Kik, mikor és hol alkották meg a Bibliát?

Szia!

Én figyelmedbe ajánlom a Sola Scriptura teológiai főiskola előadásait. Az alábbi linken találsz egy előadást a kanonizációrós is, amit le lehet tölteni:

[link] - AIG, Teologia/1. évfolyam

Minden jót!

A héber kánon megállapítása. A zsidó hagyomány szerint Ezsdrás kezdte el összegyűjteni és katalogizálni (jegyzékbe foglalni) a Héber Iratokat, és ezt a munkát Nehémiás fejezte be. Ezsdrás bizonnyal jól felkészített volt erre a munkára, lévén maga is egyike a Biblia ihletett íróinak, valamint pap, tudós és a Szent Iratok hivatásos másolója (Ezsd 7:1–11). Nincs okunk kétségbe vonni azt a hagyományos álláspontot, hogy a Héber Iratok kánonját az i. e. V. évszázad végére már lefektették.

Mi 39 könyvet tartunk számon a Héber Iratok listáján, a hagyományos zsidó kánon azonban 24 részre osztja ugyanazokat a könyveket. Néhány szaktekintély egybevette Ruthot a Bírákkal és a Siralmakat Jeremiással, s így 22 lett a könyvek száma, melyek azonban még mindig pontosan ugyanazokat a kanonikus iratokat tartalmazzák. Ezáltal egyenlővé tették az ihletett könyvek számát a héber ábécé betűinek a számával.

A KERESZTÉNY GÖRÖG IRATOK

A római katolikus egyház úgy véli, az ő feladata meghatározni, hogy mely könyvek tartoznak a Biblia kánonjába; erre utaltak a karthágói zsinaton (i. sz. 397), ahol a könyvek katalógusát összeállították. Ez azonban nem igaz, hiszen a kánont, beleértve a Keresztény Görög Iratok könyveinek listáját is, addigra már összeállították, és nem valamely zsinat döntötte el azt, hanem az Isten szent szellemének irányítása — ugyanazé a szellemé, amely azoknak a könyveknek a megírását ihlette. A későbbi, nem ihletett katalógusok készítőinek bizonyítékai csupán abból a szempontból értékesek, hogy mintegy elismerik azt a bibliai kánont, amelyet Isten szelleme hagyott jóvá.

A korai katalógusok bizonyítéka. A bizonyítékok alapján azonnal láthatjuk, hogy a Keresztény Iratok számos negyedik századi katalógusa — az imént említett zsinatokénál korábbi dátummal — pontosan megegyezik a mi jelenlegi kánonunkkal, néhány másik pedig csupán a Jelenések könyvét hagyja ki. A II. század vége előtt a négy Evangélium, a Cselekedetek könyve és Pál apostol 12 levele általánosan elfogadott volt. Csak néhány rövidebb irattal szemben merült fel kétely bizonyos területeken. Ez valószínűleg azért történt, mert egy s más okból kifolyólag az ilyen írások kezdetben csak korlátozott számban voltak elérhetők, és ezért több időt vett igénybe, míg kanonikusként fogadták el.