Miböl ered a Hús-vét szó?

Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét – fehérvasárnapig tart.

A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.

Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.

forrás:

[link]

A húsvét és a pünkösd zsidó gyökereik miatt kétnaposak. Mivel a Jeruzsálemtől távolabb lévő vidékeken nem tudták az emberek, melyik napra esik (csillagászatilag) a pészak és a sávout, ezért a biztonság kedvéért mind a két szóba jöhető napot megünnepelték.

A pünkösd zsidó gyökere a sávuot, a pészah utáni 50 nap.

Tovább: "Peszách második napjának reggelén a régi időkben a közösség egymértéknyi - egy omer - árpát vitt a Templomba, hogy köszöntse a föld termékenységének újjáébredését. Az árpa korán érő gabonaféle. Ezzel az omerral az aratás ideje is megkezdődött. Palesztinában csak az árparítus befejezése után ettek az új termésből. A búza mintegy hét héttel később ért be. A judaizmusban ez a periódus, "az omerszámlálás ideje", az egyik legnagyobb időjelképpé lett. Attól a naptól kezdve, amelyen az első mértéknyi árpa a Templomba érkezett, hét teljes hetet számoltak ki. Az ötvenedik napon ünnepelte a nemzet a nyárünnepet, Sávuotot. Megint tömegek zarándokoltak Jeruzsálembe: ezúttal a föld első termését és gyümölcseit vitték áldozatként.

Ezek a tények az ünnep nevét is megmagyarázzák. Sávuot héberül "heteket" jelent. A görög pentekosztesz annyit tesz: "ötvenedik nap"

A pogány istennőt, Ostara-t jelképező húsvéti tojást tojó nyúl is szépen plagizálva lett. Wicca: "Ostara (Easter) a termékenység és az újjászületés szárnyakkal ábrázolt istennője volt. Sok változat közül az a legerősebb, hogy télen egy nyúl adott prémet a didergő és szárnyaszegett Ostarának, aki tavasszal nyúl formában, de mégis madárként tojta meg a tojását. Hm. : )

Semmivel sem ostobább történet, mint a Biblia egészében. "

[link]

A Bibliában, és a Hitvallásban is az áll, hogy harmadnapra. Tehát szombat-vasárnap éjszaka valamikor. A zsidóknál napnyugtakor már a következő nap jött el.

A Középkorban a Hósvét és a Pünkösd is 8 napos ünnep. Sőt tágabb értelemben a Húsvét 50 napos, a katolikus templomokban ma is Húsvéttól Pünkösdig ég a húsvéti gyertya.