Hivök! Szerintetek közeleg már az elragadtatás? Isten kiket tekint 'övéinek'?

Kedves első!

Szerinted megvolt az elragadtatás? És ezt egyetlen igeversből erősítgeted? De egy állítást, főleg ha az súlyos kérdéseket feszeget, akkor nem árt több verssel is alátámasztani. Ne háboríttassatok meg se szellem se beszéd által. Addig nem jelenik meg a bűn embere, a veszedelem fia, a törvénytaposó, amíg itt van az ami akadályozza őt a tervében. Az egyháznak és a Szent Szellemnek félre kell tolatnia az útjából. ( el kell ragadtatnia) Majd ha nem lesz itt az egyház és a Szent Szellem, akkor mondhatod hogy elragadtatás volt, és jön az antikrisztus.

Kiket tekint Isten övéinek?

Akik hallgatják és megcselekszik Isten beszédét, azok Jézus testvérei és rokonai.

Szia!

Nos a Biblia szerint az elragadtatás az igazak feltámadása után közvetlenül lesz: "Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban, azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk." (I.Thessz. 4:16-17)

Arra nézve pedig, hogy Isten ekkor kiket tekint övéinek szintén pontosan fogalmaz a Biblia: "Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében." (Jel. 7:14). "És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei." (Jel. 19:8).

A ruha a jellem, a viselkedés szimbóluma a Szentírásban. Ennek megmosása a "bárány vérében" a hit általi megigazulás örömteljes, szépséges evangéliuma. Jelenések könyvében ezt mondja Krisztus nekünk: "Azt tanácsolom néked, hogy végy tőlem fehér ruhát, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki mezítelenséged rútsága." (Jel 3:18). A laodiceaiak büszkén viselték maguk gyártotta, fényes fekete gyapjúszövetből készült, előkelő öltözéküket, de Jézus ezt értéktelennek nyilvánítja, és felkínálja, hogy tőle vegyenek fehér ruhát. Az a lényege tehát az üzenetnek, hogy a magunk igazsága helyett Jézus a saját igazságát kínálja fel nekünk. Azt akarja, hogy belássuk: a saját igazságunk elégtelen és önzéssel fertőzött. Azt akarja, hogy megértsük azt, amit Ézsaiás próféta mond: "Minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha" (Ésa 64:5)

Arra szeretne rávezetni minket, hogy meglássuk: tőle kell vennünk ingyen kegyelmi ajándékként az igazi értéket, az Isten szemében is igaz jellemet, életszentséget. Azt kívánja, hogy megértsük ezeket az igéket: "Oh jertek, akik szomjúhoztok, jertek akiknek nincs pénzetek, jertek, vegyetek pénz nélkül és ingyen." (Ésa 55:1) "Az Úr a mi igazságunk." (Jer 23:6) "Jézus Krisztus bölcsességül lett nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul." (I.Kor 1:30) "Találtassam őbenne, mint akinek nincs saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján." (Fil 3:9)

A fehér ruha, a fehér öltözet Krisztus igaz életének, életszentségének a jelképe, ami először csak "tulajdoníttatik, beszámíttatik" az embernek a megtéréskor. Hite megszületésekor azonnal igaznak nyilvánítja őt Isten, megelőlegezett, elkötelező bizalommal, hogy magához fogadhassa és a Szentlélek ajándékában részesíthesse. Utóbb azonban az ember saját jellemévé kell válnia ennek az öltözetnek, a "megszentelődés" révén. A Biblia nagyon világosan szól erről. Zakariás próféta látomása (3:3–5), vagy a tékozló fiú példázata kifejezően mutatja be, hogy miként cseréli át Isten az ember szennyes ruháját egy pillanat alatt ünnepi öltözetre. Jelenések könyve 19. fejezetében viszont (7–8. vers), szintén szemléletes kifejezésmóddal arról szól az Ige, hogy az üdvösségre való készenlét azt jelenti: az ember saját jellemévé válik az először csak neki tulajdonított krisztusi életszentség. A "szentek igazságos cselekedeteibe" öltözötteknek látta János apostol a megváltottak seregét, és kijelenti, hogy ez "adatott nékik". Vagyis nem a saját erejükből, a saját igyekezetükkel érték el, hanem a Szentlélek munkálta ki bennük, mivel állandóan Krisztusra tekintettek, tőle tanultak.

Krisztus hozzáteszi: az embernek azért kell fehér ruhát szerezni tőle, hogy "ne láttassék ki mezítelenségének a rútsága", és ezzel rámutat, hogy a saját erőfeszítésekkel elért erények mögül mindig ki fog látszani valahol az önző, nyers természet, amint a hiányos öltözék sem fedi el teljesen a mezítelenséget. Az ember saját igyekezetével elért jóság ugyanis nem tudja megtisztítani a belsőt, a szív indítékait. Nem tudja legyőzni az énjét, az öröklött és szerzett természet erős ösztöneit. A lelepleződés – amikor a vallásos cselekedetek mögül kibukkannak az alacsonyrendű, önző megnyilatkozások – megszégyenülés Isten és a mennyei világ, valamint az emberek előtt.

Az igazi kérdés tehát az: megszereztük-e már a "fehér ruhát", vagy nekünk is csak külsődleges, vallásos igyekezetből álló öltözetünk van, amelyből bizony gyakran kilátszik a mezítelenség rútsága? Megnyugodhatunk-e ebben, megmaradhatunk-e eddigi állapotunkban, látva az idők jeleit, érzékelve a kegyelemidő rövidülését?

Üdv. Péter

Egy írás a harag előtti elragadtatásról (prewrath rapture):

[link]

Számomra az egyetlen elentmondás mentes tanítás a sokat vitatott témával kapcsolatban.

Eszerint az elragadtatás a hét év második felében lesz a nagy nyomorúság után, de az Isten haragja előtt.