Egy vallásos ember mi alapján dönti el, hogy melyik bibliai törvényt nem kell betartania?

Ez nem olyan kérdés, amit dióhéjban meg lehetne válaszolni, hosszú idő kell a kérdés tanulmányozásához - vagyis kéne hozzá az Ószövetség és Újszövetség ismerete is.

Először csak annyit, hogy az Újszövetség sokmindent módosított, ami az Ószövetségben le volt írva, de nem mindent. Jézus maga mondta, hogy a törvényt betölteni jött, nem pedig eltörölni (értve a 10 parancsolatra: a szeretet törvénye megalapozza az ún. második táblán lévő törvényeket).

A tisztasági törvények és egyebek (pl ételek tilalma vagy körülmetélkedés) értelmüket vesztették.

Isten az Újszövetségben nem kőtáblába, hanem a "szívek táblájára" vési törvényeit, máshol úgy szerepel, hogy "lélekben kell őt imádni", ami ezt támasztja alá szerintem.

Önmagában a lelkiismeret azonban nem elég, mert egyes embereknek nem okoz lelkiismeret furdalást például a pletykálkodás, másoknak igen.

A kulcskérdés a Szentlélektől való újjászületés, és az életünk átadása Istennek. Innétől fogva már "vádol a szív", de ez önmagában még mindig nem elég. Növekedni kell az Ismeretben (Biblia olvasása által és a keresztény közösségben való részvétellel).

A másik fontos dolog, hogy össze kell hasonlítani az egyes bibliai részeket és úgy kell értelmezni őket.

Az egyház parancsait is mindig össze kell vetni a Bibliával. Ha nem egyezik, akkor bizony a Biblia a mérvadó, a többi emberi tanítás. Itt mondjuk pl. nam az olyan részletekről van szó, mint a szombat vagy vasárnap, mint pihenő nap, a hangsúly ott a "hetedik napon" és a "robota munkán" van - tehát az állatokat pl. megetethették a zsidók is...

Egy (kényes) példa, a válás. Az Ószövetség szerint válólevelet lehetett adni a feleségnek, az Újszövetségben Jézus kifejti a véleményét erről, vagyis házasságtörésnek tartja. Az egyház simán érvénytelennek tekint olyan házasságot, ami nem egyházi, és összead párokat ilyen háttérrel, ellenben a házasságtörést nem tartja válóóknak, pedig a Bibliában az az egyetlen valós ok.

Szóval a kérdés megválaszolása felvet néhány újabb kérdést. :)

Nekem a Biblia (illetve az Újszövetség) iránymutató. Azt hiszem aki kicsit foglalkozott vele és Jézussal, az pontosan tudja, hogy hogyan kéne élni. Nem arról beszélek, hogy hányszor kell templomba menni, hogy mikor nem lehet húst enni, hanem a szellemiségről ami a szeretetről szól, arról, hogy nem bánts meg másokat akarattal, hogy igyekezz jót cselekedni másokkal, ha ezt teheted. Lehet, hogy ez egyeseknek, nagyon körvonalazattlan, de szerintem sokkal fontosabb, mint elveszni az emberek által alkotott Egyházi előírások között. Szerintem (és van a nagycsaládban 1-2 pap, szerintük is) ennyi bőven elég.

Persze vannak emberek akik szigorú szabályok között érzik jól magukat, mindenki úgy hisz, ahogy hinni tud.

Hát épp ezt mondom! Hogy be kell tartani a szombatot, és nem kell vért enni. Meg malacot! Sokan betartják. Sokan meg nem, én sem mindig, de nem áltatom magam azzal, hogy vallásos lennék. Hogy hű. Imádkozom, hiszek, de tudom, hogy nem tartom be mindig a parancsokat. Meg lehet magyarázni.. de nincs értelme.

Amelyik vallás eltér a Bibliától, az illúzió. Könnyű út, széles út.

És tudjuk, a széles út hová vezet...

Talán rosszabb aki ilyen fél-vallást tart, mint a ki nyíltan tagadja. Bár tudom, a legjobb szándékkal.

De az a baj, hogy végig éli az ember az életét, azt híve, hogy jól cselekedett, pedig nem.

Pedig ott a biblia, elég elolvasni. " akinek van szeme, látja" Nem kell hozzá semmi, mindenki megérti. Ahhoz kell csak sokat tanulni, hogy kiforgassuk.

azért rosszabb az ilyen hamis vallás, mert elringatja az embert, hogy minden o.k. Pedig nem. Egy hitetlen hamarabb megleli a helyes utat.Mert érzi, hogy valami hiányzik. A langymelegekkel van a baj. Pál Korintusbeliekhez. Olv.!

A Tízparancsolatban egyszer van, hogy ne lopj.

És van egy olyan, hogy mit ne kívánj. Ne irígyelj, és ne foglalkozz vele, hogy több van-e neki, mint neked, ne rontsd az ő boltját, ne kavarj be.