A biblia tényleg elítéli a megerőszakolt nőket?

Igen, és a keresztény kultúrában sajnos ez még ma is gyakorlat, hogy mindig a nő a hibás, hiszen biztos ő túl kihívó, minek megy arra éjszaka, miért viselkedett úgy, azt hittem, hogy azért ordít, verekszik, mert ilyen típus...stb.

Az utóbbi időben ez amerikában és nyugat-európában eléggé aktuális kérdés, világszerte tüntetések voltak az elmúlt évben a nők jogaiért.

A biblia amúgy alapból a nőket elítéli, hiszen minden nő bűnös éva óta...

"Igen, és a keresztény kultúrában sajnos ez még ma is gyakorlat, hogy mindig a nő a hibás, hiszen biztos ő túl kihívó, minek megy arra éjszaka, miért viselkedett úgy, azt hittem, hogy azért ordít, verekszik, mert ilyen típus...stb." Ez így nem igaz, ez inkább az iszlámhoz köthető. Ha van is ilyen Európában vagy Amerikában, az inkább ítélkezési probléma, de szerintem ez sem jellemző. A kereszténységnek pedig ehhez semmi köze amiről te beszélsz. Általában sem a bírók sem az ügyvédek, ügyészek, rendőrök nem keresztények. Amiről te beszélsz, az egy társadalmi jelenség, megítélés, de a hatóságra is nem túl jellemző ez, hisz a bírók, ügyészek nagyon tanult emberek, igen ritka, hogy ilyen primitív előítélet befolyásalhossa őket az ítélkezésben.

"A biblia amúgy alapból a nőket elítéli, hiszen minden nő bűnös éva óta..." Újabb durva csúsztatás! Ami Ádámig és Éváig vezethető vissza bibliai vonatkozásban az az eredendő bűn, ami éppúgy vonatkozik a férfiakra, mint a nőkre. A Biblia e tekintetben egyáltalán nem diszkriminálja a nőket.

Mab-nak. A parázna, házasságtörő nőt és férfit morálisan ma is elítélik, nemcsak az ókorban. Az ókorban (illetve mai iszlám országokban) a nőt halálra kövezték, a férfit pedig megkorbácsolták vagy pénzbüntetésre ítélték.

A mai modern nyugati típusú társadalmakra viszont az a jellemző, hogyha például a feleség megcsalja a férjét, lebukik és elvál, akkor a bíróság nemi alapon a gyereket az anyának ítéli, a férjet pedig tartásdíj megfizetésére kötelezi, tekintet nélkül arra, hogy ki volt a házasságtörő vagy esküszegő.

Kedves Ebcsont!

Mi az, hogy parázna? Ki határozza meg. Az általam követett vallásban minden etikai mérce a szenvedés csökkentésének önkéntes vállalása. Vagyis önként felvállalni olyan cselekvésformát amely tartozkodik szenvedés okozásától. Ez a józan észre és az emberséges szívre alapozódik (ezért nem ismer kövezést, kivégzést, tűzön perkelést /avéget, hogy valaki mondjuk b@szott valakivel/). Értem ám, hogy a te vallásod Isten félelemre épül, de egy olyan Isten akitől félni kell nézen inkább tükörbe...

Hogy mi az hogy parázna? Hát, ma is vannak erről viták ugyan, de az, hogy a házasságtörés ebbe beletartozik az sem az ókorban, de még napjainkban nem lehet kérdéses. Ezt ma is tudja mindenki, akinek az alapműveltsége megvan, szóval ezen jobb, ha nem vitatkozunk.

Az hogy valaki b@szott valakivel, ahhoz normális esetben senkinek semmi köze, én ebből a szempontból akár igazat is adok neked. DE! Ha az egyik félnek már van egy házastársa, és történetesen nem nyitott kapcsolatban élnek, ne adj Isten még hűséget fogadtak egymásnak, akkor egy ilyen félreb@szás már kimeríti az esküszegés fogalmát, továbbá megalázza ezzel azt akit állítólag szeret, aki szereti őt, és rendszerint ez a megalázott ember a közös gyermekeik atyja, anyja. Ne haragudj, de ez bizony már korántsem a magánügy kategória! Ezt az ókorban nagyon súlyos bűncselekménynek ítélték meg, és nem is véletlenül. Abban a korban még a mai kornál is nagyobb volt ennek a tettnek a társadalomra való veszélyessége. (Pl. Gyógyíthatatlan nemibetegségek terjesztése, fattyú, kitaszított gyermekek nemzése, házastárs átverése, kihasználása, és a legkisebb, legalapvetőbb társadalmi egység, a család szétverése)

Manapság valahogy kiveszett a köztudatból, hogy a házasság nem pusztán egy érzelmi közösség, hanem esküvel megpecsételt szövetség (régiesen frigy). A parázna szó jelentése házasságtörő, de jelent szövetségtörőt tágabb értelemben, mivel régen ez a két szó váltófogalmak voltak. Ezáltal, ha valaki házasságtörést követ el, az sokkal súlyosabb annál, mintsem puszta engedetlenség a házastársnak. Ez egyenrangú az esküszegéssel és az árulással. Szerintem ez messze túlhaladja azt, amit az emberek szabadságjogoknak tartanak.

De sajnos mára már elvesztette jelentőségét a család szentsége. Engem nagyon elszomorít és feldühít, hogy az emberek ilyen könnyelműen lépnek házasságra, hogy aztán elváljanak, majd másvalakivel jöjjenek össze, és mindenféle toldozott-foldozott családok jönnek létre, és szegény gyerek már nem tud egyértelműen válaszolni olyan kérdésekre, hogy kik is a szülei. Kiábrándító, hogy az emberek nagy része nem képes komolyan venni egyetlen eskütételt, melyet életük során tesznek.

Kérdezőnek:

Nem, nem ítéli el a megerőszakolt nőket. Sőt (bár nem bibliai, mielőtt még valaki belekötne), a katolikus és orthodox keresztény vallásban védőszentjük is van a megerőszakolt nőknek, Szent Lúcia.