Miért állítják be Jézus életét és halálát "áldozatként"?
Mielőtt bárki félreértene, én tiszteletben tartom mások hitét és vallását, ettől függetlenül azonban vannak kérdéseim és vannak dolgok, amelyeket nem értek vagy épp butaságnak találok.
Épp ilyen a kereszténység azon része, hogy Jézust és Istent mindig úgy mutatják be, mint akik valami végtelen nagy áldozatot hoztak az emberiségért, amiért csak csodálni, imádni és sajnálni lehet őket. Én nem így látom.
1. Ha Isten mindenható, akkor bizonyára még számtalan módját megtalálhatta volna annak, hogyan váltsa meg az emberiséget bűneiből, nem kellett volna feltétlenül Jézushoz folyamodnia. Márpedig az áldozat épp attól lesz áldozat, hogy az embernek(jelen esetben Istennek) egyszerűen nincs választási lehetősége, minthogy akármennyire fáj is, lemond valamiről mások kedvéért. Épp azért áldozat ez, mert nem tehet mást, nem dönthet másképp, nem adhat kevésbé szeretett vagy értékes dolgot - csak épp azt a legfontosabbat.
De Istennek volt választása, csak magára vethet, ha ő épp eme mód mellett döntött, amikor lett volna más is.
2. Jézus boldog ember volt, mert ismerte Istent és a szeretetét, tehát neki nem esett nehezére szegénynek lenni, a néppel maradni, csodákat tenni, és a szenvedései ellenére is boldog ember volt, mert ismerte az "Igazságot". Pár röpke földi év az örökkévaló szeretetért nem nagy dolog, tehát nem lehet azt mondani sem, hogy valami irtózatos és elviselhetetlen kín volt az élete.
3. Istennek tulajdonképpen nem is kellett lemondania Jézusról, mert nagyon jól tudta, hogy úgyis hamar visszatér hozzá, és nem bukhat el.
Ugyanis Jézus maga a "földre testesült" Isten, tehát ha Isten tökéletes, akkor Jézus is az, így esélytelen, hogy elbukjon. Ha már egy pici lehetősége is felmerül a bukásnak, akkor nem tökéletes - ezt viszont ellentmondana önmagának.
Tehát egy tény volt, hogy Jézus lejön, megváltja az emberiséget a bűneiből és visszatér Atyja mellé - ez feladat, amiben tulajdonképp nincs lemondás, tehát nincs áldozat sem.
Akkor miért tekintenek mégis úgy Jézusra, mint áldozatra, aki felfoghatatlanul nehéz dolgot vitt véghez? Nem sértésből, de ennél még az a pogány is nagyobb áldozat, akit csak azért öltek meg, mert segített társainak a saját vallásuk fenntartásában. Jézus biztos volt Istenben ,tudta, hogy van, a pogány csak hihette és csak remélhetett. Nagyobb áldozat az ismeretlen szerettért lemondani valakiről, mint ha tudjuk, hogy úgyis minden rendben lesz.
Úgy volt, hogy nagy volt a bűn, ugye. Erre küldte az Úr az özönvizet.Hogy el van fuserálva a teremtés, megszünteti.De Noé kikönyörgött még egy esélyt.
Aztán éltek tovább Noé unokái. De sajna, megszegték újra a törvényeket sorra. A törvény pedig törvény, s büntetés jár a megszegésért, s az Úr haragra gerjedt, hoyg vége, ennyi. De Jézus felajánlotta, hogy magára veszi a világ bűneit. Visszamenőleg, és előrefelé is. Így megváltotta a világot a bűntől. Saját áldozatával. Az Isten meg odaadta egyszülött fiát a világért, ezt áldozta. Hogy megmaradhasson. Mert a törvény, az törvény Istenre is, a bűnért ki kell szabni a büntetést, ez a világ rendje.
Jézus elbukhatott volna, mivel EMBERKÉNT született újjá, esendőként.És a szenvedést is emberként élte át.
A Szentháromság számunkra felfoghatatlan.
Mi a váltság?
1. az az ár, amelynek kifizetésével visszavásárolunk valamit
2. az az ár, ami fedezi valaminek a költségét, olyasmi mint a kárpótlás
Miért volt szükség egyáltalán váltságra?
1Mózes 2:7 - Isten egy tökéletes emberi életet hozott létre
1 Mózes 2:17 - nem kellett volna meghalniuk, ha engedelmesek maradnak
1Mózes 3:6 - ettek a gyümölcsből így engedetlenné váltak, ami azzal járt, hogy szenvedniük kellett végül meghalniuk. Így úgymond "meglopták" Istent. a Tőle kapott tőkéletes életet "eladta" a bűnnek. (Róma 7:14)
Így lettünk ilyen nyomorultak mi ma. Megörököltük a bűnt, amit "kedves" ádám atyánk megvett nekünk (Róma 5:12)
DE mivell Istennek nem ez a szándéka, hogy ilyen emberek lakják a Földet, ezért kellett egy váltságáldozat.
Vagyis kellett egy fizetőeszköz, ami visszavásárol minket a bűntől. Éppúgy ahogy egy rabszolga megválthatta magát a halálával, vagy ha valaki kifizeti az Ő szabadságát.
Miért Jézus a váltság?
Mint említettem egy TÖKÉLETES EMBERI élet veszett el. Ha ezt most mérlegre helyeznénk, hogyan lehetne a méreg egyensúlyba? csak úgy, hogy ha egy TÖKÉLETES EMBERI élettel fizetnek érte.
Alapelv: "lelket lélekért" (5Mózes 19:21)
DE mivel mindannyian ádámtól származunk, mindannyian bűnösek vagyunk (bűn rabszolgaságába kerültünk) így mi nem vagyunk tökéletesek, nem tudjuk úgymond kifizetni magunkat. (Zsoltárok 49:7,8)
Abban igazad volt, hogy nem kellett volna Istennek Jézust küldenie. Mert vannak neki angyalai, akik közül lehet, hogy sokan kiállták volna ezt a próbát és őkis lehet hogy tökéletes emberi életet tudtak volna élni.
Akkor miért mégis Jézus?
"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János 3:16) -->ISTEN SZERETETÉBŐL ADÓDÓAN KÜLDTE EL FIÁT ÍGY VAN LEHETŐSÉGÜNK VISSZAKAPNI A TÖKÉLETES ÖRÖK ÉLETET.
Így ki lettünk fizetve a bűnnek. a Váltságnak köszönhetően közeledhetünk Istenhez imádban (Jézus halála előtt csak akkor lehetett imádkozni ha előtte állatáldozatot mutattak be); tiszta lelkiismeretünk lehet mert Isten megbocsájtja bűnünket Jézus által; és reménykedhetünk a tökéletes örök életben (ez egy másik hosszasabb téma, hogy még miért nem)
Miért olyan nagy szó, hogy Jézus szenvedett és Isten Őt küldte?
képzeld magad Isten helyébe. Tegyük fel, hogy van egy kisgyermeked, aki megbetegszik, csak egy kisebb nátha, hőemelkedéssel és tüsszögéssel, meg köhögéssel. Tudod hogy néhány nap és meggyógyul és új erőre kap, de mégis sajnálod nem? és szomorú vagy, hogy szegény picinyed szenved. Istennek is rossz volt azt látni, hogy fia szenved, aki nem is egy kisebb náthát kapott el, hanem szörnyű megaláztatást, verést, kínzást, és fájdalmas halált. Arról nem is bezsélve hogy PONT ŐT nevezték Istenkáromlónak, Őt akinél a világon senki nem szereti jobban a Teremtőt.
Isten szemszögéből ezért volt ez áldozat.
Jézus szemszögéből:
Ő ember volt. És szenvedett. Nemtudom, szerintem neked is fájna ha elkéne viselned, hogy szöget döfnek a kezedbe és lábadba és egy fán kell függnöd. És még nem is bezséltem a verésekről, korbácsolásról. Illetve az érzelmi fájdalom, hogy istenkáromlással vádolják.
Zsidók 12:2: Jézus az eléje helyezett ÖRÖMÉRT kínoszlopt TŰRT.
A reményére tekintett, hogy nemsokára együtt lesz Atyjával, de ez nem szüntette meg fájdalmát, de eltűrte.
Jézus valóban boldog emberi életet élhetett. De gondolj bele, hogy viselnéd, ha 33 évre elszakítanának attól a személytől akit a legjobban szeretsz.
Remélem kielégítő volt a válaszom!
A váltság tényleg egy hatalmas dolgo Isten részéről is és Jézuséról is. Arról nem is bezsélve hogy mi, emberek követtünk el bűnt, mégis ISTEN ÉS JÉZUS FIZETETT HELYETTÜNK!
«Miért állítják be Jézus életét és halálát "áldozatként"?»
Talán azért mert feláldozta magát azért hogy az emberek (ön-)tudatát javítsa, egy magasabb színvonalra emelje.
A keresztények tévesen mutatják be Istent és Jézus szerepét.
Isten nem egy valaki, nem egy személy hanem egy mindenható Törvény. Isten minden hatalom, minden bölcsesség és minden szeretet kimeríthetetlen forrása – nem egy bizonyos helyen hanem mindenütt bennünk és körülöttünk valamint a legtávolabbi csillagrendszerben. Isten a vezérlő Alapelv, Isten az Eredeti önfejlesztő Ihlet, melynek fejleménye – nem teremtménye – minden létező dolog vagy élőlény. Isten fejleményeinek szükségleteikhez és képességeikhez mérten hozzáférhetőségük van ehhez a kimeríthetetlen forráshoz, Istenhez. Az embernek szellemi képességei révén korlátlan hozzáférhetősége van Istenhez, amit csak érdeklődése határoz meg.
Jézus Isten fia volt úgy ahogyan minden ember az, nem született ő egy parányi adottsággal se másképp mint minden más ember, de érdeklődése Isten iránt tette lehetővé hogy vállalja azt az életet ami mi az evangéliumból ismerőnk. Ismert a tény, hogy Jézus már kora ifjúságától fogva folyton az „Atya dolgaiban” szorgoskodott, azzal elindított magában egy folyamatot – ma ezt egy életre szóló lelkigyakorlatnak nevezhetnénk – ami (ön-)tudatát felemelte arra a színvonalra, melyen végbemehetett azt amit az evangélium színeváltozásnak nevez. Jézus ez alkalommal megkapta a biztonságot, hogy bármi is történik vele ő tovább fog élni. Ez a biztonság azonban nem mentette őt fel a szenvedés alól, de lehetővé tette, hogy vállalja a megalázást, a szenvedést, a gyötrelmes halált a kereszten, vállalkozása sikerének érdekében. Jézus ugyanis magára vállalta a feladatot, hogy az embereket kiemelje a tudat szánalmas állapotából. Tanítványainak egy hatékony bizonyítékra volt szükség ami tanítását alátámasztja. Ezt belátva Jézus vállalta a halált.
Most mondhatnánk hogy hiszen a történelem folyamán voltak többen is, akik feláldozták magukat embertársaikért. Igen, ez így is van, csak a cél az, ami kimagaslik. Minden tiszteletet megérdemelnek azok akik életüket kockára teszik vagy tették például az atomerőműveknél, az áldozatkészség és az áldozat talán nem kisebb mint amit Jézus hajlandó volt vállalni, de ők csak egy ideiglenes célt szolgáltak, és csak egy kis csoport érdekében míg Jézus minden erejét az egész emberiség tudatának felemelésére szánta.
Jézus valóban megváltott bennünket, de nem a bűneinktől hanem a tudatunk szánalmas állapotától, kezünkbe adta az eszközöket, az ismeretet, hogyan válthatjuk meg saját magunkat.
Az áldozat az, mikor felajánljuk ami a szívünknek a legkedvesebb.Mert mi lehet Isten számára a legkedvesebb a saját fiánál?
Jézusnak meg kellett halnia.Jézus is áldozatot hozott.Olyan áldozatot,ami az emberek számára eléggé felfoghatatlan,mivel mindenki az életét félti a legjobban.Minden élőlényt az életben maradás hajt előre.Ő pedig feláldozta azt!Hogy aki hisz őbenne,általa kérheti a kegyelmet, a bűneink bocsánatára.Mert most már nem kell ilyen-olyan égő áldozatokkal az Istent kiengesztelni, hanem ő egy 2élő" összekötő,közvetítő kapocs Isten és az emberek között. Azt tudni kell, hogy az akkori zsidó kultúrában nem nagyon beszéltek halál utáni életről A földi élettel foglalkoztak és az isteni törvényeknek a minél pontosabb betartását.Ezért volt ez ekkora "cucc", hogy jön valaki és azt mondja : "Aki hisz énbennem és megkeresztelkedik, az örökké élni fog."
Ez az akkori hitvilágban őrült nagy előrelépés volt!Van lehetőség Isten és Jézus kegyelméből az örökkévalóságra?A paradicsomban:
(Ajánlom elolvasásara: Halál utáni kalandjaim, Julia Voznyeszenszkaja)
Remélem nem mondtam sok butaságot. :)
Úgy látom nagyon sok az egymással ellent mondó válasz.
Ha Jézusról és Istenről szeretnénk tudni valamit, akkor egyedül BIBLIA a hiteles.
A régészek is mindig a Bibliához nyúlnak kutatásaik során.
Ez az a könyv ami a legtöbbet feltár Istenről és Jézusról, hiszen, ez ISTEN SZAVA.
Az újszövetségben például sok eseményt szemtanúk rögzítettek, és ez az az irat ami Jézussal egyidős. Többek között ezekért a leghitelesebb!
1. Igen, Isten mindenható. De vannak korlátai,mégpedig olyan korlátok, amiket Ő maga állított saját magának az embernek adatott szabad akarat és a természeti, társadalmi törvények által. Tehát én ellene állhatok Istennek és Ő nem tehet semmit, mert szabad akaratom van. De amikor vége a földi életemnek, ha tudatosan megtagadtam, akkor a rossz oldal rámteszi a kezét a lelkemre és én nem tehtek semmit, mert az az oldal nem tisztel szabályokat és szabad akaratot.
Összegzés: Isten ezen az áldozaton kívül még két dolgot tehetett volna: elpusztítja az egész bagázst vagy megkegyelmez mindenkinek. Ezzel azonban ellentmondásba került volna önmagával, hiszen az a bűn korlátlan uralmához vezetne. Isten pedig világosság, és nincsen benne sötétség. Nem vállal, nem is vállalhat közösséget a bűnnel.
2. Senki nem állítja, hogy Jézus földi élete kín volt és szenvedés, a halála annál inkább.
Bár képzeld csak el, milyen nehéz volt Isten állandó szeretetéből, jelenlétéből leszületni a földre, ahol megtapasztalta az emberek szenvedését és nyomorúságát, és azt hogy maguk az emberek állnak ellene a saját boldogásuknak, és ezt nem értik. Mégis boldog volt, ám boldogsága mindannyiunk számára elérhető lenne, ha követnénk és nem függenénk anyagi javaktól, az emberek véleményétől, társadalmi szerepektől stb. Legfőképpen a saját egónkat tudnánk legyőzni. Mindez megtehető nekünk is, mi is élhetnénk így. A nehézséget a kísértés jelenti,amint Jézusnak is át kellett esnie. Megdolgozott Ő azért a boldogságért.
3. Ezzel a nézőpontoddal JÉzus kettős természete ellenkezik: Jézus ugyanis teljesen Isten volt, de teljesen ember is. És szabad akarata is volt. Elbukhatott volna. Elcsábulhatott volna. Ne feledd, a fizikai test a forrása a legtöbb kötöttségnek, amiket nagyon nehéz legyőzni. Isten tökéletes, de nincs teste.
A halála pedig valóban iszonyatos volt. Mert Jézus ember is volt, akinek voltak félelmei, aki gyötrődött a Gecsemáné kertben mert inkább azt szerette volna, ha nem kell feláldoznia magát, de mégis megtette.
Ártatlanul szenvedni, a saját néped által elárultatni, átmenni azokon a fizikai kínokon (korábcsolás, keresztre feszítés) és lelki kínokon (megaláztatás, gúnyolódás azok részéről, akikért odaadta az életét) ezek az elviselhetetlennek tűnő szenvedések, ami egy hívő ember szívét végtelen hálára indítja.
Jézus nem azért volt biztos Istenben, mert élete minden pillanatában tudta hogy Ő és Isten valóban egyek. Jézus élete minden pillanatában HITTE hogy Ő és az Atya valóban egyek. Mert itt a földön emberként Ő is csak ezt tehette. Ezért is imádkozott állandóan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!