A Bibliában a Pokol az ugyanaz mint a Hádész, a halottak országa, a Seol és az Alvilág?
Jel. 11,7 "És amikor bevégzik bizonyságtételüket, a fenevad, amely feljön az alvilágból,"
Itt az alvilág szó a Pokolra (halottak országa, Seol, Hádész) utal, vagy van külön alvilág a Poklon kívül.
Ez nem a végső ítélet helye - mármint a Pokol - hiszen az utolsó ítélet után a Pokol belevettetik a tűz tavába, ami a második halál. (Jel.20, 14-15)
A kettó teljesen más. A Pokol a keresztény kutltúrában jelenik meg, ide a bűnösök kerülnek.
A görögöknél meg MINDENKI az Alvilágba jut, az náluk a túlvilág.
"Ezek nem egymástól független Mítoszok"
Ha jobban tudod mi a fenének kérdezel?
Az eredeti szövegben van Hádész néhány helyen.
Nem tudom jobban a választ, csak azt tudom, hogy ezek a meghatározások szerepelnek a Bibliában. A kérdésem pedig nem az volt, hogy szerepelnek-e, hanem, hogy a jelentésüket tekintve ugyanannak felelnek-e meg.
Seol (héber), hádész (görög) az anyag nélküli személyiség (=„lélek"), ideiglenes, köztes tartózkodási helye a feltámadásig, mégpedig mind az igazaké, mind a gonoszoké, akiket mély szakadék választ el egymástól, az a rész, ahol az igazak élnek ábrahám kebele" (Lk 16,22-23), vagy „paradicsom" (Lk 23,43). Lk 16,23-ban Károli és az új protestáns fordítás a „pokol" szót használja.
A „seol” és a „hádész” fogalma nem a sírt, hanem az alvilágot, mint a halottak tartózkodási helyét, a holtak birodalmát jelöli (Theologisches Handwörterbuch zum Altén Testament [= Ószövetségi Teológiai Kéziszótár] n/1984, 837kk hasáb, Bauer 1971, 32k hasáb, Evangelisches Wörterbuch zum Neuen Testament [=Protestáns Újszövetségi Szótár] 1/1980, 72k has., Theologisches Wörterbuch zum Altén Testament [= Ószövetségi Teológiai Szótár] Vü/1993, 901kk has.). Ezzel szemben a „sír" szokásos kifejezése héberül „qeber", görögül „tafosz" vagy „mnémeion"'. A seol többek között abban különbözik a sírtól, hogy igen nagy „mélységben" található (5Móz 32,22; Jób 11,8; 26,5; Ézs 14,15), „kapuk" zárják el (Zsolt 9,14; Ézs 38,10; v. ö. Mt 16,18), és hogy az ember „leszáll”, „lemegy” ide, miközben sírba helyezik. Bár a seolban megszakad a kapcsolat a világgal, mégsem öntudatlanság, hanem észlelési képesség és tevékenység jellemzi. A megfelelő bibliai helyek (például Ézs 14,9-17; Ez 31k; Jób 14,18-22; 26,5; vö. Lk 16,19-31) lehetséges, hogy részleteikben képi elemeket tartalmaznak, a beszámolók azonban véleményem szerint halál utáni létre utalnak (Harris 1961-gyel szemben), Az ószövetségi korral szemben a „seol/hádész” fogalma jelentésében bővült az Újszövetségben. „A halottak teljes világára alkalmazott régi jelölésen túl a szó vagy minden halott köztes tartózkodási helyét, vagy az istentelenek lelkének helyét jelentheti (Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament [= Ószövetségi Teológiai Kéziszótár] D/1984, 841. has.).
A seol/hádesz önmagában valóban nem a tulajdonképpeni pokol, hanem inkább alvilágnak fordítandó, ez a tágabb értelemben vett "pokol" (idézőjellel!). A tulajdonképpeni pokol, az örök kárhozat helye az a gyehenna...
Az nem érv, hogy a pogányok is hittek valami hasonlót, mert az ki a tökömet érdekel? Ennyi erővel ne hidd, hogy egy Isten van, mert a muszlimok is azt hiszik. Ne hidd, hogy Isten jó, mert akkor egyetértesz a mittommilyen vallással.
Itt egy bővebb kifejtés angol nyelven a Seolról:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!