Ez igaz h voltak olyan evangéliumok is, amik nem kerültek bele a Bibliába?
Tegnap láttam egy filmet abban volt h voltak olyanok pl. hogy Tamás evangéliuma, meg Mária Magdolna evangéliuma, meg Júdás evangéliuma stb. És hogy amikor csinálták a Bibliát akkor egy római császár (még csak nem is egy pap) meg az ő emberei kiválogatták az evangéliumok közül a kedvenceiket és azokat tették bele, a többit meg betiltották.
Ez igaz?! Meg azt is mondták, hogy pl. Márk evangéliumát nem is Márk írta, meg egyik evangéliumot sem az írta, akit mondanak, hanem csak egy noname ember, ráadásul több száz évvel később... ez is igaz?!
Mert ez kicsit úgy összekavart h akkor ezek szerint a Bibliát olyan emberek írták, akiknek semmi köze nem volt Istenhez, olyan emberek válogatták össze h mi lesz benne stb. akkor nem tudom olyan érzésem van mintha semmi köze nem is lenne Istenhez :S Vagy nem tudom megfogalmazni hiszek Istenben csak ez most olyan furcsa így.
Tud vki erre vmi értelmes magyarázatot? Már ha egyáltalán igazak ezek a dolgok.
18/F
Arra már nem emlékszem melyikre mondták h később íródott, lehet h nem Márk, de volt egy olyan a 4ből, amit 200 után írtak, és a 4ből egyiket se írták 50 előtt.
Legalább is ezt mondták :/
Szia!
Persze. Több olyan könyv is volt, mely nem került be a Szentírásba ezeket az Újszövetség pszeudoepigráf iratainak nevezzük. Azok az írások tartoznak ide, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.)
Számuk igen magas: a IX. században Phótiosznak 280-ról volt tudomása. Néhány közülük: Tamás evangéliuma (I. századból), gnosztikus nézeteket tartalmaz Jézus gyermekkori csodáiról. A gnoszticizmus a II. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely felvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög "gnózis" = ismeret szóból származik, ami utal spekulatív, filozofikus jellegére. Aztán itt van pl. Péter evangéliuma (II. századból), gnosztikus és doketikus jellegű hamisítvány.
A dokatizmus szintén ókori antibiblikus irányzat, amely szerint Krisztusnak csak látszat-teste volt. Ismert még az egyiptomiak evangéliuma (II. századból), aszketikus tanításokat tartalmaz a házasság, a hús- és borfogyasztás ellen. Létezik olyan könyv is, hogy Mária eltűnése (IV. századból), Mária testi mennybemeneteléről szól, a Mária-kultusz kialakulási folyamatát dokumentálja.
További ismert újszövetségi személyek nevéről elnevezett pszeudoepigráf evangéliumok is léteznek, úgymint Nikodémus, Barnabás, Fülöp stb. evangéliuma. Úgyszintén létezik Péter, János, András, Tamás, Pál, Máté, Taddeus stb. cselekedetei, Jézus levele (Mezopotámia királyához), Pál levelei Senecához (a filozófushoz), továbbá Péter, Pál, Tamás és István apokalipszise.
Az evangéliumokat azok írták, akikről elnevezték őket:
Máté avengéliumának szerzője az ókeresztény hagyomány szerint Máté apostol volt. Máté adószedő volt Kapernaumban. Jézus ott hívta el, hogy a tanítványa legyen. Mátét Lévinek is nevezték. Neve az apostoli felsorolásokban a hetedik illetve a nyolcadik helyeken szerepel. Az evangélium megírásának helyét Antiochiában jelölték meg a bibliatudósok.
Az ókeresztény hagyomány egyértelműen Márkot tartja Márk evangéliuma szerzőjének. Márk leginkább az Apostolok cselekedetei könyvben tűnik fel, mint Pál apostol fő munkatársa. Később Péter apostol mellé került. Talán Péter beszámoloiból született meg az evangélium. Megírásának helyét Rómába, idejét a zsidó háború előtti időszakra tehetjük, nagyjából az i. sz. 65-70-es évekre.
Lukács evangéliumának szerzője az ókeresztény hagyomány szerint Lukács evangélista. Lukács Pál apostol munkatársa volt annak missziós útjain. Származását tekintve pogány volt, művelt orvos.
Végül János evangéliumát - bár nem nevezi meg magát a könyvben,de sok utalás található benne - János, "a szeretett tanítvány" írta, és az ókeresztény hagyomány is őt tartotta a szerzőnek. Keletkezési ideje a Krisztus születése utáni 100 körülre tehető, míg megírásának helye a kisázsiai Patmosz szigete.
Üdv. Péter
Szia !
Ne foglalkozz a megtéveszteni akarókkal, a BIBLIA teljesen HITELES az alkotója Isten tesz bizonyosságot arról,hogy ami ebben a könyvben van az IGAZ és TŐLE származik.
Shalom
Szia!
Már megkaptad a korrekt válaszokat, amikhez nincs mit hozzátenni.
Azért írok mégis, hogy meglegyen ez a kérdés a megválaszoltjaim között. :)
Úgyhogy egy jó tanács: Ne higgy el mindent, amit a tévében látsz, ezeket a műsorokat nem olyanok készítik, akiknek az objektív tájékoztatás lenne a céljuk.
És ne hidd el a Da Vinci-kódot sem, ha esetleg belefutsz majd valamikor. :)
Még csak annyit tennék hozzá Péter kimerítő és tartalmas leírásához, hogy az Újszövetség könyveit mind az első században írták. Szerzői vagy olyanok, akik Jézussal voltak, vagy olyanok, akik közvetlenül szemtanúktól szerezték az értesüléseiket.
Valóban sok pszeudoepigráf van, amelyek többsége gnosztikus, a valódi kereszténységtől idegen szellemi irányzat, amely egy rejtett "tudás" vagy "bölcsesség" (szofia) megszerzése útján tartotta elérhetőnek az üdvösséget. Ezeket a pszeudoepigráfokat olyanok írták, akik semmilyen kapcsoltban sem voltak Jézussal, többségük a 2. és 3. században keletkezett, és tanításaikat Jézus személyével és keresztény nomenklaturával keverték, hogy hihetőbbnek, és elfogadhatóbbnak tűnjön. De a megtévesztés hála Istennek nem sikerült. Ha az ember ismeri a Bibliát, és utána beleolvas egy ilyen pszeudoepigráfba, elég könnyen észreveszi, hogy hamisítvány.
Vannak még az ún. apokrifek, amelyeket bizonyos zsinatok elfogadtak, de végül mégsem kerültek bele a Bibliába, mert kétségek merültek fel az ihletettségükkel kapcsolatban.
Az újszövetség kanonizációja, vagyis annak eldöntése, hogy melyik iratok Szentlélektől ihletettek teljes mértékben, az 2-tól 4-ig századig tartott. Az ún. Muratori kánonjegyzék i. sz. 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. A mai 27-ből 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. A mai 27 iratot tartalmazó kánon első említése 340-ből, Euszebiosz történetíró tollából származik. Ezt a kánont erősítette meg véglegesen a 393-as hippói és a 397-es karthagói zsinat.
Elnézést, jobban utánanéztem, és úgy találtam, hogy a pszeudoepigráfok többsége nem gnosztikus irat (mint előző kommentemben írtam, elnézést), bár vitathatatlanul hamisítványok.
Még egy információ, a katolikusok nem különböztetnek meg pszeudoepigráfokat és apokrifeket, hanem minden olyan könyvet apokrifnek hívnak, amely nem került be a Bibliájukba.
A katolikus Bibliában viszont az Ószövetségben van néhány könyv, amit a protestánsok deuteroapokrifnek hívnak, és nem tartják őket ihletett írásoknak, mivel egyes részeik teológiai ellentmondásban vannak a protestánsok által alapul vett kanonikus könyveknek. Mint említettem, ez a különbség csak az Ószövetséget érinti.
Én a protestáns Ószövetség változatot fogadom el, amely a Septuaginta (az alexandriai ógörög fordítás) felosztását követi.
Áááá, most már még jobb. :)
Egy kis kapcsolódó zene, szeretettel:
Pajor Tamás - Eltalált az élet http://www.youtube.com/watch?v=4wh5NXN-ZKc
A teljes szöveg a leírásban megtalálható.
Üdv. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!