Olyan 18. századi (vagy ennél korábban élő) angol teológusokat/írókat keresek, akik a Jelenések könyvét értelmezték. Szerző? Cím?

Szia!

Talán a leghíresebb és legismertebb Isaac Newton, aki 1643-tól 1727-ig élt, könyvének címe: Megfigyelések Dániel és Jelenések könyve próféciáira vonatkozóan.

A XVI-XVII. században élt John Napier (1550 – 1617) skót matematikus, teológiai író, akinek Jelenések könyvéhez írott – harcos protestáns nézeteit tükröző – magyarázatai 1594-ben jelentek meg.

Aztán itt van I. Jakab angol király, (1556-1625), aki

amikor még csak 20 éves volt, megírta azt a figyelemre méltó művét, melynek címe: Körülíró Magyarázat Szt. János Jelenéseiről.

A következő a sorban Joseph Mead (Mede) (1586-1639) angol tudós, természettudós és egyiptológus a héber és görög nyelvek docense. Könyvének címe: Key of the Revelation Searched and Demonstrated, halála után 1643-ban jelent meg.

Érdemes megemlíti még John Trapp (1601-1669) anglikán Biblia kommentátort, aki 5 kötetes Bibliakommentárt írt az ószövetségről és az újszövetségről, amely 1654-ben jelent meg, ebben részletesen elemzi jelenések könyvét is, a mai napig gyakran idézik.

Aztán itt van William Guild (1586-1657) skót miniszter, tudományos és teológiai író. Könyvének címe: The Sealed Book opened, being an explication of the Revelations. Aberdeenben jelent meg 1656-ben.

Említésre méltó még John Tillinghast(1604-1655) angol lelkész. Ő ismert Oliver Cromwellel szemben való konfrontációról, és a millenáris írásairól. Knovvledge of the Times címmel jelent meg az írása, 1654-ben.

A másik Thomas Goodwin (1600-1680), angol puritán teológus és prédikátor, és fontos vallási vezetője volt az Independenseknek. Az Apokalipszisről írt művét 1681 és 1704 között tették közzé.

William Sherwin (1607-1687) angol lelkész, aki miniszter is volt. Számos munkát írt bibliai és teológiai témákban. Sherwin munkáinak legnagyobb részét névtelenül hozták nyilvánosságra, és azokat gyakran különböző címek alatt újból kinyomtatták az 1671. évtől kezdve. Nagyon sokat írt jelenések könyvéről "Prodomus" c. művében például megállapítja, hogy az első trombitaszó elvette a Sárkány igazi székét és udvarházát, hogy azt, aki addig az ideig ezt megengedte, eltétessék az útból, hogy az Antikrisztus bejöhessen annak helyébe, ahogyan ezt Pál apostol megjövendölte.

Ezután az angolok belefáradtak a puritánok és a presbiteriánusok által gyakorolt hatalomba (1640-1648), majd abba is, amelyet a függetlenek és Cromwell gyakorolt (1648-1658). Ezért következett be az angol forradalom az 1688. évben.

Ennek a kornak neves prédikátora Hanserd Knollys (1599-1691) volt, egy különös angol baptista lelkész. An Exposition of the Eleventh Chapter of the Revelation (A Jelenések 14. fejezetének magyarázata) c. műve 1679-ben jelent meg.

III. Vilmos uralkodása alatt (1688-1703) a Nagy-Britanniában élő valamennyi protestáns számára türelmet engedélyeztek, amely a szabadságban és a nyugalomban jutott kifejezésre. Ebben az időben élt Thomas Beverley(1670-1701) - akire vonatkozóan nagyon keveset tudunk, kivéve azt, hogy független (independens) lelkész volt - több, mint 20 darab rövid vallásos értekezést adott közre, - köztük számosa furcsa címek alatt, - amelyekben az idők végezetének közelségét hangsúlyozta.

Thomas Burnet (1635-1715) angol hittudós és könyvíró 1680. évben írta meg Telluris Theoria Sacra (A föld szent emléke) c. könyvét, melyben azt állítja, Jelenséek könyvére alapozva, hogy a földnek a nagy beteljesedés előtt gyökeres változáson kell átesnie a tűz által, amikor is azon a szenteknek kell majd lakozniuk. Az újjászületett földön a Paradicsom lesz majd helyreállítva, miután az befutotta a számára megjövendölt pályát, és ennél a teremtés hete lesz majd a példakép.

Drue Cressener (1638-1718) az angol egyház vikáriusa volt, majd ifjúsági felügyelő (proctor) a cambridge-i egyetemen az 1690. évben kiadta a Demonstration of the First Principles of the Protestant Applications of the Apocalypse (Az Apokalipszis protestáns alkalmazása főbb elveinek bemutatása) c. könyvét, amit Mária királynőnek ajánlott fel.

A protestantizmusnak az 1688. évi angliai forradalom után bekövetkezett megszilárdulása magával hozta annak Britanniában történő kiterjedését, Amerika felemelkedését, a vallásosság újjáéledését, és az egész világra kiterjedő missziós tevékenység kezdetét.

Ekkor élt Robert Fleming. (1660-1716) aki 9 kötet vallásos írásnak a szerzője, igen nagy befolyást gyakorolt, és III. Vilmos gyakran kérte ki tanácsát Skócia egyházi ügyeinek érdekében. Flemingnek felajánlották a Glasgow-i Egyetem igazgatói tisztét, amit azonban visszautasított, és megmaradt alázatos megbízatása mellett, mint disszidens. Részletesen írt Jelenések könyve alapján a pápaság felemelkedéséről és bukásáról.

Angliában a XVIII. sz. egy új millennáris elmélet feltűnésével különböztetődik meg: a whitbyanizmusával.

Daniel Whitby (1638-1726), a postmillenizmus elméletének kezdeményezője. A Whitby által írt művek legnevezetesebbje volt a kétkötetes munka, melynek címe: Paraphrase and Commentary on the New Testament, Az Újtestamentum parafrázisa és magyarázata, 1703-ban jelent meg és 1760-ig mintegy 70 kiadást ért meg. E mű utolsó részében, egy 16 oldalra terjedő, gondosan kidolgozott "új elméletet" közöl a Jelenések könyvében található 1000 esztendőre vonatkozóan.

Daubus Károly (1673-1717) kiüldözött hugenotta, Franciaországból származó angol. Művének címe: Perpetual Commentary on the Revelation of St. John (Örökkévaló magyarázata Szt. János Jelenéseinek), és amelyet özvegye hozott nyilvánosságra.

William Lowht (1660-1732), a winchesteri püspöknek volt az udvari káplánja, és 1700 körül Buriton-i rektor. Lowth néhány igen nagyra értékelt művet írt, amelyek közül a legnevezetesebb volt a Commentary Upon the Larger and Lesser Prophets (Magyarázat a nagyobb és kisebb prófétákról) című, melyben Jelenések könyvét is elemzi.

William Whiston (1667-1752), baptista teológus és matematikus professzori állásban. Legjelentősebb munkája, melynek címe: An Essay on the Revelation of Saint John Értekezés Szt. János Jelenéseiről, mely 1706-ban jelent meg).

Thomas Pyle (1674-1756), mint egy egyetemi rektornak fia, Cambridge-ben nevelkedett, ahol is megszerezte a B.A. és az M.A. tudományos fokozatokat. Részletesen foglalkozik Jelenések könyvével írásában, melynek címe: The Scripture Preservative Against Popery (A Szentírás óvszere a pápaság ellen) és 1735-ben jelent meg.

John Gill (1697-1771), kitűnő baptista bibliamagyarázó és orientalista, könyvének címe: Revelation (Jelenések).

Thomas Newton (1704-1782), bristoli püspök, művnek címe: Dissertations on the Prophecies (Értekezések a próféciákról), amely 18 kiadást ért meg, és lefordították német és dán nyelvre is.

Ki ne hagyjuk: John Wesley (1703-1791), a metodizmus kitűnő megalapítója, az Explanatory Notes upon the New Testament (Magyarázó megjegyzések az Újtestamentumról) c. művében azt hirdeti, hogy a Jelenések könyve a régi Jeruzsálemtől az új Jeruzsálemig terjed, és a hét trombitaszó a világ végezetéig nyúlik el, amelynél a hatodik a mohamedanizmust jelenti.

Remélem tudod majd használni...

Üdv. Péter

Bocsi, az elejéhez még:

Newton művének pontos címe: Observation Upon the Prophecies of Daniel and the Apocalypse of St. John (Megjegyzések Dániel és Szt. János Jelenéseinek próféciáira nézve), és 1733-ban írta, de csak 6 évvel halálát követően hozták nyilvánosságra, és 42 esztendő tanulmányainak volt az eredménye.

Üdv. Péter