Lehetséges, hogy Istent is teremtették, tehát, hogy van egy nála nagyobb Erő is?

11:19

Értelek. Elég szabados felfogás, meglehetősen távol áll a katolikus dogma Istenségéhez. Jómagam nem hiszek a keresztény Istenben- bár elképzelhetőnek tartom, hogy van Valami, ami mozgásban tartja ezt az egész nagy trutymót (de ez a Valami semmiképpen sem üzenget könyveken keresztül, nem küldi el a gyerekét, angyalait, satöbbi-satöbbi...). Nem egy bölcs, intelligens spirituális lénynek, inkább egyfajta stagnáló állapotnak tudom elképzelni. Egy állapot, amiben minden létezik.

"Ha azt mondjuk, hogy Isten mindig is létezett és ennek az állításnak nincs szüksége további magyarázatra, miért ne mondhatnánk, hogy az univerzum mindig is létezett, nem volt szüksége megalkotóra?"

Éppen erről írtam a 22:39-es hozzászólásomban. Mindkettőről el KELL mondani, hogy örök, mert a semmiből (a jelen tudásunk alapján) nem lesz semmi - vagyis valami, vagy Valaki mindig is volt.

De az intelligens ok és a vak véletlen "kényszerítő ereje" és "törvényszerűsége" közül én az előbbit választanám...

Több variáció, választási lehetőség pediglen nincs!

A válasz írója 76%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 13:18

No igen, de ha sikerült belátnod, hogy végül is ez az Erő a Minden, tehát a trutymó is...akkor azt is beláttad, hogy ez az Erő értelmes, tudatos, hiszen az is beletartozik a mindenbe...és jelleme is van...mivel ez is beletartozik a mindenbe. S a legfontosabb, amit ez a sorozat alatt beláthatsz, hogy valójában csak egyetlen valami létezik...és ez az Erő az. Tehát van nekünk egyetlen létezőnk, ami egy mindent felölelő Erő, amiből maga a matéria ered, amiből van az "anyag", ami értelmes...de vajon akkor milyen a jelleme, ha minden egyes jellemvonás megtalálható benne? A válasz egyértelmű...csak és kizárólag pozitív lehet, mivel a negatív jellemvonások az önzésből és a félelemből erednek...viszont egy olyas valami, ami egyedül van, az Ő szemszögéből nem igazán tud mivel szemben önzőnek lenni, mert csak Önmaga van, és minden ami megjelenik, ami létezik, az saját része, vagyis azzal szemben nem igazán válogat, nem igazán önző. És félnie sem kell semmitől, mivel nincsen más, és az elmúlástól sem, hiszen léte örök...Szóval azt látjuk, hogy hiába vannak ebben az Erőben a negatív tulajdonságok is, nem jutnak érvényre, így arra a következtetésre jutunk, hogy van egy teljesen önzetlen jellemű tudatos Erőnk, amit én inkább a tudatosság miatt Elmének neveznék.

Viszont itt elérkezünk egy nagyon érdekes ponthoz...Van nekünk feltétel nélkül szerető Elménk. De azt is tudjuk, hogy az embernek szintén van elméje...amivel alkot, amivel "teremt"...Ennél a pontnál megérthetjük, hogy miért is üzen az Isten egy könyvön keresztül, miért is képmása az ember az Istennek az a könyv szerint...megértjük, hogyan sugall ez az Erő az embernek, megértjük miért is fontos a mentális szabály(feltétel nélküli szeretet), hiszen egység van, egy nagy Egész, és az önzés csak széthúzza az egységet, minél jobban "ellene" megy valaki az egységnek, annál kevesebb jut neki abból...szerintem ez egy elég jó szabály...csak a Földön van látszólag ennek az ellenkezője...S egy fontos dolog, amit csak kiegészítőnek írnék...ha sikerült megérteni ezen dolgokat, és leesett a tantusz, hogy végül is az ember az elme, ami a fizikai testet csak használja...akkor megértjük azt is, hogy a halál nem a vég, csak egy váltópont az élet meg nem szűnő folyásán, vagyis az ember igazi énjének a léte is örök, akárcsak az Elméé(Istené). :)

A gyerekelküldés sem teljesen úgy van, ahogyan sokan gondolják...mivel nem egy húsvér kölyköt "küldött" az Atya a Biblia szerint, hanem egy önmagáról azt, hogy egy a mindennel, teljes mértékben tudó egyén jött el, hogy szeretetből megmutassa a szenvedés és halál csak illúzió, és az ember ha lepaktál mélyebb énjével(Isten), akkor válhat teljesen szabaddá, tisztává. :)

üdv

26/F

LastOne.Left

11:00

Remek válasz, köszönöm!