti népek hagyományai – alapján minél hitelesebb képet nyújtsanak az ősi magyar hitvilágról.

Volt-e erkölcsi oka egyes hagyományok betiltásának, vagy pusztán politikai? Pl üstben állatokat főztek amit áldozatra vágtak le (tor)?

A magyar ősvallás hagyományainak betiltása mögött többnyire politikai és vallási okok álltak, de erkölcsi szempontok is szerepet játszhattak. A kereszténység felvétele során a pogány szokások, például az áldozati rítusok, mint a tor, összeütközésbe kerültek az új vallás tanításaival. Az állatáldozatok és más rituálék a keresztény egyház szemében barbárnak és erkölcstelennek tűnhettek, ezért azokat igyekeztek felszámolni.

Politikai szempontból a kereszténység felvétele a magyar állam megerősítését és a nyugati keresztény országokkal való szövetség kialakítását szolgálta. Az ősi hagyományok betiltása hozzájárult a központi hatalom megszilárdításához és a társadalom egységesítéséhez. Azonban az erkölcsi indokok gyakran csak ürügyként szolgáltak a politikai célok eléréséhez.

Ki volt a magyarok ősistene?

A magyarok ősvallásában az ősisten fogalma nem teljesen egyértelmű, mivel a hitviláguk több istenre és szellemi lényre épült. Azonban a kutatók szerint az ősi magyarok hittek egy legfelsőbb teremtő istenben, akit különböző neveken emlegettek, például Öregisten, Atyaisten vagy Hadak Ura. Ez az isten a világegyetem teremtője és fenntartója volt, és a természet erőivel szoros kapcsolatban állt2.

Mellette fontos szerepet játszott az istenanya, akit Boldogasszony vagy Babba Mária néven tiszteltek. Ő az élet, a termékenység és a bőség védelmezője volt, és alakja a kereszténység felvétele után Szűz Máriával azonosult.

A magyar hitvilágban a természet erőit megszemélyesítő szellemek és állatalakok is jelentős szerepet kaptak, például a turulmadár vagy a csodaszarvas, amelyek a mondavilágban és a népművészetben is megjelennek.

Milyen vallási elemek fedezhetők fel benne? (Ős)Tengri, böön, beh-istun?

A magyar ősvallás és a kapcsolódó vallási elemek között valóban lehet párhuzamokat találni más közép-ázsiai és sztyeppei népek hitvilágával, például az (Ős)Tengri hittel, a böön (sámánizmus mongol változata) gyakorlataival, vagy a közép-keleti Behistun elemeivel. Ezek a hasonlóságok főként a történelmi kapcsolatokból és kulturális cserékből eredhetnek. Lássunk néhány példát:

Tengri (Ég Isten): Az ősi türk népek hitvilágában Tengri, az Ég Ura, a legfőbb isten, aki a sorsot, a természeti folyamatokat és az emberi életet irányítja. Hasonló elképzelés fellelhető a magyarok körében az Öregisten fogalmában, aki a világegyetem teremtője volt. Bár a magyaroknál nem közvetlenül "Tengri" nevéhez kötötték az égistent, a természeti elemek tisztelete és a transzcendens erőben való hit párhuzamba állítható.

Böön (sámánizmus): A magyaroknál a sámánizmusnak megfelelő hagyományok is jelen voltak. Ezekben a rítusokban a sámánok (táltosok) közvetítőként szolgáltak az emberek és a szellemi világ között, hasonlóan a böönhöz. Mindkettőben közös elem a transzállapot, az áldozatbemutatás és a természet erőinek megszemélyesítése.

Behistun: A "Behistun" közvetlenül nem kapcsolódik a magyar ősvalláshoz, mivel az egy konkrét helyszín és királyi sziklafelirat az ókori Perzsiában. Azonban, ha a közép-keleti vallási hatásokra gondolsz, elképzelhető, hogy a magyarok a vándorlásaik során találkoztak más kultúrák mitológiai és vallási elemeivel, amelyek nyomot hagytak a hitvilágukban.

Ezek a kapcsolódások az összehasonlító vallástudomány és a történeti kutatások fontos részei.

(Copilotot kérdeztem, ő mondta meg ezt.)

Az AI - s hülyeségeket hagyjuk már. Ha azt kérdezed tőle, hogy magyarázza meg miért tudnak repülni a vizilovak, akkor azt is levezeti neked.

Nincs tudományos rekonstrukciója az ősmagyar vallásnak, mert túl kevés az információ hozzá. A legtöbb dolog, ami kering róla az áltudomány.

Egy ilyen ősvallást elsősorban különböző nyomokból (pl. rajzok, ábrák, vagy hagyományosnak tartott történetek visszatérő elemei) vagy más ősibb vallásokból tudjuk kikövetkezetni, de eléggé sok lehetőség van. Biztosat nem igazán tudunk.

Nem tudok olyan bizonyítékról, ami alapján feltételezhetjük, hogy monoteizmus, vagy legalábbis henoteizmus lett volna ez a "vallás".

Először is, hogy a kérdésedet megválaszoljuk táltosokra van szükség. Szerencsédre én gyakorlatilag az vagyok, igaz papírom nincs róla. Mondjuk úgy, elegendő időt töltöttem másféle aspektusban, hogy nagyban megválaszolhassam a kérdést.

Tehát alapvetően az AI-nak igaza van. Csak nem fejti ki itt az egészet.

Van a Világfa. Ezt az Öregisten, úgymond a magyarok Istene ültette el. Magyarok Istene elvetette a magot, ami egy apró mag volt és abból nött ki a világfa. Ez a fa egy többdimenziós élő képződmény, ez alkotja a mindenséget, az egész multiverzumot. Kicsit hasonló ahhoz a fához, ahol a címszereplő trónol a Loki 2. évadában. Mi a fa tövében, törzsében élünk. Ez a mi világunk. A lombkoronáján vannak a jó lények, angyalok, tündérek és minden szemnek láthatatlan, ám de létező pozitív lény. A fa ágán üldögél a zöldes tollazatú turúlmadár is. A fa gyökereiben laknak a lidércek, ludvércek, mindenféle fene, fránya , démon , ördög és negatív lények, férgek.

A táltosok azok, akik képesek arra, hogy kapcsolatba lépjenek ezekkel a lényekkel. Ők az összekötők a fa gyökerei felé és a fa lombja felé. Az Öreg Istennek, ennek a Világfának a lomján van a palotája. Lényegében A lombban élnek még mások is, akik a magyarokat teremtették. Arany Atyácska, Hüvelyk , boldogasszony és a többiek.

Nekünk magyaroknak mázlink volt, mert tulajdonképpen a kereszténységre való áttéréskor át kellett neveznünk néhány szellemünket, teremtőnket és már kész is voltak az angyalok , az Atya, a fiú és a szentlélek, sőt még extra háttértörténetet is kaptunk hozzá.

Mindennek meg van a szelleme. Szelleme van a tűznek, víznek, fagynak,esőnek, zivatarnak, tavasznak, nyárnak, ősznek, télnek és úgy minden elemnek, mindennek, amit nem az ember irányít. A táltosok ezekkel tudnak kapcsolódni és segítségűl hívják őket, kiengesztelik őket.

A helyzet az, hogy ettől függetlenűl úgy 1000 körűl naggyából megunták ezeket a pogány dolgokat és továbbfejlődtek. Nem azért lett Isten az Öregistenből, mert ez vo,lt a kereszténység, hanem , mert az Öregistennek úgy tetszett, hogy simán Isten lesz. Vagy Atya, ha úgy tetszik. Isten pedig mindent átlátó figura, aki parancsol mindenkinek, aki a Világfán él.

Lényegében erről még olyan bőven lehetne beszélni, hogy az nem igaz. De meguntam. Ennyit tudtam segíteni.