Jézusnak mi volt az anyanyelve? Milyen nyelven beszélt?

Szia!

Jézus Krisztus arám nyelven beszélt. Az arámi nyelv - hasonlóan a héberhez - a sémi nyelvcsalád egyik tagja. Az arámi törzsek ie. 1400 körül a 3. sémi népvándorlás tagjaiként tűntek fel a szíriai sivatagban. Elárasztották a sivataggal határos kultúrvidékeket, melyeket birtokba is vettek, így a terület lakói átvették nyelvüket. Hódításuk csendben, békében történt, először a sík vidékeket foglalták el, és aztán lassan nyomultak elő a városokba. Ez a szívósság magyarázza meg az arámiságnak fennmaradását, és befolyását politikai hatalmuk megszűnése után, évszázadok múlva is. A zsidó nép történetében az arámiak legrégibb nyomait Bírák könyvében vélik felfedezni, a 3:8-ban az arámi népek harcainak leírását látják. Azonban az első biztos adatot Dávid király történetében találjuk, aki harcol ellenük. Aztán az I. Kir. 22-ben azt látjuk, hogy Akháb és Josafát Rámoth-Gileád ellen vonulnak, hogy azt az arámiaktól visszahódítsák. Hosszú háború fejlődött ki Damaszkusz és Izrael között, melyben Akháb húzza a rövidebbet. Az asszír birodalom aramizálódása lassan és fokozatosan történt, jó időbe telt, míg az arámi nyelv a lakosság régi nyelvjárását végleg kiszorította. Ez a folyamat az ie. VIII. században ment végbe. Babilónia elarámosítása a kaldok törzsének benyomulásával vette kezdetét Szargon idejében, és az Új-babiloni dinasztia megalapításával be is fejeződött a VII. században. A perzsa korszakban az arámi lett a diplomácia a kereskedelem az állami hivatalok és az egymás közti érintkezés nyelve. Délen Palesztina állt legtovább ellen az arámi nyelv befolyásának. Júda országában az arámi nyelvhatás első nyomait a II. Kir. 18:26-ban találjuk, ahol Hilkia hivatalnokai arra kérik a Jeruzsálemet ostromló Szanhérib vezérét, Rabsakét, hogy arámi nyelven tárgyaljon velük, hogy a katonák meg ne értsék. Hosszú ideig tartó erős hatásra volt szükség, míg a zsidóság régi nyelve kiszorult, és a zsidó nép az arámi nyelvet annyira magáévá tette, hogy az nemcsak a diplomácia és a kereskedelem, de az egymás közti érintkezés nyelvévé is lett. Az Ószövetségi arám szövegek - hasonlóan a héber szövegekhez - quadrát írásban maradtak ránk, ami azt jelenti, hogy a legtöbb betű négyzetbe írható, ill. négyzetet tölt ki. A magánhangzók jelölése is azonos, a VI. századi punktációs, pontozásos rendszert használják.

Aramizmusokat találunk az Ószövetség legtöbb könyvében elszórtan, különösen a száműzetés utáni időkben.

Üdv. Péter

1: Az arámi nyelvet beszélték abban az időben Izraelben (ezt mondják azok, kik nálam jobban tudják).

2: A tekercsekből (ami nálunk a Biblia ószövetségi iratai) Krisztus rendszeresen felolvasott, amit héberűl tettek. (szintén nem voltam jelen)

3: Poncius Pilátussal beszélt a leírás alapján kikövetkeztetve négyszemközt, aki nagyvalószínűség szerint nem tanult meg "holmi" héber vagy arámi nyelvet, így feltételezhetjük, hogy latinul "beszélgettek" egymással. (Viszont a szentírás nem számol be arról, hogy ezen csodálkozott volna Pilátus, amit azért furcsállanék.)

Üdv: én lászló