Azoknál a kisegyházaknál ahol nem töltekeztek be Szent Szellemmel, és nem szólnak nyelveken miért állítják hogy a karizmatikus gyülekezetben előforduló megnyilvánulás nyelveken-szólás ajándéka nem az Istentől van?

Szia!

A Biblia csupán három olyan esetet tár elénk, amikor valaki ténylegesen nyelveken szólt: Apostolok cselekedetei 2,10 és 19. fejezetében. Ezek mindegyikében értelmes emberi nyelvekről volt szó, melyek céllal adattak: segítettek leküzdeni a hívők és hitetlenek (vagy éppen megtértek) közt a nyelvi akadályokat.

Ezen túlmenően olvahatunk róla, mint ígéretről már az Ószövetségben is, és természetesen Jézus Krisztus is említést tesz róla.

Létezik egy másik fajta nyelvekenszólás is, amit a Hit gyülekezetben is gyakorolnak, ezt "korinthusi" nyelvekeszólásként szoktuk emlegetni. A korinthusi egyház bizonyára csak átmenetileg küszködött ezzel a problémával, hiszen Pál apostol második levelében nem említi többé. Korinthus az ókorban két nemzetközi kikötőjéről volt híres, így az ottani egyházban ennek megfelelően számos nemzet előfordult, a szertartás pedig nem egyszer kaotikussá, kuszává vált. Magától értetődik, hogy néhány hívő olyan nyelveken imádkozott, tanúskodott vagy prédikált, amely a többi jelenlévő számára érthetetlen. Ezért utasította őket Pál, hogy ha a többség számára érthetetlen nyelven beszélnek, maradjanak csöndben, hacsak nincs ott valaki, aki fordítani tud (I.Kor. 14:28).

Sok karizmatikus barátom ért egyet azzal, hogy az apostolok cselekedeteiben írt nyelveken szólás valódi nyelveken történt, de gyorsan hozzáteszik, hogy emellett létezik egy második ajándék is, és ez a mennyei imanyelv. Ez az ajándék szerintük a Szentlélek (vagy divatosabban Szentszellem) "esedezése érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal" (Rm. 8:26), az értelme pedig az, hogy az ördög ne értse az imát. Ez a tan elsősorban az I.Kor. 14:14 versén alapul: "Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem (szellemem) könyörög, de értelmem gyümölcstelen". Pál apostol azonban következetesen vallja, hogy ha nem úgy imádkozunk, hogy azt mindenki értse, inkább maradjunk csendben!

Pál apostol egyértelműen fogalmaz: ha nincs tolmács a beszélő csupán a "levegőbe beszél". A nyelveken szólás félreérthetetlen célja a nyelvi akadályok leküzdése és az evangélium terjesztése volt! Erre persze sokan válaszolják: Pál mondta azt is, hogy "angyalok nyelvén szólt". Nem! Pál ezt mondta: "Ha emberek, vagy angyalok nyelvén szólok is" (I.Kor. 13:1), a "ha...is" keretben elhangzott szöveg azt jelenti: abban a ritka és valószínűtlen esetben. Pál ugyanis így folytatja: "és ha egész hitem vanis, úgyannyira, hogy hegyeket mozdítok ki a helyükről..." Természetesen nem tudunk olyan esetről, amikor hegyeket mozdított volna el, de arról sem, hogy "ha testemet tűzre adom is", Pált ugyanis lefejezték. Látható tehát, hogy valószínűtlen eseteket sorol fel annak érzékeltetésére, hogy semmi sem helyettesítheti a szeretetet.

A nyelveken szólás modern megnyilvánulása nem a Bibliából ered, hanem a régi pogány spiritiszta szertartásokból. Pl. a delphoi Pythia papnő, a bódító zene hatására féktelen táncot lejtett, és halandzsabeszédbe kezdett, amit egy pap fordított, aki versbe is szedte azokat. Kijelentéseit apolló isten szavainak tekintették. A mai indiánok között is láthatunk hasonló rituálét. Az észak amerikai keresztény egyházak életébe a XIX. század elején szivárgott be először ez. Korábban sok afrikából elhurcolt rabszolgát kényszerítettek a kereszténység felvételére, akik sokféle afrikai törzsből származtak, ezért a "szellemtánc" volt az összekötő kapocs a legtöbb törzsi rituálé között, amelyek során a szellem által megszállt táncos mormolásba kezdett. A rabszolgák könnyen összetévesztették a nyelveken szólás keresztény ajándékát a saját törzsi gyakorlatukkal, és ennek egy korszerűbb változatát be is olvasztották az istentisztelet rendjébe. A történelmi egyházak képviselői "szent hempergőknek" titulálták őket. A pünkösdi mozgalom országos elterjedsége a fehér népesség körében Los Angelesben vette kezdetét, 1906-ban, egy missziógyűlésen. A nyelveken szólás akkor vetette meg lábát a nagyobb egyházakban, amikor pogány zenéket és imádati formákat honosítottak meg szertartásaikban. A mindent átható, egyre ismétlődő zene, az egyszerűbb ütemek kikapcsolják az értelmet, és a tudatalattira hatnak. Sérülékeny hipnotikus állapotba ejtenekm és az extatikus mormolás szelleme könnyen a hallgatóságra telepszik. Pál találóan fogalmaz: "Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy őrjöngtök?" (1Kor 14,23).

Üdv. Péter

Szia!

A nyelveken szólás a Lélek egyik ajándéka a sok közül. Az apostolok cselekedeteiben két helyen említi a Szent Lélek vételét anélkül, hogy említi a nyelveken szólást. Azt állítják a karizmatikusok, hogy "biztos, hogy ott is nyelveken szóltak". Ez pedig belemagyarázás, mondhatni betoldás az Igébe. Erre a betoldásra alapozva született az a teológia, hogy mindenki nyelveken szól, aki veszi Isten lelkét. Amikor gyülekezetben előre hívják azokat, akik venni szeretnék Isten lelkét, szó szerint felszólítják őket értelmetlen beszédre, azt állítva, hogy ekkor Isten Lelke szól nyelveken.

Negatív gyümölcse ennek a hamis teológiának, hogy nagyon nagyon sokan, akik őszintén várják, hogy Isten beszéljen általuk nyelveken, nem kezdenek el halandzsázni, hanem Isten igazi akciójára várnak. Mivel gyakran ez elmarad, ezért elkezdik magukat bűnösnek érezni, és ez megmérgezi az Istennel való kapcsolatukat, gyakran teljes hitehagyáshoz vezetve. Mindezt egy hazugság miatt. A karizmatikus gyülekezetek sajnos futószalagon gyártják az elkeseredett embereket. Évekig voltam ott, láttam mindazt, amit fentebb állítok.

Most pedig nézzük meg, hogy ezt a teológiát tagadja-e a Szentírás:

1 Kor. 12,28

És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévő erőket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.

1 Kor. 12,29

Avagy mindnyájan apostolok-é? Vagy mindnyájan próféták-é? Avagy mindnyájan tanítók-é? Vagy mindnyájan csodatévő erők-é?

1 Kor. 12,30

Avagy mindnyájoknak van-é gyógyításra való ajándéka? Vagy mindnyájan szólnak-é nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-é?

Mint látod, a Biblia egy költői kérdéssel kerek perec mondja, hogy nem mindenkinek adatik a nyelveken szólás ajándéka. Tehát a karizmatikus teológia hazugság Isten Igéje szerint. Sok bajt okozott már ez a tévtanítás. Várom a napját, hogy Isten megtisztítsa az egyházat, hogy ne pusztítson benne a gonosz keresztényi köntösben.

A Péter és a másik válaszoló által képviselt állásponttal nem tudok egyetérteni.

"Pál apostol azonban következetesen vallja, hogy ha nem úgy imádkozunk, hogy azt mindenki értse, inkább maradjunk csendben!"

Ez egy ferdítés.

- Nem azt mondta, hogy csak érthető nyelven szabad imádkozni. Azt mondta: "imádkozom a szellemmel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a szellemmel, de énekelek az értelemmel is."

- Nem az imádkozásról volt szó, hanem a prédikálásról. Pál apostol azt írta a korintusiaknak, hogy a gyülekezetben a prédikátorok ne "nyelveken szólva" tanítsanak, hanem "érthető" nyelven (I. Kor. 14:9), hogy mindenki megértse, mivel tisztában volt azzal, hogy a nyelveken szólást csak azok értik meg, akiknek a Szellem adja a nyelvek magyarázatának ajándékát [karizmáját].

Viszont végig is kellene olvasni az I. Kor. 14-et, és az egésznek az értelmét keresni.

"Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint a nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön." (5. vs.)

Szabad tehát a gyülekezetben is nyelveken szólva tanítani, ha van olyan a jelenlévők között, aki rendelkezik a nyelvek magyarázatának ajándékával.

"Mert ha nyelvvel könyörgök, a szellemem könyörög, de értelmem gyümölcstelen." (14. vs.) Ugyanis a legtöbb esetben a nyelveken szóló nem érti, amit beszél, és más sem érti, mert az esetek nagy részében nem emberi nyelven szól, hanem a Péter által említett, Istentől kapott személyes imanyelven, amelyet az ellenség nem ért.

Ugyanakkor a mostani korszakban is tudok olyan esetekről, amikor valakinek a Szellem által úgy adatott a nyelvek ajándéka, hogy valós földi nyelvi akadályokat küzdjön le általa, pl. egyáltalán nem tudott angolul, de egy bizonyos helyzetben tökéletes angolsággal tartott prédikációt. Ezt a személyes imanyelvet nem kell összekeverni, mind a kettő a nyelvek ajándékához tartozik, és erős bibliai alappal rendelkezik.

"Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni; De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer szót nyelveken." (18-19. vs.)

Nagyon egyértelmű, hogy Pál apostol nem önmagában a nyelveken szólást ítélte el, sőt nagyon is gyakorolta saját maga is. Tehát nem arról van szó, hogy a nyelveken szólás hipnotikus állapotban megnyilvánuló démonikus nyelv lenne, hanem arról, hogy nem elsősorban a gyülekezetben való gyakorlásra való, hanem a személyes imaélet fejlesztésére ("szellemmel való imádkozás" az "értelemmel való imádkozás" helyett/vagy inkább mellett - ld. I.Kor. 14:15.).

Továbbá: nem tiltotta meg teljesen a gyülekezetben való nyelveken szólást sem Pál apostol:

"Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg: Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek. A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg." (27-29. vs.)

Végül: "Azért atyámfiai törekedjetek a prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok. Mindenek ékesen és jó renddel legyenek." (39-40. vs.)

Tehát a cél a rend és az ésszerűség a gyülekezetben. Mint leírta a 4. versben: aki nyelveken szól, magát építi, de aki prófétál, a gyülekezetet építi.

A nyelveken szólás tehát önmagában nem hasztalan, viszont magyarázat nélkül nem a gyülekezet, hanem az egyén épülésére szolgál. Megmagyarázva azonban az egész gyülekezetet is építheti, ez különleges dolog. Az érthető nyelvű prófétálás viszont az egész gyülekezet számára hasznos, nem csak az egyén számára, ezért inkább erre kell törekedni a gyülekezetben. Viszont a személyes imaéletben nyilván nem sok haszna van prófétálni, mivel senki nem hallja, viszont nagyszerű nyelveken imádkozni, mert aki a Szent Szellem által imádkozik, az tökéletes imát mond, míg aki értelemmel imádkozik, véthet kisebb-nagyobb hibákat, mivel az ember értelme tökéletlen, nem tudja magát olyan jól kifejezni. És ennek nemcsak a Korintusiakhoz írt levélben, hanem a Rómaiakhoz írt levélben is van igei alapja: "Róm 8:26 Hasonlatosképpen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal."

Szerintem a nyelveken szólás az egyik legkönnyebben emészthető dolog az apostoli levelek anyagából, nem is értem, miért van rajta akkora vita.

Végül az úgynevezett "karizmatikus teológiáról". Tudtommal a megnevezett Hit Gyülekezetében sem tanítják azt, hogy aki Szent Szellemmel betöltekezik, 100%-ig minden esetben feltétlenül megkapja a nyelveken szólás ajándékát, hanem azt, hogy mindenki feltétlenül megkapHATja. Ez nem ugyanaz. A fő különbség, hogy mint minden esetben, ide is vonatkozik az az ige, hogy az ajándékokat a Szellem annak adja, akinek akarja, másrészt pedig, hogy ha valaki nem kíván valamit, azt nem erőlteti rá. Azonkívül lehetnek szellemi akadályai is, hogy valaki a nyelvek ajándékát kapja, de ebbe most nem szeretnék részletesen belemenni.

És vica versa, azt sem állítják, én sem állítom, hogy csak az van betöltve Szent Szellemmel, aki szól is nyelveken, aki pedig nem, az biztos nem kereszteltetett meg Szent Szellemmel. Nem tudom, hogy a kérdező esetleg így értette-e, számomra úgy tűnik, hogy nem írt ilyenről, csak azt írta, hogy a Biblia szerint is a legtöbb esetben a Szent Szellem keresztséget a nyelveken szólás ajándékának megnyilvánulása és a Szellem más megnyilvánulásai követték.

De a karizmatikus teológia sem állítja, hogy a Szent Szellem jelenlétének, minden megmozdulásának ilyen kézzelfogható megnyilvánulásai, megtapasztalásai vannak. Erre egy nagyon egyszerű példa a hit, amely szintén a Szent Szellem ajándéka, mégsem esik a földre vagy szól nyelveken mindenki, aki hitre jut. Sőt az sem esik mind földre, aki Szent Szellemmel megkereszteltetik, és nem minden esetben szól azonnal nyelveken.

Egyszóval nem a karizmatikus teológia és nem a nyelveken szólás hazugság, hanem az a hazugság, amit mások karizmatikus teológiának próbálnak beállítani azért, hogy a saját igazukat védjék. Én a magam részéről senkit nem hibáztatok vagy vádolok, ha nem akar nyelveken szólni, szíve joga mindenkinek. De azt sérelmezem, hogy egy ilyen csodálatos, Istentől jövő szellemi ajándékot valaki a pogány spiritiszta szertartásokkal és az azokon gyakorolt démoni nyelvekkel azonosítson. Ez nemcsak rám nézve sértés, hanem a Szent Szellem munkájára nézve is, és nagyon remélem, hogy sosem fog az bekövetkezni, hogy az egyházból (újra) ki legyen tiltva a nyelveken szólás ajándéka.

(Tp.)

Második vagyok. Egy szó nem lett megértve abból, amit mondtam, hanem teljesen más értelem lett adva neki. Olvassátok el figyelmesen még egyszer.

Segítségképpen itt egy kis egyszerűsítési kísérlet: Nem vagyok ellene a nyelveken szólásnak, ahogy azt egy szóval sem állítottam. Az én gyülekezetemben is működik így Isten mindazoknál, akiknek ezt az ajándékot adta. Az azonban nem igaz, hogy mindenkinek adja, ahogy a fentebb idézett ige ezt nyíltan állítja. Azonban azokban a karizmatikus gyülekezetekben, ahova jártam, azt állítják, hogy mindenki, aki veszi a Lelket, automatikusan nyelveken szól, ami hazugság, ahogy ezt az írás igazolja, és ez a hazugság sok pusztítást végzett már, saját szememmel láttam, és ez megrendített, és felháborított. Ezért szükséges, hogy az egyházak csakis az Igéhez ragaszkodjanak, mert a legkisebb eltérés is nagyon veszélyes lehet.

"Tudtommal a megnevezett Hit Gyülekezetében sem tanítják azt, hogy aki Szent Szellemmel betöltekezik, 100%-ig minden esetben feltétlenül megkapja a nyelveken szólás ajándékát,"

Nem ez a tapasztalatom.

"De a karizmatikus teológia sem állítja, hogy a Szent Szellem jelenlétének, minden megmozdulásának ilyen kézzelfogható megnyilvánulásai, megtapasztalásai vannak."

A pünkösdisták hivatalos oldalán lévő hitvallásban ezt írásba adják. Mivel menyasszonyom pünkösdista származású, én meg több évet voltam a Hit gyülekezetében, ezért az ott látott elkeseredések miatt, amit a fent említett hamis teológia okozott, levelet is írtam az országos pünkösdista vezetőségnek, hogy van egy kis baj, ami némelyeknél nagy baj. Szeretetben, és udvariasan válaszoltak, ám nem értették meg a problémát. Erre mondom, hogy a sátán munkája. Lehet, hogy a Hit gyülekezetének a hivatalos hitvallása nem ez, de mind egy vidéki gyülekezetben, mind a csarnokban ezt hallottam tanítani, és láttam gyakorolni, pontosan megnevezve az eseményt, amikor Nagy Józsi (akit egyébként tisztelek) imádkozott az előre gyűltekért, hogy vegyék Isten Lelkét, szó szerint felszólított mindenkit a nyelveken szólásra. Közben hozzám, aki az ifjúságban keveregtem, gyakran jöttek panaszok, és kérdések, hogy akkor ők most bűnösök, mert nem szólnak nyelveken? Aztán egyesek kisodródtak, mert inkább voltak egy olyan világban, amely befogadta őket, minthogy bűnösnek érezzék magukat a gyülekezetben. És ennek nem szabad így lennie, ez a sátán dicsőségére van. Isten remélhetőleg hamar szétzúzza ezt.