A Jelenések könyvében "Babilon" a Római birodalmat jelenti?

Babilon Babilont jelenti.

[link]

Amint a szentírás az egyházat két képben, egyrészt mint Krisztus menyasszonyát, másrészt mint várost (mennyei Jeruzsálem) mutatja be nekünk, ugyanúgy az Istentől elfordult világi kultúrális áramlatot és ennek kultuszát is két képben látjuk:

A 17. fejezet a nagy parázna, a 18. fejezet pedig a nagy város, Babilon ítéletét tárja fel. Babilon városa, miután lerombolták, újra felépül és az idők végén nagy és pompás világvárossá fejlődik. A babiloni próféciák egy része még nem teljesedett be. Babilon, Sodoma sorsára fog jutni. Hirtelen fog elpusztulni földrengés és tűz által. Babilon: ennek a romlott, bukott világnak a képe, ezért szólítja ki az Úr belőle az övéit:

"Menjetek ki belőle én népem, hogy közösségetek ne legyen annak bűneivel és hogy ne kapjatok annak csapásaiból."

Az az angyal, aki az ítéletet végrehajtotta Babilonon, három fővádat emelt ellene:

1. "a te kalmáraid (kereskedőid) voltak a földnek fejedelmei"

2. "a te bűvöléseidtől (varázslásaidtól) eltévelyedtek mind a népek."

3. "abban prófétáknak és szenteknek vére találtatott és mindazoké, akik megölettek a földön."

A Babilonnak e három nagy bűnével szemben:

1. Hatalmi törekvés. ( János szerint a test kívánsága)

2. Hazugság és eltévelyítés ( a szemek káprázata)

3. Erőszakosság és gyilkosság (az élet kérkedése)

a mennyei Jeruzsálem fiait három, ezekkel ellentétes erény ékesíti:

1. A szolgálat.

"De ne így legyen közöttetek, hanem aki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok. És aki közöttetek első akar lenni, legyen a ti rabszolgátok."

Máté 20,26-27.

2. Az igazság.

"Tudd meg mimódon kell forgolódni az Isten házában, mely az élő Istennek egyháza, az igazság oszlopa és erőssége."

I.Tim.3,15.

3. A szelidség.

"Boldogok a szelidek: mert ők örökségül bírják a földet."

Máté 5,5.

"Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek."

Máté 11,29.

Kezdetben Káin leszármazottai is arra törekedtek, hogy az emberi életet minél kényelmesebbé tegyék. Egyik ükunokája volt a muzsikusoknak, a lantosoknak és síposoknak apja, Tubalkain pedig mindenféle vas és rézszerszámok kovácsolója. Később hozzájárult ehhez a kényelmi törekvéshez egy másik emberi törekvés, az hogy az erősebb hatalmaskodjék a gyenge felett. Ebben a törekvésben a kusita származású Nimród, Bábel (Babilon) alapítója tűnt ki elsőnek. Róla azt írja az I. Mózes 10,8: "Kezdett hatalmassá lenni (hatalmaskodni) a földön"

Isten nem ellensége a kultúrának. Ez jó és természetes, de Isten nélkül, tőle elszakadva, egyre jobban az ördög hálójába sodorja az emberiséget. Az "igazi" kultúra az embert Istenhez mindig hasonlóbbá teszi, őt hozzá mindig közelebb juttatja, és boldoggá, sőt szeliddé és másokra nézve is hasznossá teszi. Isten azt akarta, hogy az ember sokasodjon, töltse be a földet, és hajtsa az uralma alá. Ezzel szemben a bukott ember azon törte a fejét, hogy mit kellene cselekedni, hogy el ne széledjenek a föld színén. Majd megjelenik egy már egészen sátáni törekvés is az emberi kultúrtörekvésben, ez pedig a gőg, hogy Isten helyett önmagát dicsőitse:

"szerezzünk magunknak nevet"

I.Mózes 11,4.

E bukott világ, (Babilon) szelleme sugallatának fő iránya mindig is ez: Az öndicsőítés, és az, hogy a láthatatlan Istent, kezének valami látható alkotásával helyettesítse. Ez minden hamis kultusznak a következménye, hogy az embert elszakítja a Teremtő szeretetétől, és helyette a saját kezének alkotásait, vagy önmagát tiszteli és dicsőiti. Ezért mondja: Ha valaki szereti e világot, nincs meg abban az Atya szeretete. A nagy parázna a külső fényével, csillogásával és pompájával tévelyíti el a népeket Istentől. A béke és a biztonság éveiben Jeruzsálemben újraépítik a Templomot, és a júdaizmus meg fog újjulni. Több prófécia arra is utal, hogy Babilon nem csupán a világ kulturális központja, hanem gazdasági, politikai és vallási hatalom székhelye is lesz ebben az időben. A Babilon jelentése:

(zűrzavar; Isten kapuja).

Bábel görög neve. Egyaránt jelenti a birodalmat és annak fővárosát. Először az 1Móz 10,10említi. Az ősi Babilon híres volt Semiramis függőkertjeiről, valamint templomai és királyi palotái miatt is. Az ÚSZ-ben ez a város az istentelenség, a bálványimádás és az Isten elleni lázadás foglalata:

"ez ama nagy város, amelynek királysága van a föld királyain”

Hat elmélet létezik Babilon város magyarázatáról. Szerintem itt a Jelenések 18. fejezetében szereplő Babilon a mai Róma városa.

Ezek a felsorolt tulajdonságai kizárják, hogy akár Jeruzsálemről, akár a történelmi Babilonról lehetne szó: a népekre, nemzetekre kiterjedő világhatalom; az egységes világkereskedelmi rendszer; az okkult és bálványimádó hamis vallás; a szentek és próféták üldözése; a fogyasztást és szórakozást hajhászó hedonizmus – mind-mind a Római Birodalom és azon belül is Róma jellemző tulajdonságai.

Babilon és Róma azonosítása más újszövetségi igehellyel is alátámasztható. Péter apostol, aki a hagyomány szerint Pállal együtt Rómában fejezte be földi pályafutását a 64-es Nero-féle keresztényüldözéskor, levelét ezzel a mondattal zárta:

"köszönt titeket a veletek együtt választott babiloni gyülekezet, és Márk, az én fiam"

1Pét 5,13.

Mivel Márk, aki Péter tolmácsa volt, evangéliumát Rómában, és nem a történelmi Babilon romjai között írta, Péter minden bizonnyal a „választott babiloni gyülekezeten” is a Rómában élő keresztényeket értette.

Babilon és Róma városát ezenkívül összeköti még a Templom kétszeri lerombolása, melyet i. e. 586-ban a babiloniak, i. sz. 70-ben a rómaiak hajtottak végre.

A nagy parázna a fenevad hét fején foglal helyet, melynek jelentését szintén olvashatjuk a Jelenésekben:

„a hét fej a hét hegy”

17,9.

A hét hegyen épült város, Róma, egy világbirodalom központja:

„amelynek királysága van a földnek királyain"

17,8.

amit „nagy Babilon”-nak nevez a Biblia. A 17. fejezet alapján úgy tűnik, hogy ennek fő jellegzetessége egy bálványimádó, okkult vallási rendszer működtetése. Ennek a vallási rendszernek az alapja és Kősziklája nem Jézus Krisztus, hanem a föld királyaival való paráznaság. Az állammal való házasságkötésből származik a népek (vizek) feletti hatalma. Míg a 18. fejezetben inkább gazdasági rendszerként látjuk megvalósulni, melyre súlyos ítélet vár.

Babilon a neve annak a hamis vallási rendszernek, a hamis egyháznak, amelyet a 17. fejezet a nagy paráznának nevez, és mint asszony a fenevadon és a népeken is ül. A fenevadról el lehet mondani hogy egy birodalom lesz, mivel tíz szarva van, ami tíz király lesz. Ez a fenevad:

"volt és nincs, noha van”

A római birodalom esetében egy olyan világbirodalomról beszél a Biblia, amely egy időre eltűnik ugyan a történelem színpadáról (a Nyugatrómai Birodalom 476-ban, a Keletrómai Birodalom 1453-ban), de szellemi-erkölcsi-kulturális értelemben továbbra is jelen van, sőt meghatározó szerepet játszik, mígnem az idők végén újra összeáll egy világbirodalommá. A 18. fejezetben pedig a "nagy Babilont" város képében látjuk, ami hét hegyen épült. Tehát Babilon egyszerre egy emberek alkotta vallási rendszer, amit prostituált asszonyként látunk lovagolni, de ez az asszony egyben:

"ama nagy város, amelynek királysága van a föld királyain"

Jelenések 17,18.

Így jön össze a kettő kép: a hamis egyház és Róma=Babilon.

Míg a fenevad: a római birodalom, ami magában fogja hordani az előző három világbirodalom erejét.