A hívőknek mi a véleménye a japán kultúráról?

"Hívő keresztényként egy bizonyos szintnél nem lehet tovább jutni a japán harcművészetekből, mivel védőszellemet kell választani, és ott már elkezdődnek az okkult praktikák."

Ez őrültség. Megjegyzem pl. az aikidó edzések elején van ahol tapssal kezdik a meghajlást a kamiza felé, ahol az Osensi képe látható, mint a sintó imáknál is, tapssal hívják fel az istenség figyelmét. De ez a védőszellem badarság, minden alapot nélkülöz. Taszító az ilyen hozzáállás amely egy másik (magas)kultúrát nem a saját mélységeiből akar megérteni, hanem a külső szempontokat ráerőltetni. Egyszer és mindenkorra tessék megérteni, hogy a kereszténység nem kizárólagos. Számos kultúra jól el van nélküle és semmivel sem rosszabb emberek az adott kultúra tagjai. Ha valaki mégis annak (a kereszténységet kizárólagosnak, a másik vallást civilizációt rossznak/ tekinti, akkor abból a más kultúrák lenézése és végső soron békétlenség származik. Bizony az ilyen embernek jobb lett volna ha nem lesz keresztény, mert csak szellemi erőszakra futja tőle.

Animéről meg mangáról az a véleményük mint a nem eléggé tájékozott nemhívőknek: rajzfilm=gyerekmese.

Saját családomról tudok nyilatkozni: keresztények, szeretik az amcsi import fundamentalista világvége elméleteket, könnyen rámondják bármire h ördögi dolog vagy éppen őrületet okoz, legyen az anime vagy akár csak egy egyszerű scifi film.

Próbálok úgy ilyesmit nézni h ne nagyon tudjanak róla mert eltiltanának a "lelki üdvöm" érdekében.

Szerencsére nem nagyon kérdezősködnek utána.

Én keresztény vagyok és nagyra értékelem a keleti kultúrákat, a Japánt is. Tisztelem az értékeiket, szívesen olvasok róluk.

De nem értek egyet a kettővel ezelőtti, 69%os válaszolóval. A keresztény hozzászóló ugyanis ezt írta kommentjében: "Hívő keresztényként....." Nem arról van szó, hogy a kereszténység kizárólagosságát rá akarja erőltetni, hanem hogy ha valaki egy valláson belül hívő, csak egy bizonyos szintig mehet el más vallások szellemi értékén nyugvó gyakorlatokban. Ez így szerintem fair.

Egyébként nem tudok arról, kell-e védő szellemet választani, ezt még nem hallottam, de magát a harcművészetet nagyra értékelem keresztényként is, mert pontosan arra jó, hogy a gyerekek megtanulják az önfegyelmet, a bennük dúló fölös energiát levezetik, és tisztelettel állnak a harchoz, nem agresszíven.

Freya

Kedves Freya!

"De nem értek egyet a kettővel ezelőtti, 69%os

/96%-volt eleddig, majd pontozz le/

válaszolóval. A keresztény hozzászóló ugyanis ezt írta kommentjében: "Hívő keresztényként....." Nem arról van szó, hogy a kereszténység kizárólagosságát rá akarja erőltetni, hanem hogy ha valaki egy valláson belül hívő, csak egy bizonyos szintig mehet el más vallások szellemi értékén nyugvó gyakorlatokban. Ez így szerintem fair.

Nos, az okkult praktikák, és a védőszellemes állítás, totálisan értelmetlen, és bizony a szellemi elfogultságot tükrözik. Amit a másik vallás értékén nyugvó gyakorlatról mondtál elsősorban a Történeti Istenkinyilatkoztatás vallásaira igaz, az Örök Világtörvény vallásaira és A Kínai Univerzalizmusra nem. Ott teljesen el lehet fogadni, értelmezni és tolerálni a másik vallását (a politikai gyakorlat ettől olykor eltér). Abból amit írtál az következnék, hogy egy sintoista énekes sosem fogja úgy énekelni a legszebb oratóriumokat mint egy katolikus, mert ez a kifejezésmód és művészet, ezen a vallási kultúrához tartozik. Ezt én nem fogadom el, ismervén a komolyzenét, ha meg tudod valamiről, hogy az alapokat vagy a bölcseleti betetőződését nem fogadod majd el, akkor ne is fogj bele, mert az adott, bármely típusú művészetnek nem fogod tudni odaadni magad,és ez bizony felesleges időtöltést jelent, a saját hagyományoddal és a másik hagyományával szemben is tiszteletlenség.

A japán harcművészetek sokkal inkább technikai háborús eredetű művészetek, mint pl. a kínaiak. (Klasszikus japán budó: Kendó, Iaidó, Kyudó, Judó, Aikidó, Yaridó, Jodó Naginatadó, és erős megszorításokkal a Karate. Az ezeknél a standardizált és vagy megideologizált vagy éppen a sport felé eltolt rendszereknél régebbieket Jitsu-nak nevezzük, ezek technika és hatékonyság szemléletűek) A japán rendszerekhez ezért csak később kapcsolódott hozzá a nagyobbrészt buddhista, kisebbrészt sintóista értelmezés. Nem szükséges tehát ezt a témát túlmisztifikálni, ahogy arra "keresztény" barátunk kísérletet tett. Én ezeknek a véleményeknek a mélyén Istenességet és Embertelenséget vélek felfedezni.

Üdv