Keresztények, csak az szàmít bűnnek amit tudva és akarva teszünk, és nyomja a lelkiismeretünket, tehát aki bűnös életet élt, de bűnei nem nyomták a lelkét, mert nem érezte őket annak az kerülhet a mennybe?

A törvény nem ismerése nem mentesít a megszegéséért járó büntetés alól. A mérce nem a személyes lelkiismeret. Viszont úgy sejtem, hogy van egy lehetséges kiskapura való utalás a Bibliában:

"Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök, mivel azonban most azt mondjátok: látunk, megmarad a bűnötök."

így van. csak azt kell meggyónni, amit mi bűnnek érzünk és ami miatt lelkifurdalásunk/bűntudatunk van.

ezt megkérdeztem az atyától én is, amikor hittanra jártam és ezt mondta ő is

Szia!

Isten törvénye nyilvánvaló dolog, ez a gyakorlatban a szeretet és a másokért élés törvénye. A bűn ennek ellentéte, minden ami az életet veszélyezteti. Isten a lelkiismeretet adta az ember számára, ez a biztos útmutató.

A Szentírás nyilvanvalóan kiejelenti, hogy a mennybe bűnös nem kerülhet, és azt is, hogy minden ember bűnös. Ezt az ellentmondást oldja fel az Isten megváltási munkája.

Üdv. Péter

És abban a helyzetben mi van ha egy férfi megerőszakol egy nőt és utánna nem érzi hogy az bűn lenne? Tehát akkor nem számít bűnnek? A válasz igen bűn és az Úr előtt is az. A Bibliában számos ige hely van ahol kiemeli a külömbféle bűnöket.

Pl.: a 10 parancsolat

I tTim 2:5-6 (Mária kultusz, vagy bármely szenthez való imádkozás)

Jel. 22:8-9

Máté 12:31-32

Zsid 4:1-4; 9-11

Nem.

A Biblia szerint a bűn objektív valóság, nem egy kulturális, nem egy kitalált, nem egy relatív dolog. Ezt bizonyította az özönvíz előtti korszak, amikor Isten nem adott törvényt az emberek számára (ergo nem volt semmi ami alapján elítélhették volna őket), mégis mindnyájan meghaltak a bűneik miatt. Úgy, hogy nem tudták, és nem nyomta a lelkiismeretüket.

Ezért:

1. Az, hogy valaki nem érez egy dolgot bűnnek, nincs semmilyen befolyással arra, hogy az illető dolog bűn-e vagy sem. A bűn fogalma Isten szemében öröktől fogva ugyanaz és egy centit sem változott. Nem törölhető el, csak ítélet vagy kegyelem által. Mind az ítélet, mind a kegyelem Istentől jön, az ember életében megtérés és Jézus vére által kegyelemre, halála után már csak ítéletre van lehetőség.

2. Ha esetleg arra gondolsz, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik úgy éltek, hogy nem tudták, hogy az Isten szemében mi a bűn [nem ismerték a törvényt], erre Pál apostol adja meg a választ:

Róm 2:12 Mert akik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és akik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,

Róm 2:13 (Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik.

Róm 2:14 Mert mikor a pogányok, akiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:

Róm 2:15 Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)

Róm 2:16 Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangéliumom szerint a Jézus Krisztus által.

(...)

Róm 2:26 Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?

Róm 2:27 És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, aki a betű és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.

Tehát, ha valaki "természettől a törvény dolgait cselekszi", azaz nem tudja betű szerint, hogy mi a jó és mi a rossz, de a jó lelkiismeretének megfelelően él, akkor őt nem fogja elítélni Isten. Mindenkit aszerint ítél meg, amilyen lehetőségei vannak.

Jézus így fogalmazta meg:

"Luk 12:47 És amely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg;

Luk 12:48 Aki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és akire sokat bíztak, többet kívánnak tőle."

(Tp.)

(Tp.) válasza maximálisan megválaszolta a lényeget....

Jak 4,17

A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.

vagyis

Ha valaki elmulasztja a lehetőséget, hogy valami jót tegyen, bűnt követ el.

Tegyetek mindent Isten dicsőségére!

Szia!

Nagyon jó válaszokat kaptál, nem is tudok sokat hozzátenni.

Azért mégis néhány dolog, ami fontos lehet:

1. Tudakozódni kell Isten akaratát ebben a témakörben is: pl. olvasni a Bibliát, hogy tudjuk, Isten mit tart bűnnek és mit nem. Vagy kérdezősködni, beszélgetni olyan emberekkel, akik már tapasztaltabbak a hívő életben; bizonyára tudnak segíteni.

2. Ebből az is következik, hogy nem az a lényeg, hogy mi mit érzünk bűnnek és mit nem, sőt, ez egyáltalán nem számít. Isten véleménye az irányadó. Ezt egy-egy konkrét esetben nehéz lehet elfogadni, de a Szent Szellem az, aki meg tud győzni e tekintetben is. Csak figyelj Rá, és legyél engedelmes.

3. A lelkiismeret el is tud tompulni sajnos. Ezt kb. úgy képzeld el, hogy mondjuk egy kör alakú érzékeny valami a lélek, amelyen belül egy kemény anyagú háromszög a lelkiismeret. A háromszög csúcsai érintik a kört. Ha bűnt követsz el, a háromszög megmozdul, így a csúcsai megsértik a kört, tehát fájdalmat okoznak; ugyanakkor ezek a csúcsok egy icipicit tompábbak lesznek. Ha ez többször előfordul, akkor annyira elkopnak a csúcsok, hogy egy idő után már egyáltalán nem érintik a kört, így a lelkiismeret-furdalás teljesen megszűnik.

[Ha bírod a geometriát és / vagy vizuális típus vagy, elképzelheted gömbbel és a benne levő gúlával is... :) ]

4. Egy pásztor pedig egyszer így mutatta be ezt a folyamatot tömören: A bűntől először megijedsz, aztán megszokod, majd megszereted...

Szóval, nem jó játszani a bűnnel semmiképpen. De ha felismered, megbánod, megvallod, akkor Isten hű és igaz, megbocsát neked, méghozzá Jézus miatt.

Isten áldjon! :)